Biztosítási szótár

A

Abszolút önrészesedés: levonásos önrészesedés, amelynek mértékét százalékban vagy pénzösszegben (vagy kombináltan mindkettőben) határozzák meg. Ha a kár összege az önrész összegét nem éri el, a biztosító nem térít. Ha a kár összege nagyobb, mint az önrészesedés, a teljes kár meghatározott százalékában vagy a pénzösszegben meghatározott önrészesedéstt a kár összegéből a biztosító levonja, azt a biztosított maga viseli.

Adóigazolás (díjigazolás): a személyi jövedelemadóról való rendelkezéshez az érvényben lévő nyugdíjbiztosítási szerződések adott naptári évben befolyt díjairól a biztosító adókedvezmény igénybevételére jogosító díjigazolást ad ki a tárgyévet követő év február hónap 15. napjáig a mindenkori adózási szabályozásnak megfelelő módon és formában.

Ajánlat: a biztosítási igényt megfogalmazó és a szerződéskötésre irányuló egyoldalú nyilatkozat. Az ajánlatot jogi értelemben nem a biztosító teszi, hanem a biztosítási védelmet igénylő szerződő (a védelem a biztosítottra vonatkozik). Az ajánlat még nem szerződés; kétoldalú megállapodássá akkor válik, ha azt a biztosító elfogadja akár kifejezett nyilatkozattal, akár ráutaló magatartással (szerződés létrejötte). Amennyiben a biztosító az ajánlatot elutasítja, a szerződés nem jön létre. Az ajánlat elutasítását a biztosító nem köteles indokolni.

Ajánlattétel: az ügyfél (szerződő) a biztosítási szerződés megkötésére irányuló ajánlatának biztosítóhoz történő eljuttatása.

Alapbiztosítás: a szabályzatokban rögzített kockázatokat tartalmazó biztosítási alapszerződés, amelyhez kiegészítő biztosítások is köthetők.

Aktuális biztosítási összeg: a biztosítási szerződés megkötésekor rögzített kezdeti biztosítási összeg a biztosítási szerződés tartama alatt növekedhet, illetve csökkenhet (a biztosítási összeg változásának konkrét szabályait az adott termék biztosítási feltételei tartalmazzák). Az aktuális biztosítási összeg ennek megfelelően egy adott időállapotban meghatározott biztosítási összeg, amely a különböző biztosítási eseményekre nyújtandó szolgáltatások kiszámításának alapját képezi.

Alkusz: (bróker): független biztosításközvetítő, aki az ügyféllel kötött megbízási szerződés alapján, az ügyfél megbízásából jár el. Az alkusz előkészíti a biztosítási szerződés megkötését, tevékenysége kiterjedhet a megbízó ügyfél képviseletében a szerződés megkötésére, a megbízó igényeinek érvényesítésében történő közreműködésre. Az alkusz az ügyfél megbízása alapján jogosult a biztosítási szerződés teljesítésében és lebonyolításában való közreműködésre. Az alkusz a tevékenysége során a biztosítási szakmai szabályokat mindenkor megtartva köteles eljárni, tevékenységéért attól a biztosítótól jogosult díjazásra, amelynél az alkusz közvetítésével az ügyfél megköti a biztosítási szerződést

All risks: “minden kockázatra” kiterjedő biztosítás: A szerződés nem a biztosítási eseményeket, hanem csak a kizárásokat tartalmazza. A biztosító minden olyan kárt megtérít, amelyet nem zár ki.

Alulbiztosítás: ha a vagyontárgy tényleges értéke meghaladja a szerződésben rögzített biztosítási összeget, következmény: az ún.pro rata (aránylagos) kártérítés.

Aránylagos kártérítés: lásd: Pro rata

AUDATEX: a sérült gépjárművek helyreállításához szükséges alkatrész- és fényezőanyag árat, valamint munkadíjat meghatározó program

Avultatás: a vagyontárgyak (pl. ingóságok, épületek, gépjárművek) értékének az időmúlás, illetőleg a fokozatos elhasználódás miatti csökkenése, amelynek mértékét százalékban határozzák meg. Ha pl. egy gépjármű – a kár időpontjában – 70%-os műszaki állapotú, és totálkárt szenved, a károsult az újkori érték 70%-ára tarthat igényt, amennyiben a biztosítási feltétel káridőponti (avult) értékben határozza meg a biztosítási szolgáltatást. A fennmaradó 30% az avultatás mértéke, amelyet a tulajdonosnak kell viselnie.

Á

Átdolgozás: folyamatos kockázatviselést garantáló szerződéskötési megoldás, amelynek során a régi szerződés – közös megegyezéssel – megszűnik, az új pedig – ezzel egy időben – hatályba lép.

Általános felelősségbiztosítás: a biztosító átvállalja, – a biztosítottat a szerződésben meghatározott minőségében (pl. lakásbiztosításnál, mint az ingatlan tulajdonosa) terhelő -, azon kártérítési kötelezettségeket, melyekért a magyar jog szerint a biztosított köteles helytállni. A biztosító kockázatviselése általában kiterjed a személysérüléssel okozott károk, a szerződésen kívül okozott dologi károk és az ezekre visszavezethető egyéb vagyoni károk miatt támasztott követelésekre. Mindig az adott termék biztosítási szabályzata határozza meg a konkrét biztosítási eseményeket, illetve hogy a biztosító kockázatvállalása milyen károkra terjed ki.

Általános szerződési feltételek (ÁSZF): a biztosítási szerződést a felek a biztosító általános szerződési feltételeire hivatkozással kötik meg. Az adott termék biztosítási fedezetére vonatkozó részletes szabályokat tartalmazza (például szerződés létrejötte, megszűnése, díjfizetés, biztosítási események, biztosító szolgáltatása, kizárások, mentesülések stb.). Szokták biztosítási szabályzatnak, biztosítási feltételnek, biztosítási szerződési feltételnek is nevezni. A szerződőnek érdemes alaposan áttanulmányoznia az ajánlattételt megelőzően az általános szerződési feltételeket, mert ezáltal ismerheti meg a választott biztosítási termék részletes jellemzőit, és tud döntést hozni arról, hogy ezt a biztosítási szerződést kívánja-e megkötni.

B

Baleset: köznyelvi értelemben a biztosított akaratán kívül, hirtelen fellépő külső ok, amely vagyoni károsodást, személysérülést, betegséget, munkaképtelenséget, rokkantságot vagy halált okoz. Az adott biztosítási szerződés vonatkozásában a baleset fogalmát általában az adott általános szerződési feltétel tartalmazza, ez esetben ez határozza meg, hogy az adott biztosítás vonatkozásában mit tekintenek a felek balesetnek.

Balesetbiztosítás: olyan biztosítási szerződés, amely a baleset bekövetkezése esetén nyújt szolgáltatást a biztosított, vagy annak halála esetén a kedvezményezett részére.

Befektetési egységekhez kötött életbiztosítás (unit-linked): olyan életbiztosítási termék, amelynél a biztosító a biztosítási szerződés alapján képzett biztosítástechnikai tartalékot az általa létrehozott, önálló befektetési politikával rendelkező, elkülönítetten kezelt – azonos értékű, elméleti elszámolási részekből (befektetési egységekből) álló – eszközállományokba (eszközalapokba) vagy más, befektetési alapkezelésre jogosult társaság által kezelt befektetési alapokba helyezi befektetés céljából, a szerződő választásától függően, a szerződésben előre meghatározott szabályok szerint.

Belépési kor: életbiztosításoknál a biztosítási szerződés hatályba lépése évének és a biztosítottszületési évének a különbözete.

Bejelentési kötelezettség: a biztosítási szerződés tartama alatt a szerződő (biztosított) köteles a lényeges körülmények változását, a biztosítási esemény bekövetkezését a biztosítási szabályzatban meghatározott határidőn belül közölni a biztosítóval.

Betegség: Köznyelvi értelemben a mindenkori orvostudomány által rendellenesnek tartott biológiai, testi, pszichés állapot. Amennyiben az adott biztosítási szerződés általános szerződési feltétele meghatározza a betegség fogalmát, akkor az a definíció határozza meg, hogy az adott biztosítás vonatkozásában mit tekintenek a felek betegségnek.

Betöréses lopás: a vagyonbiztosítási szerződésekben meghatározott biztosítási esemény – meghatározása eltér a büntetőjogi meghatározástól. Fogalmi elemei általában a lezárt helyiségbe való jogellenes (erőszakosan, lopott, illetve hamis kulccsal) behatolás.

Biztosítások csoportosítása: Biztosítási törvény alapján élet-, és nem-életbiztosítási ágakról, míg a Ptk. alapján kár, összeg és egészségbiztosítási szerződésekről beszélhetünk. Megkülönböztetünk továbbá önkéntes és kötelező biztosításokat, személy-, és vagyonbiztosításokat, valamint egyéni és csoportos biztosításokat.

Biztosítási ág: a biztosítások kockázati ismérvek szerinti csoportosítása. Két ága van: a nem-életbiztosítási és az életbiztosítási. Elterjedt angol nyelvű elnevezésük (non-life), illetőleg (life).

Biztosítási ágazat: a biztosítások biztosítási ágon belül azonos vagy hasonló kockázatok alapján elhatárolt csoportja (Pl. a nem-életbiztosítási ágon belüli ágazat a gépjármű-biztosítás.)

Biztosítási díj: a biztosító kockázatviselésének ellenértéke, összegét és esedékességét a biztosítási szerződés rögzíti. Megkülönböztetünk első és folytatólagos díjakat, valamint egyszeri és folyamatos díjakat.

Biztosítási esemény: a szerződésben rögzített olyan jövőbeli esemény, amelynek bekövetkezése kiváltja a biztosító szolgáltatási kötelezettségét. Biztosítási esemény lehet valamilyen károsító esemény (törés, betörés, tűz stb.), életbiztosítások esetén halál, vagy egy meghatározott életkor elérése, balesetbiztosításoknál pl. testi sérülés, rokkantság.

Biztosítási érdek: biztosítási szerződést csak az köthet, aki a biztosítási esemény elkerülésében valamilyen okból érdekelt, vagy azt ilyen személy javára köti. Ha az érdek megszűnik – pl. a tulajdonos a vagyontárgyat eladta -, az érdekmúlás miatt a biztosítási szerződés, az ügyfél írásbeli bejelentése alapján, érdekmúlás miatt megszűnik.

Biztosítási időszak: a biztosítási szerződésben meghatározott időszak, amely általában egy év, de ettől eltérő is lehet. Különösen a szerződés felmondásánál van jelentősége.

Biztosítási kötvény: lásd Kötvény

Biztosítási összeg: a biztosítási szerződésben rögzített összeg, amely a biztosítónak a biztosítási esemény bekövetkeztével beálló teljesítési kötelezettségének rendszerint a felső összeghatárát jelenti.

Biztosítási szerződési feltételek: lásd Általános szerződési feltétel

Biztosítási tevékenység: biztosítási szerződésen alapuló kötelezettségvállalás, amely során a tevékenységet végző megszervezi az azonos vagy hasonló kockázatoknak kitett személyek közösségét (veszélyközösség), matematikai és statisztikai eszközökkel felméri a biztosítható kockázatokat, megállapítja és beszedi a kötelezettségvállalás ellenértékét (díját), meghatározott tartalékokat képez, a létrejött jogviszony alapján a kockázatot átvállalja és teljesíti a szolgáltatásokat. Magyarországon biztosítási tevékenységet kizárólag biztosító végezhet.

Biztosítási titok: minden olyan – minősített adatot nem tartalmazó –, a biztosító, a biztosításközvetítő rendelkezésére álló adat, amely a biztosító, a biztosításközvetítő ügyfeleinek személyi körülményeire, vagyoni helyzetére, illetve gazdálkodására vagy a biztosítóval kötött szerződéseire vonatkozik. A biztosítót, biztosításközvetítőt a titoktartási kötelezettség akkor is terheli, ha a biztosítási szerződés – bármilyen okból – nem jött létre.

Biztosítási törvény: a biztosítási tevékenységről szóló 2014. évi LXXXVIII. törvény

Biztosításközvetítő: a biztosító és a biztosítási védelmet kereső ügyfél között közvetítő személy; tevékenysége a biztosítási szerződés létrehozásában és fenntartásában való közreműködés. Munkájáért díjazást kap. Pozícióját tekintve lehet ügynök vagy alkusz.

Biztosított: a biztosítási szerződés fontos alanya, az ő életét, testi épségét, vagyonát védi a biztosítás. A biztosító szolgáltatására mindig ő (vagy az általa megjelölt kedvezményezett) lesz jogosult (kivéve a felelősségbiztosítást, ahol a biztosító közvetlenül a károsultnak térít), még akkor is, ha a díjat a szerződő fizeti. A biztosított személye gyakran egybeesik a szerződővel.

Biztosító: biztosítási tevékenység folytatására jogosult szervezet. Szervezeti forma szerint háromféle lehet: biztosító részvénytársaság, biztosító szövetkezet vagy biztosító egyesület.

Bónusz: díjkedvezmény, amellyel a biztosító az ügyfél tartós kármentességét, vagy a biztosítási szerződés hosszabb időn át történő fenntartását honorálja. A kedvezmény megvalósulhat a díj egy részének visszafizetésével (pl. bizonyos élet- vagy vagyonbiztosításoknál) vagy a következő évi díj csökkentésével.

Bonus-malus rendszer: A kötelező gépjármű-felelősségbiztosítás és a bonus-malus rendszer szorosan összefüggnek egymással, a járművezetők a közlekedési előtörténetük alapján előnyben vagy hátrányban részesíthetőek. A balesetmentes évek száma időről időre díjkedvezményt jelenthet, míg egy (vagy több) károkozás alkalmával a kedvezmények megvonására, és a kötelező gépjármű-felelősségbiztosítási díjak emelkedésére lehet számítani. A balesetek és károkozások számától függően a bonus-malus rendszer szerint a gépjármű üzembentartók 14 kategóriába sorolhatóak. Ebből 10 bónuszfokozatnak (bonus), míg 4 büntetőfokozatnak (malus) számít.

Bróker: lásd alkusz.

Btk.: a Büntető Törvénykönyvről szóló 2012. évi C. törvény.

Cs

Csalás: aki jogtalan haszonszerzés végett mást tévedésbe ejt, vagy tévedésben tart, és ezzel kárt okoz, csalást követ el (Btk. 373.§ (1) bekezdés), mely tíz évig terjedő szabadságvesztéssel büntethető. Ide tartozik a biztosító társaságnak kárt okozó csalás is.

E

Egészségbiztosítás: olyan biztosítási szerződés, amelyben a biztosító azt vállalja, hogy a biztosított megbetegedése esetén meghatározott szolgáltatásokat teljesít; pl. viseli a kórházi ápolás költségeit, táppénz-kiegészítést vagy napi térítést nyújt stb. A biztosító szolgáltatása kiterjedhet a szerződésben meghatározott egészségügyi szolgáltatások egészséges személy általi igénybe vételekor felmerülő költségek megtérítésére is.

Egészségi nyilatkozat: az élet-, egészség- és balesetbiztosítások kockázat-elbírálását segítő dokumentum. A biztosított valós egészségi állapotára vonatkozó adatok megadásával tesz eleget a közlési kötelezettségének.

Egyezség: polgári jogi szerződés, amelyben a felek megegyezhetnek egy vitás vagy bizonytalan kérdésben úgy, hogy kölcsönösen engednek egymásnak. Az egyezség érvényességét nem érinti a feleknek olyan körülményre vonatkozó tévedése, amely közöttük vitás volt, vagy amelyet bizonytalannak tartottak. Egyezség esetén további peren kívüli, vagy peres úton történő igényérvényesítésre nincs lehetőség.

Egyszeri díj: egyszeri díjas szerződés esetében, a szerződés létrejöttekor fizetendő díj.

Elérési életbiztosítás: A szerződő díjfizetése ellenében a biztosító – a szerződésben rögzített feltételekkel – vállalja, hogy amennyiben a biztosított a szerződésben meghatározott időszak végén életben van, úgy a szerződésben rögzített biztosítási összeget kifizeti a biztosított vagy az általa meghatározott kedvezményezett részére. Ha a biztosított a szerződésben meghatározott időpont előtt meghal, a biztosítás a szerződésben rögzített haláleseti szolgáltatás kifizetésével megszűnik.

Eléréses önrész: A biztosító nem téríti meg azokat a károkat, amelyek – káreseményenként – nem érik el a szerződésben megjelölt önrészesedés mértékét, az önrész összegét meghaladó károkat azonban levonás nélkül kifizeti.

Előszereteti érték: valamely vagyontárgy szubjektív, a vagyontárgy tényleges értékénél nagyobb érték, amelyet személyes, érzelmi okok alapozhatnak meg. Például az elhunyt rokontól kapott, valójában jelentős dologi értéket nem képviselő tárgy. Az előszereteti érték megtérítésére a biztosítási szerződések általában nem terjednek ki.

Előzményvizsgálat: Annak ellenőrzése, hogy a bejelentett káresemény kapcsolódik-e korábbi káreseményhez.

Első díj: az első biztosítási időszakra, vagy annak egy részére megállapított díj, mely a felek által meghatározott időpontban, ennek hiányában a szerződés létrejöttekor esedékes. Befizetése különös jelentőséggel is bír: a biztosítás hatálya, vagyis a biztosító kockázatviselési kötelezettsége csak akkor kezdődik, ha a szerződés létrejött és az első díj a biztosítóhoz beérkezett (vagy az első díj megfizetésére a felek halasztásban állapodtak meg).

Eszközalapok árfolyama: a befektetési egységekhez kötött életbiztosítások (unit-linked biztosítások) eszközalapjainak árfolyamát a biztosítók általában napi rendszerességgel közzéteszik. Az árfolyam alakulása az eszközalapokban lévő értékpapírok és egyéb befektetések piaci értékének változásától függ.

Eszközallokáció: Egy eszközalapon belül a befektetett eszközök (pl. részvények, kötvények stb.) megoszlása.

EUROTAX: egy adatbázis, melyben megtalálható minden, Európában forgalomban lévő gépjármű minden felszereltségben és szériában, piaci értékükkel együtt. A biztosító leggyakrabban kockázatelbíráláshoz, illetve a sérült gépjármű káridőponti értékének meghatározásához használja.

Extra tartozék: elsősorban a CASCO biztosításoknál használatos fogalom. Köznyelvi értelemben a biztosított gépjármű olyan különleges tartozéka, amely nem tartozik a gyári alapfelszereltséghez. Az extra tartozékok növelhetik a gépjármű értékét, és ezzel általában a biztosítási díjat is, ezért az ajánlattétel során az extra tartozékok feltüntetését el szokta várni a biztosító. A biztosítási szabályzat az extra tartozékokra gyakran eltérő szabályokat tartalmaz, mint a gépjármű alapfelszereltségéhez tartozó alkatrészekre. Amennyiben a biztosítási szabályzat tartalmaz az extra tartozékra vonatkozó rendelkezést, fogalommeghatározást, úgy a biztosítási szerződésre az abban foglalt rendelkezések az irányadók.

É

Életbiztosítás: Életbiztosítási szerződés alapján a biztosító a természetes személy biztosított halála, meghatározott életkor vagy időpont elérése vagy más esemény bekövetkezése esetére a szerződésben meghatározott biztosítási összeg kifizetésére, járadék élethosszig tartó vagy meghatározott időszakra történő folyósítására vállal kötelezettséget.

Az életbiztosítás lehet különösen:
a) kockázati életbiztosítás, amelynek sem lejárati szolgáltatása, sem visszavásárlási értéke nincs; vagy
b) kockázati életbiztosításnak nem minősülő életbiztosítás, ideértve a befektetési egységekhez kötött életbiztosítást is, ahol a befektetési kockázatot a szerződés szerint a szerződő fél maga viseli.

Érdekmúlás: jogi hatást kiváltó tény a biztosítási szerződésben. Amennyiben a biztosítási érdek megszűnik, a biztosítási szerződés is megszűnik.

Értékcsökkenés: A vagyontárgyban keletkezett károk helyreállítása, kijavítása után visszamaradt, esztétikai, használati vagy forgalmi értéket csökkentő tényező. A károkozó ezt a kárt is köteles megtéríteni. A biztosító a honlapján közzéteszi az értékcsökkenés alkalmazásának módszertanát.

Értékkövetés (indexálás): a biztosítási díjnak és a biztosítási összegnek – a kárgyakoriságtól függetlenül – az árszínvonal változásához évente egy alkalommal történő hozzáigazítása.

Évforduló: A biztosítási szerződés szempontjából a biztosítási időszak fordulópontja, amelynek pontos időpontját az adott biztosítási termék biztosítási szabályzata határozza meg. A kötelező gépjármű-felelősségbiztosítási szerződések vonatkozásában az évforduló mindig a biztosítási időszak utolsó napja.

F

Fekvőbeteg gyógyellátás: Köznyelvi értelemben legalább 24 órás kórházban való tartózkodás, mely a kórházba történő felvétellel kezdődik, és a kórházból történő távozással, a kórházi zárójelentés kiadásával végződik. Ha a biztosítási szabályzat tartalmazza a fekvőbeteg gyógyellátás fogalmát, akkor az adott biztosítási szerződésre az ott megfogalmazott definíció irányadó.

Felelősségbiztosítás: a biztosított által a mások vagyonában vagy testi épségében okozott károkra nyújt fedezetet. A szerződésben meghatározott esetekben mentesíti a biztosítottat annak a kárnak a megfizetése alól, amelyért jogszabály szerint felelős. Legismertebb típusa a kötelező gépjármű-felelősségbiztosítás.

Felmondás: a határozatlan időre kötött vagyonbiztosítási szerződést bármelyik fél egyoldalú jognyilatkozatával felmondhatja, de csak a biztosítási időszak végére. A felmondó nyilatkozatnak a biztosítási időszak vége előtt 30 nappal meg kell érkeznie a másik félhez (az ettől eltérő felmondási szabályokat a biztosítási szabályzatok tartalmazzák).

Fokozott veszéllyel járó tevékenység: az ilyen tevékenységet nevezik veszélyes üzemnek is. Mivel e tevékenységek folytatása az átlagosnál nagyobb veszélyt hordoz magában, ahol akár kisebb rendellenesség bekövetkezése is súlyos kárt okozhat, ezért a veszélyes üzemi tevékenység során okozott károk megtérítésére szigorú szabályok vonatkoznak. Tipikusan fokozott veszéllyel járó tevékenységnek minősül a gépjárművek üzemeltetése. Veszélyes üzemnek számít rendszerint a különböző gépi működtetésű berendezések, eszközök, szerszámok használata. Viszont léteznek kivételek, például a háztartási gépek használata nem fokozott veszéllyel járó tevékenység.

Folytatólagos díj: rendszeres díjfizetésű biztosítási szerződés esetén az első díjat követő további díjak. A folytatólagos díj annak az időszaknak az első napján esedékes, melyre a díj vonatkozik.

G

Garancia alap: lásd: Kártalanítási Számla

Gy

Gyorsított kárrendezés: a Biztosító által alkalmazott, jellemzően számla benyújtása nélküli kárszámítási és teljesítési eljárás, amikor a kárszemle során a kárszakértő megállapítja a javítási költség és az egyéb károk becsült értékét, és azt a károsult – egyezséggel – követelése kielégítéseként elfogadja.

Gyógykezelés: a NEAK (Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelő) által finanszírozott, illetve az orvosi protokoll szerint elismert orvosi beavatkozás, amely az orvostudomány általánosan elfogadott és korszerű ismereteit alkalmazza az egészség helyreállítása, az egészségi állapot javítása vagy annak romlásának megakadályozása érdekében. Ha a biztosítási szabályzat tartalmazza a gyógykezelés fogalmát, akkor az adott biztosítási szerződésre az ott megfogalmazott definíció irányadó.

H

Hatályba lépés: Az az időpont, amelytől kezdődően a biztosítási szerződés joghatás kiváltására alkalmas, a felek a szerződésben foglalt jogaikat érvényesíthetik.

Hitelfedezeti életbiztosítás: Olyan életbiztosítás esetén, amely valamely hitel- vagy kölcsönszerződéshez kapcsolódik és a biztosítási esemény bekövetkezése esetén a rendelkezésre bocsátott pénzösszeg – teljes vagy részleges – törlesztése a szerződés szerint életbiztosítási szerződésben meghatározott biztosítási összegből történik. A kedvezményezett a szerződés rendelkezése szerint gyakran a hitelező.

A biztosítási szerződés – eltérő megállapodás hiányában – a felek megállapodásával jön létre, de a kockázatviselés kezdete a szerződésben meghatározott időpont, amely a hatálybalépéstől eltérhet.

K

Kár: legáltalánosabb értelemben minden olyan hátrány, amely valakit valamely károsító tevékenység folytán személyében vagy vagyonában ér.

Kárbejelentés: A biztosított vagy a szerződésben meghatározott bejelentésre jogosult személy értesítése a biztosító felé a biztosítási esemény bekövetkezéséről. A szerződés tartalmazza azt a határidőt, amelyen belül a kárbejelentést meg kell tenni. Elmulasztása vagy késedelmes bejelentése azt eredményezheti, hogy a biztosító kötelezettsége nem áll be, ha a késedelem miatt lényeges körülmények kideríthetetlenné válnak. A határidő elmulasztása azonban nem jogvesztő.

Kárbejelentési kötelezettség: a biztosítási esemény bekövetkezését a biztosító szabályzatában megállapított határidőn belül a biztosítónak be kell jelenteni, a szükséges felvilágosításokat meg kell adni, és lehetővé kell tenni a bejelentés és a felvilágosítások tartalmának ellenőrzését. A késedelmes bejelentés azt eredményezheti, hogy a biztosító kötelezettsége nem áll be, ha a késedelem miatt lényeges körülmények kideríthetetlenné válnak.

Kárbiztosítás (vagyonbiztosítás): olyan biztosítási szerződéstípus, amelynek tárgya valamilyen vagyontárgy, vagyoncsoport vagy vagyoni érték, és amelynek keretében a biztosító a szerződésben rögzített károsító események bekövetkezése esetén a kárt a szerződésben rögzített módon és mértékben téríti meg.

Kárenyhítés: egy megkezdődött károsodási folyamat hatásának lassítását, illetve megállítását, ezáltal a várható veszteség csökkentését jelenti. Akkor áll fenn, ha valamely veszélyhelyzetben a kár már ténylegesen bekövetkezett, a veszélyviselő anyagi hátrányt szenvedett. A károsultat jogszabály vagy szerződés alapján kárenyhítési kötelezettség terheli, a biztosító utasítása, ennek hiányában az adott helyzetben általában elvárható módon köteles a kárt enyhíteni. A kár azon részét, mely a kárenyhítési kötelezettség megszegéséből keletkezik, a biztosító nem köteles megtéríteni.

Kárkori érték: a biztosított vagyontárgy valós piaci értéke a biztosítási esemény bekövetkezésekor.

Kárkifizetés: a kárrendezés utolsó mozzanata, amely során a biztosító a megállapított szolgáltatási összeget átutalja a szerződés szerint jogosult személy részére.

Kármegelőzés: olyan magatartás, amely a károk vagy biztosítási események bekövetkezésének megakadályozására, megelőzésére irányul. A kármegelőzési kötelezettséget előírhatnak a biztosítási szabályzatok is, de ettől függetlenül a kár megelőzése érdekében a szerződő fél és a biztosított mindig az adott helyzetben általában elvárható magatartást köteles tanúsítani.

Kármegosztás: a károkozásért való felelősség százalékos megosztása a károkozásban részt vevők között. Ha például egy bekövetkezett ütközésért “A”-t 70%-ban, “B”-t pedig 30%-ban terheli a felelősség, akkor “A” (illetőleg felelősségbiztosítója) “B” kárának 70%-át, míg a “B” részes “A” kárának 30%-át köteles megtéríteni. A közrehatási százalékok összege természetesen nem haladhatja meg a 100%-ot.

Kármentességi nyilatkozat: az a dokumentum, amelyben a szerződés reaktiválását kérő ügyfél nyilatkozik, hogy utólagos kárigényt nem nyújt be a díjjal nem fedezett időszakra.

Káronszerzés tilalma: a károsultat a károkozó köteles olyan helyzetbe hozni, mintha a károkozás meg sem történt volna. A károsult nem gazdagodhat a károkozásból. Például, ha egy 70%-os műszaki állapotú gépkocsi totálkára esetén a károsult egy új (100%-os) autó értékét kapná, előnyösebb helyzetbe kerülne, mint a károkozás előtt. A káronszerzés tilos, jogszabályba ütközik. A biztosító tehát csak a gépkocsi káridőponti értékét téríti meg (70 %), nem egy új (100 %-os) gépkocsi beszerzési értékét.

Kártalanítási Számla: a Magyar Biztosítók Szövetsége (MABISZ) által kezelt Garanciaalap, amely a biztosítással nem rendelkező gépjármű üzembentartók által okozott károk megtérítésére szolgál. A Kártalanítási Számla fedezi az ismeretlen üzembentartó által okozott személyi sérüléses károkat is, illetve súlyos személyi sérülés, vagy halál esetén a károsult gépjárműben keletkezett károkat is, amennyiben a kötelezettségvállalás országa Magyarország.

Kárügyintézés: gyűjtőfogalom, amely magába foglalja a biztosítási eseményekhez kapcsolódó tevékenységeket, ideértve a kárbejelentést, a kárszemlét, a kárkifizetést, valamint az utólagos pénzügyi és adminisztrációs tevékenységeket is.

Kárrendezés: a kár (biztosítási esemény) bejelentésétől a végleges kifizetéséig, illetve annak végleges elutasításáig tartó munkafolyamatok összessége. Beletartozik az igény jogalapjának és összegszerűségének megállapítása, a biztosítási események bekövetkezésének vizsgálata és ezen belül a káresemény okainak megállapítása, a kárnak iratok alapján történő és/vagy helyszíni felmérése, az összegszerű kárigény megállapítása, kárjegyzőkönyv felvétele, végül döntésre, kifizetésre való előkészítése és a jogos biztosítási szolgáltatás, kártérítés folyósítása.

Kedvezményezett: az életbiztosítási összeg átvételére jogosult, a biztosítási szerződésben megnevezett személy. Ha a szerződő nem jelöl meg név szerint kedvezményezettet, akkor lejárat esetén maga a biztosított, halál esetén pedig a biztosított örököse a kedvezményezett. A szerződő a kedvezményezett személyét a biztosítási esemény bekövetkezéséig írásban bármikor módosíthatja a biztosítóhoz eljuttatott nyilatkozattal. Ha a szerződő és a biztosított személye eltér, ehhez a kedvezményezett kijelöléséhez a biztosított írásbeli hozzájárulása is szükséges.

Kedvezményezett jelölése: A kedvezményezettet a szerződő nevezi meg; ha a szerződő és a biztosított személye nem azonos, a szerződéskötéshez, így a kedvezményezett kijelöléséhez is, szükséges a biztosított írásbeli hozzájárulása. A szerződő a biztosítóhoz intézett írásbeli nyilatkozatával az eredetileg kijelölt kedvezményezett helyett más kedvezményezettet is kijelölhet, eltérő biztosított esetén annak hozzájárulásával.

Kezdeti biztosítási összeg: a biztosítási szerződésben a szerződés megkötésekor feltüntetett biztosítási összeg.

KGFB: lásd kötelező gépjármű-felelősségbiztosítás

Kiegészítő biztosítás: az alapbiztosításhoz kötött, további kockázatokra vonatkozó biztosítási szerződés vagy szerződésrész, amely önállóan nem, kizárólag az alapbiztosítással együtt érvényes. Ha az alapbiztosítás megszűnik, a kiegészítő biztosítás is megszűnik.

Kizárás: A biztosítási szerződésben meghatározott olyan rendelkezés, amely egyes eseményeket vagy körülményeket a biztosítási fedezet köréből kifejezetten kizár. Ezek bekövetkezése esetén a biztosító nem fizet, mivel a kizárt esemény nem minősül biztosítási eseménynek. Pl. a casco biztosítás térít a gépkocsi töréskára esetén, de kizárja a térítést, ha a törés versenyen, vagy arra felkészülés során következett be. A verseny közben bekövetkezett törés nem biztosítási esemény!

Kockázat: Egy jövőbeli, bizonytalan esemény bekövetkezésének lehetősége, amely anyagi/személyi kárt vagy veszteséget okozhat.

Kockázatelbírálás: A biztosítási szerződéskötési folyamat azon része, amikor a biztosító megvizsgálja az ajánlattétel során a szerződő, biztosított által megadott adatokat, hogy felmérje, mekkora kockázatot vállal a szerződés megkötésével. A kockázatelbírálás eredményeként dönti el a biztosító, hogy megköti-e a szerződést, és ha igen, milyen feltételekkel.

Kógencia: Eltérést nem engedő jogszabályi rendelkezés, mely azt jelenti, hogy a felek szerződésükben a biztosításra vonatkozó jogszabályi rendelkezéstől – még egyező akarattal sem – térhetnek el. A kógens szabály megsértésével kötött szerződéses kikötés semmis. Vannak ún. egyoldalúan kógens jogszabályi rendelkezések: ezek esetében eltérésre csak akkor van lehetőség, ha az egyértelműen a szerződő, a biztosított, vagy a kedvezményezett érdekeit szolgálja, ellenkező esetben az attól eltérő kikötés érvénytelen.

Kompozit biztosító: olyan biztosító, amely élet és nem-életbiztosítási tevékenység folytatására is jogosult. Magyarországon 1996. január 1-je óta kompozit biztosító nem alapítható. Az 1996. január 1-jét megelőzően már kompozit engedéllyel rendelkező biztosítók azonban mindkét biztosítási ágat tovább művelhetik.

Korlátozott cselekvőképesség: a cselekvőképesség törvényi vagy bírói korlátozása. Korlátozottan cselekvőképes a kiskorú személy 14. és 18. éves kora közötti időszakban; illetőleg az a nagykorú személy is, akinek cselekvőképességét a bíróság a cselekvőképességet részlegesen korlátozó gondnokság alá helyezéssel korlátozza. A korlátozottan cselekvőképes személyek szerződéskötéséhez – a törvényben felsorolt eseteket leszámítva – törvényes képviselőjük hozzájárulása, bizonyos esetekben a gyámhatóság előzetes jóváhagyása is szükséges.

Kockázati díj: a biztosítási díj azon része, amely a biztosító kockázatban állásának ellenértéke.

Kockázati életbiztosítás: meghatározott tartamra kötött életbiztosítási szerződés, amelynek alapján a biztosító csak akkor teljesít kifizetést, ha a biztosított a tartam alatt meghal. Amennyiben a biztosított a tartam végén életben van, a biztosítás kifizetés nélkül szűnik meg.

Kockázatviselés: Azon időtartam, melynek során a biztosító viseli a biztosítási esemény bekövetkezésének kockázatát, vagyis mely időtartam alatt fennáll a biztosítási védelem.

Kollaudálás: A biztosítási eseménnyel kapcsolatban, a károsult vagyontárgy helyreállítását, pótlását igazoló számla ellenőrzése.

Kórház: fekvőbeteg-szakellátást nyújtó intézmények. Az adott biztosítási szerződés biztosítási szabályzata (biztosítási feltételei) határozza meg, hogy az adott biztosítás vonatkozásában pontosan milyen intézmények minősülnek kórháznak.

Kötelező biztosítás: a biztosítási szerződés megkötése a legtöbb esetben önkéntes. Bizonyos esetekben azonban jogszabály a biztosítási szerződés megkötését kötelezővé teheti, meghatározott tevékenység folytatásának vagy vagyontárgy használatának feltételeként. A legismertebb formája a (Kötelező gépjármű-felelősségbiztosítás), de biztosításkötési kötelezettségük van pl. a magánnyomozóknak, állatorvosoknak, ügyvédeknek, utazási irodáknak, építőipari kivitelezőknek is.

Kötelező gépjármű-felelősségbiztosítás: Magyarországon gépjármű és segédmotoros kerékpár csak akkor vehet részt a forgalomban, ha üzembentartója érvényes felelősségbiztosítással rendelkezik. A kötelező gépjármű-felelősségbiztosítás alapján a biztosított gépjármű használata során okozott károkat téríti meg a biztosító. A szerződés fennállását a hatóságok – így a rendőrség – is ellenőrzik.

Kötvény: az ajánlat elfogadását, és a biztosítási szerződés létrejöttét igazoló okirat, amitt a biztosító állít ki. Nem minősül értékpapírnak, elvesztés vagy megsemmisülés esetén a szerződés fennállása egyéb módon is igazolható, illetve a kötvény másolattal pótolható.

Kötvénykölcsön: az életbiztosítási szerződés alapján a biztosító által – a biztosítási szabályzatban meghatározott feltételekkel – legfeljebb a visszavásárlási összeg erejéig a szerződőnek nyújtható kölcsön, amelyet a biztosító és a szerződő legkésőbb a biztosítási esemény bekövetkeztekor vagy a szerződés megszűntekor számol el.

Közlési kötelezettség: a szerződő és a biztosított a szerződéskötéskor a kockázatvállalás szempontjából lényeges valamennyi körülményt köteles közölni a biztosítóval. Ezt a biztosító általában kérdőívekkel, adatlapokkal segíti. Ha a szerződő és a biztosított a közlési kötelezettségének nem tesz eleget, vagy valótlan tényeket, adatokat közöl, a biztosító szolgáltatási kötelezettsége nem áll be, kivéve, ha a szerződő, biztosított bizonyítja, hogy az elhallgatott, vagy be nem jelentett körülményt a biztosító a szerződéskötéskort ismerte, vagy az nem hatott közre a biztosítási esemény bekövetkezésében. (változás bejelentési kötelezettség).

Környezetszennyezési felelősségbiztosítás: a biztosító mentesíti a biztosítottat az olyan környezetszennyezéssel okozott károk megtérítése alól, amelyért a magyar jog szabályai szerint kártérítési felelősséggel tartozik.

Közvetlen perlés: felelősségbiztosítás esetén a biztosító közvetlenül a károsultnak teljesít. Ha azonban a károsult pert indít, akkor a károkozó ellen kell pert indítania, közvetlenül a biztosítót nem perelheti. A főszabály alól egyetlen kivétel van: a kötelező gépjármű-felelősségbiztosítással kapcsolatos követelése esetén a károsult a biztosítót közvetlenül is perelheti.

L

Lejárat: tipikusan életbiztosítások esetében használt, a biztosítási szerződésben naptárilag megjelölt időpont, amikor a szerződés megszűnik, vagy a biztosítási szolgáltatás esedékessé válik.

Levonásos önrész: a biztosító a szerződésben megjelölt önrészesedés alatti károkat nem téríti meg, az önrészt meghaladó károk esetében pedig az önrésszel csökkenti a kifizetendő szolgáltatási összeget. Az önrész tehát a kárnak az a része, melyet a biztosított saját maga visel.

M

MABISZ: A Magyar Biztosítók Szövetsége a biztosítótársaságok országos szakmai érdekképviseleti szervezete, mely 1990. november 14-én alakult. Az érdekvédelmi tevékenységen túl ellát számos, a kötelező gépjármű-felelősségbiztosításokkal kapcsolatos feladatot, így a MABISZ kezeli a kötelező gépjármű-felelősségbiztosításhoz kapcsolódó Kártalanítási Számlát, valamint működteti a Magyar Zöldkártya Irodát. A havonta megjelenő Biztosítás Szemle című szaklap kiadója.

Maradékjogok: olyan, az életbiztosítási szerződésekben rögzített jogosultságok, amelyek a díjfizetés elmaradása, illetőleg a szerződésnek a biztosítási összeg kifizetése nélküli megszűnése esetén is fennmaradnak pl. visszavásárlás, díjmentesítés.

Maradványérték: a totálkárossá vált vagyontárgyak roncsainak, gazdaságosan már nem javítható maradványainak értéke, amelyet a kárkori értékből le kell vonni.

Mentesülés: Kárbiztosítás esetén a biztosító mentesül szolgáltatási kötelezettsége alól, ha bizonyítja, hogy a kárt jogellenesen, szándékos vagy súlyosan gondatlan magatartással

a) a szerződő fél vagy a biztosított;
b) a velük közös háztartásban élő hozzátartozójuk, üzletvezetésre jogosult tagjuk vagy az általános szerződési feltételben meghatározott munkakört betöltő alkalmazottjuk, tagjuk vagy megbízottjuk; vagy
c) a biztosított jogi személynek az általános szerződési feltételben meghatározott vezető beosztású tisztségviselője vagy a biztosított vagyontárgy kezelésére jogosított tagja, munkavállalója vagy megbízottja okozta.

Életbiztosítás esetén a biztosító mentesül a biztosítási összeg kifizetése alól, ha a biztosított a kedvezményezett szándékos magatartása következtében vesztette életét; a visszavásárlási összeg ebben az esetben az örökösöket illeti meg, és a kedvezményezett abból nem részesülhet

Módosítás: A felek közös megegyezéssel – a jogszabályi keretek között – a közöttük fennálló szerződést módosíthatják. A tartalmában vagy jogcímében megváltoztatott szerződésnek a módosítással nem érintett rendelkezései változatlanul maradnak hatályban.

Munkáltatói felelősségbiztosítás: a biztosítási szerződés alapján a biztosító – a munkáltató helyett – megtéríti azokat a károkat, amelyekért a munkáltató felelősséggel tartozik, és melyek megtérítését a biztosító a biztosítási szerződésben vállalta.

Múlékony sérülés: olyan (általában baleseti eredetű) testi sérülés, amely maradandó egészségkárosodás nélkül gyógyul.

N

Nem-életbiztosítás: az életbiztosítási ágba nem tartozó biztosítási ágazatok; pl. vagyonbiztosítás, felelősségbiztosítás.

O

Objektív felelősség: vétkesség (felróhatóság) nélküli felelősségi forma. Lásd még: vétkesség, veszélyes üzem.

Ö

Önrészesedés: a kár azon része, amelyet a szerződés alapján a biztosított magára vállal. A biztosító a szerződésben megjelölt önrészesedés alatti károkat nem téríti meg, illetve az önrészt meghaladó károknál az önrész összegét minden kártérítésből levonja. Fajtái: az abszolút önrészesedés és az integrál önrészesedés.

P

Panaszügyintézés: az ügyfél és fogyasztói érdekképviseleti szervek jogosultak a biztosító, az általa alkalmazott vagy megbízott ügynök vagy – adott termék kapcsán – általa megbízott kiegészítő biztosításközvetítői tevékenységet végző személy magatartására, tevékenységére vagy mulasztására vonatkozóan közölni a biztosítónál panaszát szóban (személyesen, telefonon) vagy írásban (személyesen vagy más által átadott irat útján, postai úton, elektronikus levélben).

Passzív viszontbiztosítás: a biztosító által elvállalt kockázatok viszontbiztosításba adása, szétporlasztása. Nostro viszontbiztosításnak is nevezik.

Pénzmosás: aki a büntetendő cselekményből származó vagyon eredetét, a vagyonon fennálló jogot, a vagyon helyét, ezek változását elfedi vagy elleplezi, pénzmosást követ el. Pénzmosásnak minősül továbbá minden egyéb, a Büntető Törvénykönyvről szóló 2012. évi C. törvény (a továbbiakban: Btk.) 399–400. §-ában meghatározott elkövetési magatartás.

Portfólió: Befektetések esetében azt jelenti, hogy a befektetőnek milyen jellegű befektetései (részvény, kötvény, ingatlan stb.) vannak, de jelenti ugyanazon jellegű befektetések (pl. részvénybefektetés) diverzifikációját (több cég papírjaiba történő részvénybefektetések) is.

Premier risque: első kockázatra szóló biztosítás, a magyar terminológiában határösszeg-biztosítás. A biztosító a szerződésben rögzített határösszeg erejéig téríti a károkat, és nem vizsgálja az esetleges alulbiztosítást.Ha a biztosított a lakásban tartott 500 ezer forint értékű ékszereit – határösszeg (Premier risque) biztosítással – 100 ezer forintra biztosítja és minden ékszert ellopnak, a biztosító csak 100 ezer forintot fizet, de nem alkalmaz pro rata térítést.

Pro rata: alulbiztosítás esetén a biztosító a kárt csak arányosan téríti meg, mégpedig olyan mértékben, ahogy a vagyontárgy tényleges értéke aránylik a szerződésben rögzített biztosítási összeghez.

R

Reálhozam: A befektetésen elért nyereség csökkentve az infláció mértékével.

Reaktiválás (újra érvénybe helyezés): a díjnemfizetés vagy átdolgozás miatt megszűnt biztosítási szerződések – eredeti tartalommal történő – újbóli hatálybaléptetése. A szerződés megszűnésétől a reaktiválás idejéig terjedő időszakra szolgáltatási (kártérítési) kötelezettség nem áll fenn. Feltétele a korábban esedékessé vált biztosítási díjak maradéktalan befizetése. Csak akkor van rá lehetőség, ha a szerződésben kifejezetten kikötötték.

Regressz (visszkereset): törvényi engedmény, amennyiben a más által a biztosítottnak okozott kárt a szerződő direkt biztosítása alapján a biztosító megtérítette, az avult kárkori összeget a károkozótól visszakövetelheti. Regressz jogával, és törvényi engedményi jogával élhet a biztosító a felelősségbiztosítás esetén is, ha biztosítottja jogellenesen szándékosan, vagy súlyosan gondatlanul okozta a kárt.

Reponálás: az ajánlat elbírálásának függőben tartása életbiztosítások esetében. A reponálásról az ügyfelet írásban értesíteni kell. A reponálási tartam letelte után csak akkor jöhet létre a biztosítás, ha a szerződő új ajánlatot tesz.

Respiro: azt az időtartamot, amely idő alatt a biztosítottak a kockázatviselés megszakadása nélkül tehetnek eleget díjfizetési kötelezettségüknek, teljesítési határidőnek, szakkifejezéssel respironak (haladéknak, türelmi időnek) nevezzük. A respiro tartama alatt a biztosított díjfizetési kötelezettségét bármikor teljesítheti, annak veszélye nélkül, hogy kár esetén a biztosító szolgáltatási kötelezettsége megszakadna. Az esedékes díj megfizetésének elmulasztása esetén a biztosító – a következményekre történő figyelmeztetés mellett – a szerződő felet a felszólítás elküldésétől számított 30 napos póthatáridő tűzésével a teljesítésre írásban felhívja.

Részleges kár: a vagyonbiztosítási esemény során a biztosított vagyontárgy, vagy vagyonérték részbeni károsodása, amely javítással, pótlással helyreállítható és ez mind műszakilag, mind gazdasági szempontból indokolt A biztosító ebben az esetben a javítással, helyreállítással kapcsolatos költségeket téríti meg.

S

Sérelemdíj: károkozónak (felelősségbiztosítónak) a bizonyított vagyoni károkon túl a károsult személyiségi jogainak megsértése esetén meg kell térítenie a károsultat ért nem vagyoni sérelmet is. Sérelemdíj adódhat pl. súlyos esztétikai sérülésekből, az életvitel elnehezüléséből, a hozzátartozók elvesztése miatti traumákból.

Storno: a szerződés bármely okból történő semmissé tétele, a biztosító nyilvántartásából való, törlése.

Sz

Szakkezelés: A szakkezelés a biztosítási ajánlatnak a beérkezésétől a kötvényesítésen keresztül a biztosítás megszűnéséig tartó feladat.

Szakmai felelősségbiztosítás: olyan felelősségbiztosítási szerződés, mely a szerződésben nevesített szakma (pl. orvos, gyógyszerész, könyvvizsgáló) végzése során, azzal összefüggésben keletkezett anyagi- és személyi károk (sérülések, megbetegedések, esetleges elhalálozás következtében keletkező károk) megtérítésére szolgál. A szakmai felelősségbiztosítási szerződés tartalmától függően vonatkozhat dologi-, szennyezési károkra, tárgyrongálásból eredő károkra, illetve mulasztási bírságra egyaránt.

Szavatolótőke: a biztosító saját tőkéje, amely arra szolgál, hogy a biztosító akkor is eleget tudjon tenni kötelezettségeinek, ha azokra a beszedett díjak és a tartalékok nem nyújtanak fedezetet. A szavatolótőke meglétét az MNB folyamatosan ellenőrzi.

Szerződés létrejötte: a szerződő által tett írásbeli ajánlat biztosító általi kifejezett jognyilatkozattal (kötvény) történő elfogadása. Ha a szerződést nem írásban kötötték meg, a biztosító köteles a biztosítási fedezetet igazoló dokumentumot kiállítani. Ha a szerződő fél fogyasztó, és az ajánlatra a biztosító az ajánlat kézhezvételétől számított 15 napon belül nem nyilatkozik, a szerződés érvényesen létrejön, feltéve, hogy az ajánlatot a jogviszony tartalmára vonatkozó, jogszabályban előírt tájékoztatás birtokában, a biztosító által rendszeresített ajánlati lapon és a díjszabásnak megfelelően tették.

Szerződő: a biztosítási szerződés alanya, ő kezdeményezi a szerződéskötést, ő jogosult a nyilatkozattételre, és a biztosító is hozzá intézi azokat. Ezenkívül az ő kötelessége a díjfizetés is. A szerződő és a biztosított gyakran egy és ugyanaz a személy. Ha a szerződő és a díjfizető nem azonos, akkor a díjfizető köteles a biztosítási díj megfizetésére.

T

Tartamengedmény: a több évre megkötött biztosítások szerződőinek adott díjengedmény. Idő előtti megszűnés esetén a biztosító az engedményeket jogosult visszakövetelni.

Technikai kamat: a biztosítók által használt kamatláb, amelyet a biztosító az életbiztosítási díjkalkulációnál és tartalékszámításnál alkalmaz. Maximális mértékét az 54/2015. (XII. 21.) MNB rendelet állapítja meg.

Termékfelelősség-biztosítás: olyan felelősségbiztositás, amely a termék előállítóját, forgalmazóját, illetőleg a szolgáltatás nyújtóját mentesíti a hibás áru vagy szolgáltatás által másnak okozott károk megtérítése alól.

Területi hatály: földrajzilag, közigazgatásilag, helyrajzilag vagy természetben meghatározott fogalom; a biztosítási szerződésben azt jelenti, hogy a biztosító csak a meghatározott területen bekövetkezett biztosítási eseményekre visel kockázatot.

Totálkár: a biztosított vagyontárgy teljes megsemmisülése, eltűnése, vagy olyan mértékű károsodása, hogy a helyreállítás, vagy a javítás már nem gazdaságos, vagy nem lehetséges. A biztosító a jármű káridőponti értékének és esetleges maradványértékének különbözete alapján szolgáltat, a törvény és a szerződési feltételek figyelembevételével, azaz a különbözetből levonásra kerülhet továbbá a casco önrész, díjhátralék, illetve egyéb levonások (maradványérték)

Többlethozam visszatérítés: befizetett díjak egy részéből a biztosító életbiztosítási díjtartalékot képez. A díjtartalék befektetéséből származó tényleges hozam nagysága meghaladhatja a technikai kamatot, ez a többlethozam. A biztosító a többlethozam meghatározott mértékét évfordulón visszajuttatja a szerződőnek úgy, hogy a biztosítási összeget megemeli.

Tőkésítés: a felelősségbiztosítás alapján folyósított járadék egyösszegű megváltása a jogosulttal kötött egyezség alapján. Az így számított tőke mértéke függ a havi járadék összegétől, valamint a jogosult életkorától.

Túlbiztosítás: a vagyonbiztosításnak az az esete, amikor a biztosítási összeg a káridőponti, vagy az új értéknél magasabb. Ha meghaladja a biztosítási összeg a biztosított vagyontárgy értékét, akkor az adott értéken felül kötött biztosítási összegre vonatkozó megállapodás semmis.

U

Unit-linked biztosítás: Befektetési egységekhez kapcsolt biztosítás. olyan életbiztosítási termék, amelynél a biztosító a biztosítási szerződés alapján képzett biztosítástechnikai tartalékot az általa létrehozott, önálló befektetési politikával rendelkező, elkülönítetten kezelt – azonos értékű, elméleti elszámolási részekből (befektetési egységekből) álló – eszközállományokba (eszközalapokba) vagy más, befektetési alapkezelésre jogosult társaság által kezelt befektetési alapokba helyezi befektetés céljából, a szerződő választásától függően, a szerződésben előre meghatározott szabályok szerint;

Utasbiztosítás: külföldi utazás vagy tartózkodás idejére szóló betegség-, baleset- és poggyászbiztosítás, mely általában tartalmaz különböző segítségnyújtási (assistance) szolgáltatást is. Pl. az igazolvány (kötvény) felmutatása ellenében a külföldi orvos – sürgős szükség esetén – a beteget ellátja, és honoráriumát később a biztosítóval számolja el.

Ú

Új érték: új értéken a biztosításban a vagyontárgy meghatározott időpontban – káridőponti – új állapotban való beszerzési árát vagy újra bekerülési költségét, vagy újraelőállítási költségét értjük. Fontos szabálya az új érték alkalmazásának, hogy az új értéket a ténylegesen károsult vagyontárgy értékére vonatkoztatjuk, és nem arra a vagyontárgyra, amely helyette beszerezhető, vagy újból előállítható. Az új érték szerinti kártérítés egyik sarkalatos elvi kérdése, hogy a vagyontárgyak csak bizonyos avultsági fokig biztosíthatók ezen az értéken.

Ü

Ügyféltájékoztató: a biztosítónak a kockázat helye szerinti vagy a kötelezettségvállalás tagállamának hivatalos nyelvén – ha törvény eltérően nem rendelkezik – a biztosítási szerződés megkötése előtt kellő időben, bizonyítható és azonosítható módon, világos, pontos, közérthető, egyértelmű, nem félrevezető, tisztességes, részletes és díjmentes írásbeli tájékoztatása a szerződést kötni kívánó ügyfél részére , amely többek között a biztosító főbb adatait és a megkötendő szerződés jellemzőit tartalmazza.

Ügynök: a biztosítóval jogviszonyban álló függő biztosításközvetítő. Az ügynök egy biztosító biztosítási termékeit vagy több biztosító egymással nem versengő biztosítási termékeit közvetíti. A többes ügynök jogosult egyidejűleg több biztosító egymással versengő biztosítási termékeit közvetíteni. Az ügynök biztosításközvetítői tevékenysége körében okozott kárért és felmerült sérelemdíjért a biztosító felelős a károsulttal illetve a sérelmet szenvedett féllel szemben.

V

Valorizáció: a pénz értékállandóságának változása miatt inflálódott élet- és nyugdíjbiztosítási összegek – jogszabályon alapuló – utólagos felértékelése.

Változás bejelentési kötelezettség: a biztosításiszerződés tartalmazza azokat a lényeges körülményeket, amelyek megváltozását a biztosítónál a szerződőnek írásban kell bejelenteni. Ennek elmulasztása esetén a biztosító kötelezettsége nem áll be.

Várakozási idő: az életbiztosítási, betegségbiztosítási szerződéseknél alkalmazott kikötés, amelynek alapján egyes biztosítási esemény kockázatokat (halál, betegség) a biztosító csak egy meghatározott későbbi időponttól vállalja (pl. nem baleseti eredetű halálesetre hat hónap várakozási idő után nyújt szolgáltatást a biztosító).

Várományfedezet: finanszírozási rendszer, amely a szolgáltatásokat nem a folyó bevételből fizeti (mint a jelenlegi tb-szisztéma), hanem a fedezetet úgy alakítja, hogy az minden időpontban forrásául szolgáljon a lehetséges szolgáltatásoknak, azaz előbb történik meg a később kifizetendő összeg megállapítása (váromány, jövőben elvárt szolgáltatás).

Vegyes életbiztosítás: ötvözi a kockázati életbiztosítás és a megtakarítási jellegű életbiztosítás elemeit. A biztosító a biztosított tartam alatt bekövetkezett halála esetén vagy az elérés (lejárat, visszavásárlás) esetén is teljesít.

Veszély: valamilyen jövőbeni, kedvezőtlen kimenetelű esemény bekövetkezésének kockázata.

Veszélyes üzem: olyan tevékenység folytatása, amely gépek működtetése, energia, vegyi anyagok vagy sajátos technológiák stb. alkalmazása miatt, az esetleges károkozás szempontjából fokozott veszéllyel jár. A fokozott veszéllyel járó tevékenység folytatója az okozott kárért vétkességre való tekintet nélkül felel (objektív alapú felelősség).

Veszélyközösség: az azonos vagy hasonló kockázatoknak kitett személyek csoportja. Célja a tagok közös védekezése a károk gazdasági következményei ellen.

Veszélynem: természeti, társadalmi vagy gazdasági esemény, amely kárt, illetőleg veszteséget okozhat. Veszélynemek (biztosítási események) például: tűz, vihar, jégverés, halál, baleset, betegség, betörés, stb.

Vezérügynök: a biztosító azon biztosításközvetítője, aki teljes körű felhatalmazással rendelkezik mindazon jogkörben, amely a biztosító üzletviteléhez szükséges, így különösen: biztosítási szerződés megkötése, fedezetigazolás kiállítása, biztosítási díj átvétele.

Vétkesség: felelősségi kategória, akkor áll fenn, ha a kár okozója nem úgy járt el, ahogy az adott esetben általában elvárható (általános felróhatósági formula).

Viszontbiztosítás: a biztosító által vállalt kockázatok biztonságos kezelésének egyik módszere. A biztosító által másik biztosítóval kötött szerződés, amelyben a viszontbiztosító azt vállalja, hogy a befolyt díj egy részének átengedése fejében a károkból is részesedni fog. Különösen a nagy összegű, vagy tömeges (katasztrófakárok) kezelésére alkalmas módszer.

Visszavásárlás: az életbiztosítási szerződések – lejárat előtti – megszüntetésének egyik módszere. Ilyenkor a biztosító – a szerződésben rögzített mértékben – a díjtartalékot visszafizeti. A visszavásárlási szándék esetén az ügyfélnek javasolt kiemelt figyelmet fordítani a visszavásárlási feltételek előzetes megismerésére, tekintettel arra, hogy a szerződés első éveiben előnytelen ezzel a módszerrel élni.

Visszkereset: a kifizetett biztosítási szolgáltatás visszakövetelése bizonyos feltételek mellett a károkozótól (regressz).

Z

Záradék: a típusszerződések szerves része, azt kiegészítő, az általános biztosítási feltételektől eltérő, kiegészítő vagy speciális feltételeket tartalmazó megállapodás, amely korlátozza vagy kiegészíti a biztosító helytállási kötelezettségét.

Zöldkártya: a zöldkártyarendszer országaiban elfogadott, nemzetközi gépjármű-felelősségbiztosítási dokumentum, amely igazolja, hogy az üzembentartó a hazájában gépjármű-felelősségbiztosítási fedezettel rendelkezik. A Zöldkártyát a felelősségbiztosító – kérésre – állítja ki, és annak bemutatását a fogadó ország a határon megkövetelheti. 2025. január 1-től minden EU-tagállam hatóságainak el kell fogadniuk a PDF formátumban, hordozható elektronikus eszközön (pl. okostelefon, tablet) megjelenített zöldkártyát.