A tinik elméletben ismerik a pénzügyeket, de a gyakorlatban kevéssé boldogulnak
2026. szeptember 1. – A magyar középiskolások többsége ismeri a pénzügyi fogalmakat, fontosnak tartja az öngondoskodást, a takarékoskodást – derül ki az Econventio-teszt 2026-os eredményeiből, azonban a válaszok arra is rávilágítanak, hogy a gyakorlatban már sokkal kevesebben boldogulnak, különösen a biztosítás, a nyugdíjmegtakarítás és a hitelezés területén. Az Econventio Kerekasztal Közhasznú Egyesület és az Alfa Biztosító együttműködésük részeként kedvezményes közösségi biztosításokat tesznek elérhetővé a szülőknek és a diákoknak, akik így az iskolájuk alapítványát is támogathatják.
Az Econventio Kerekasztal Közhasznú Egyesület évről évre felméri a hazai középiskolás diákok pénzügyi ismereteit. Az idei kutatás egyik legfontosabb tanulsága, hogy a diákok nagy része pénzügyileg tudatos, fontosnak tartja az öngondoskodást, elméletben sok pénzügyi és digitális fogalmat ismer, a gyakorlatban azonban gyakran nem, vagy csak nehezen boldogul.
Például 10-ből 8 diák tudja, hogy nem szabad kiadnia a bankkártyája PIN-kódját, és 7 ismeri a kétfaktoros azonosítást. 71%-uk egyetért azzal, hogy az embernek rendszeresen félre kell tennie a fizetéséből, és nemcsak abból, ami a hónap végén megmarad. Az öngondoskodás körében nyugdíjas évekre a diákok több mint egyharmada az állami nyugdíj mellé saját megtakarítást is tervez, további egynegyedük pedig elsősorban saját megtakarításból, biztosításból, befektetésből képzeli el az időskori élete finanszírozását. Korukhoz igazodóan aktuálisabb utasbiztosítás választásakor is sokan tudatosak: a legtöbben (38,3%) az ár-érték arányt figyelik.

Eredmény:
Kamatos kamat (Fogalmak ismerete (helyes válaszok aránya)): 68,9%; Kamatos kamat (Számításos példa megoldása (helyes válaszok aránya)): 45,2%; Munkabérhez kötődő adók (Fogalmak ismerete (helyes válaszok aránya)): 56,7%; Munkabérhez kötődő adók (Számításos példa megoldása (helyes válaszok aránya)): 30,1%
Ugyanakkor a gyakorlati, számításos példák megoldása gyakran már meghaladta a diákok többségének képességeit:
- Egy telefonra kötött készülékbiztosítás kárrendezési példájában a diákok 32,6%-a tudta kiszámolni, hogy az önrész mellett mennyit fizet majd nekik a biztosító.
- Egy laptophitel visszafizetendő összegéből és futamidejéből 57,9%-uknak nehézséget okozott kiszámolni a havi törlesztőrészletet.
A felmérésből kirajzolódik, hogy a mai középiskolások pénzügyileg tudatosak, ugyanakkor az is látszik, hogy pontosan azoknak a témaköröknek a gyakorlati példáiban teljesítettek a leggyengébben, amelyekben ezt a tudatosságot előbb vagy utóbb szeretnék konkrét tettekre váltani: a hitelezés terén 35, a biztosítás és a nyugdíj terén 37% volt az átlagteljesítmény – miközben a teljes teszt átlaga 46%. Amikor eljutnak egy készülékbiztosításig, egy diákhitelig vagy egy nyugdíjcélú megtakarításig, akkor derül ki, hogy az önrész, a THM vagy a futamidő nem elvont fogalom, hanem olyan döntés részét képező ismeret, amely a zsebükre megy
– hívja fel a figyelmet Kardos László, az Alfa Biztosító Alkuszi és Banki igazgatója.

Eredmény:
Szerinte fontos a rendszeres megtakarítás: 71%; Saját megtakarítás egészítené ki a nyugdíját: 60%; A biztosítás, nyugdíj témakör átlagteljesítménye: 37%
Az évente elkészített kutatásokat összevetve látható, hogy a diákok átlagteljesítménye nem változott markánsan az elmúlt 15 évben. Ami viszont változott, az az, hogy honnan szerzik az ismereteiket: amíg tíz éve a diákok 44%, addig 2026-ban már csak 30%-a tekintette az otthon látottakat a legfőbb pénzügyi információforrásnak. Ezzel szemben legfőképp az iskolában megszerzett ismeretekre támaszkodók aránya 21-ről 29%-ra nőtt. Emellett fontos trend, hogy a válaszadók 44,1%-a már kért pénzügyi tanácsot a mesterséges intelligenciától: ugyan a 30%-uk csak ötletgyűjtéshez használta, és a döntés előtt több forrásból is utánanézett a kérdésnek, 8,1%-uk viszont már hozott döntést csak az AI tanácsa alapján.

Eredmény:
Átlagteljesítmény azok körében, akik ellenőrizték a tanácsot: 50,7%; Már kért pénzügyi tanácsot a mesterséges intelligenciától: 44,1%; Átlagteljesítmény azok körében, akik ellenőrzés nélkül követték a tanácsot: 43,5%
A mesterséges intelligencia ugyanolyan, mint bármilyen más pénzügyi információforrás: annyit ér, amennyit a használója ellenőrizni tud a tanácsaiból. Vagyis nem helyettesíti a pénzügyi alapokat, hanem feltételezi őket. A kutatás adatai is azt támasztják alá, hogy rendkívül fontos és egyre fontosabb az iskolai pénzügyi kultúra fejlesztése, amelyben felelős szerepet vállalva léptünk partnerségre az Econventio Kerekasztal Közhasznú Egyesülettel
– emeli ki Kardos László, alkuszi és banki igazgató, Alfa Biztosító.
Ezért is kínálja az Alfa Biztosítóval partnerségben az Econventio közösségi biztosítást, amelynek megkötésével a szülők gyermekük biztonságáról gondoskodnak – az Econventio Egyesület pedig biztosításonként 500 forinttal támogatja az iskola alapítványát. A tapasztalatok alapján az iskolák az így összegyűlt támogatás segítségével általában ösztöndíjakkal segítik a tehetséges gyerekeket. Az Econventio Kerekasztal Közhasznú Egyesület az első 20 iskolát, amelyben október végéig eléri a százat a megkötött biztosítások száma – ez önmagában 50 ezer forintos támogatást jelent –, intézményenként további 100 ezer forinttal jutalmazza.
További részletek a tanulóbiztosításról:
https://www.alfa.hu/partner/econventio.html
https://www.kozossegibiztositas.hu/#tanulo-biztositas
A kutatásról
Az Econventio-teszt a magyar középiskolások pénzügyi kultúráját vizsgálja hat dimenzióban (általános pénzügyi és banki ismeretek; befektetések és megtakarítások; hitelek; munka világa; biztosítás és nyugdíj; általános gazdasági ismeretek), 2011 óta minden évben. A 2026-os felmérés 25 421 érvényes válaszon alapul, 222 iskolából. A kitöltés anonim, a kérdések gyakorlatközpontúak. Az Econventio Kerekasztal Közhasznú Egyesület célja a középiskolások pénzügyi-gazdasági ismereteinek kutatásokra épülő fejlesztése. További információ: www.econventio.hu
Alfa Vienna Insurance Group Biztosító Zrt.
