Digitális mellékhatások

Készítette: dr. Baracsi Katalin LL. M családjogi szakjogász, internetjogász, közösségi média tréner

dr. Baracsi Katalin családjogi szakjogász„Internet nélkül lehet élni, de nem érdemes.” – mondta nekem néhány évvel ezelőtt a nyolcvanadik születésnapjának megünneplésére készülő dán hölgy Helsingőrben. Minden héten találkozik barátokkal és a környéken élő ismeretlenekkel, hogy a helyi, technikailag tökéletesen felszerelt idősek klubjában tanuljon a biztonságos és tudatos internetezésről. Nem felejtkezhetünk meg arról, hogy a gyors technikai fejlődés és az internet korlátlan lehetőségei nemcsak a jóhiszemű felhasználóknak, hanem a rosszaknak, a bűnőzeknek is rendelkezésére állnak. A teljesség igénye nélkül szeretném felhívni a figyelmet a mindennapi internethasználatban rejlő digitális mellékhatásokra.

 

Csak játszik a gyerek?!

A gyerekek között továbbra is óriási slágertémának számítanak a különböző internetes és számítógépes játékok, ahol egyedül, vagy akár csapatban is próbára tehetik magukat. Ha csak játékról van szó, akkor sem szabad elfeledkeznünk a biztonságról. Tudjuk, hogy kivel, hogyan kerülhet kapcsolatba gyermekünk egy játék során, mivel játszik? Beszéltünk már vele arról, hogy mi van akkor, ha egy ismeretlen ráír és személyes, számára kellemetlen kérdéseket tesz fel?

Mi a teendőnk, ha dühkitörések, családi veszekedések nélkül nem tudja abbahagyni a játékot vagy épp a szülők bankkártyájáról fizeti ki a karakterének a felturbózását? Egyik sem egyszerű kérdés és nem két perc alatt, hanem az akítv médianevelés eszközével, szülői kíséréssel készíthetjük fel őket az ilyen helyzetek kivédésére. Az agresszív felhasználó letiltása, jelentése ebben a helyzetben is jó megoldás. A játék életkori besorolásának a pegi.info oldalon tudunk utánanézni.

Az egészséges játékidő kialakítása kapcsán az exit point (kilépési pont) fogalmát tanítsuk meg gyermekünknek. Minden játéknak megvan az az ideje, amin belül egy szint, egy küldetés teljesíthető. Ha a napi játékidőt így alakítjuk, akkor elkerülhetők a veszekedések, a függőség kialakulása és a gyerek is sokat tanul az önszabályozásról, amely a digitális tudatosság egyik kulcskompetenciája. A játékvásárlás kapcsán is fektessünk le világos szabályokat, kereteket.

Az ismeretlennel való „találkozás” sem veszített az aktualitásából. A gyerekek hajlamosak elbagatellizálni ezt a dolgot azzal, hogy az a másik ember úgysem lát, nem tudja, hol vagyok, nem érhet el. Ugyanakkor a faggatózó üzenetek komolyan megviselik őket. Legyünk ott mellettük ilyenkor is, hogy a digitális világ nyújtotta félelmeket (ijesztő kérdések, tartalmak) meg tudja osztani velünk a gyermek és újra biztonságban érezhesse magát.

 

A 15 másodperces hírnév ma már mindenkinek jár

Ma már nem állunk ott meg, hogy csak tartalmat fogyasztunk az online térben, hanem a gyerekek már maguk is előállítói ennek. Egyre többen az influencerkedésben látják a jövőt. A YouTube és más közösségi videómegosztó médiumok (pl. Instagram, TikTok) sztárjai nagy hatással vannak a gyerekekre, fiatalokra. Az influencerek a legkülönbözőbb témákban (beauty, gameplay, kritikák, mindennapok, paródia videók, tanácsadó videók, kicsomagoló videók, room tour stb.) készítenek digitális tartalmakat (videó, blog, vlog). A gyerekeket, fiatalokat abban kell segíteni, hogy minőségi tartalmakhoz jussanak ebben a helyzetben is.

Egy-egy felvétel elkészítésekor a biztonságukat szolgálja, ha van a környezetükben olyan személy (felnőtt – az egyik vagy mindkét szülő, nagyobb testvér), aki a feltöltés előtt megnézi ezeket a felvételeket. Segíti őket abban, hogy a felvételen ne kerüljenek megosztásra személyes adatok (pl. lakás értékes tárgyai, lakcím) és a videó technikailag is kifogástalan legyen (pl. homályos felvétel, rossz hangminőség). Fontos arra is felhívni a figyelmet, hogy engedély nélkül nem készíthetünk a másik emberről felvételt, és ha egy feltöltés után bántó kommenteket, visszajelzéseket kapunk, akkor minden esetben kérjünk segítséget és ne magunkban próbáljuk megoldani a helyzetet. Valamint azt is érdemes elmondani, hogy az influencerkedés felelősségteljes munka, ahol komoly energiákat kell megmozgatni azért, hogy fenntartsák a követőik érdeklődését.

A több százezres követőtáborral rendelkező youtuberek munkáját már egy külön, profi stáb segíti. Meg kell tanítani gyermekeinknek azt is, hogy a lájkok és a filteres képek mögött ott a valóság, ami nem mindig csillog. A pozitív önértékelés, testkép kialakításához elengedhetetlen, hogy a fiatalok ne a lájkokban, lájkokkal mérjék a népszerűségüket, hiszen ez internetes önbántalmazáshoz (sadfishing) és a fizikai biztonságukat veszélyeztető digitális kihívások felé terelheti őket (challenge).

 

Cyberbullying (az online, digitális térben történő bántalmazás) – időben észreveszem?

A most felnövekvő generáció számára a cyberbullying (online bántalmazás, megfélemlítés) és megjelenési formái (internetes zaklatás, lejáratás, kibeszélés, személyiséglopás, befeketítés, sexting, flaming, cyber stalking) jelentik a legnagyobb problémát az interneten. Gyermeki létükből adódóan nem vagy nem időben ismerik fel ezeket a helyzeteket és gyakorta egy egész életen át magukon viselik az online sebeket.

A fiatalokkal való személyes találkozásokból tudom, hogy sokuk azért nem kér segítséget ilyenkor, mert azt mondja, hogy a szülő, tanár, más, a környezetében élő felnőtt nem ért semmit az egészből, nem veszi komolyan a helyzetet és/vagy első reakciója az, hogy elveszi az okoseszközt és az internethozzáférést, holott nem oldjuk meg a problémát. Sokan nincsenek tisztában azzal, hogyha valamilyen rossz dolgot követnek el az online térben, annak offline, azaz jogi következményei is lehetnek. Ma az online térben elkövetett visszaélések mindegyikének a megfelelőjét megtaláljuk a Büntető és Polgári Törvénykönyvekben.

 

És mit csinálnak a szülők?

Eddig a gyerek, fiatalok oldaláról tekintettük át a kockázati forrásokat, de azt is számba kell vennünk, hogy maga a szülő is egy kockázati forrás, amikor a közösségi oldalakat a gyermekeiről készült felvételekkel árasztja el. A szülői túlposztolást sharentingnek nevezzük. Az ultrahangfelvételektől az első bilire ülésig, fürdetős képeken, kisgyerekkori énekes-táncos videókon át a teljes gyerekkor dokumentálható az interneten.

Miért kell külön kitérni erre? Mert egy nyilvánosan megosztott felvétel rövid idő alatt a sötét weben landolhat vagy olyan oldalakon, ahol a gyerekek felvételeit szexuális célokra használják fel. Néhány évvel később egy ilyen tartalom pedig akár egy cyberbullying elindítója is lehet. Az osztálytársak, barátok megtalálják ezeket a felvételeket és már el is indul a bántás, sértés, megalázás, zaklatás. Ezeket a helyzeteket összefoglaló néven kidshamingnek, azaz a gyerekek szülői általi megalázásának nevezzük.

Amikor ez történik, az a gyermekjogok súlyos megsértését, és akár a kiskorú veszélytetése bűncselekményét is megvalósíthatják. Akkor egyáltalán ne posztoljunk a gyerekről? Nem a teljes tiltás híve vagyok, hanem a felelős megosztásnak. Mielőtt kiteszünk egy tartalmat, gondoljuk végig a következőket.

  • A valóságban kinek mutatnám meg a gyermekemet – biztosan nem az egész világnak.
  • Beszéljük meg a gyerekkel a helyzetet, és csak az engedélyével használjuk fel a felvételeket. A gyerek nem lehet a lájkvadászat eszköze.
  • A közösségi oldalon tekintsük át az adatvédelmi beállításokat! Gyerekposztok esetében vegyük le a hozzászólás, megosztás lehetőségét.
  • Hozzunk létre zárt csoportokat, ahol tényleg csak azok láthatják a gyerek mindennapjait, akikkel ezt tényleg szeretnénk megosztani.

 

 

A szülői lét egy soha véget nem érő feladat. Figyeljük, óvjuk, segítsük, támogassuk gyermekeinket a digitális térben is!

 

 

 

Kapcsolódó tartalmak a blogon:

Család a neten: biztonságos home office és az online oktatás

Digitális szuperképességek: hogyan legyünk tudatos felhasználók az online térben?

AlfaGo
×
Tartsa kézben biztosítási ügyeit!
Töltse le mobil applikációnkat most!
Tovább