Kiegészítésre szorul az állami nyugdíj
Idősen is dolgozni fog a magyar munkavállalók többsége
Kiegészítésre szorul az állami nyugdíj
Az Aegon szerint rendszeres megtakarításokkal javítható a hazai nyugdíjfelkészültség
A magyarok 70 százaléka aggódik a nyugdíjas évei miatt. A többség úgy gondolja, nem tud magának kényelmes életet biztosítani idős korára, jelentős részük szerint problémát jelent majd az egészségügyi kiadások megfizetése. Az Aegon negyedik nyugdíjfelkészültségi kutatása szerint egyre emelkedik a megtakarítani szándékozók tábora, ők jelenthetik a kitörési pontot az ország számára.
Negyedik éve folyamatosan javul Magyarország nyugdíjfelkészültséget tükröző ARRI pontszáma[1], ám az 5,1 ponttal még mindig a 14. helyen állt a felmért tizenöt országból az Aegon kutatása szerint. A magyar lakosság 77 százaléka úgy véli, a mai fiatalok sokkal rosszabb helyzetben lesznek idős korukban a mostani nyugdíjasoknál. Ez a nézet a 18-24 év közöttiek esetében 72 százalék, a 45-54 közöttieknek viszont már 82 százaléka gondolkodik így.
A kutatás szerint aggodalomra ad okot, hogy a magyarok a harmincas éveik végére, a negyvenes éveik elejére alakítják csak ki a megfelelő megtakarítási szokásokat. Ez túl későn van ahhoz, hogy az általuk elvárt életszínvonalat biztosítani tudják maguknak időskorukra. A megkérdezettek átlagosan az aktív jövedelmük 83 százalékát szeretnék megkapni nyugdíjként, ám ezt nem sikerül majd teljesíteni, ha negyvenéves korukig halogatják a rendszeres megtakarítások elkezdését. A fiatal munkavállalók nyugdíjfelkészültsége a világon mindenhol alacsony, annak ellenére, hogy a kutatás szerint még viszonylag alacsony jövedelem mellett is lehetséges a megfelelő megtakarítási szokások kialakítása.
A nemzetközi összehasonlításban a magyarok támaszkodnak leginkább a kötelező állami nyugdíjrendszerre (55%), és legkevésbé éreznek személyes felelősséget, vagy gondolnak az öngondoskodásra (54%)[2] – ez tükröződik az alacsony nyugdíjfelkészültségi indexben is. A megkérdezettek csupán kicsit több mint fele (54 százaléka) érzi a saját felelősségét abban, hogy elegendő nyugdíja legyen, és csupán 46 százalék van tudatában annak, hogy terveznie kell nyugdíjas éveire. A nemzetközi kutatás hazai adatai szerint a magyar munkavállalók több mint 40 százalékának semmilyen terve sincs a nyugdíjas éveire, és pusztán 16 százalék érzi magát felkészültnek abban a tekintetben, hogy mennyit tesz félre nyugdíjcélra.
Vészhelyzeti tervvel is rendkívül kevesen rendelkeznek, a magyar munkavállalók alig 22 százaléka gondolta már végig, mi volna akkor, ha – betegség, vagy munkanélküliség miatt – hosszabb ideig nem tudna dolgozni. A leggyakoribb stratégia azonban itt is csak a megtakarítások felélése: 60 százalék a pénzügyi tartalékait mozgósítaná ilyen esetben, míg további 26 százalék az ingatlanára támaszkodna – kisebbre cserélné vagy bérbe adná, esetleg a nyaralóját adná el. Mindössze a munkavállalók ötödének van ilyen esetre megfelelő fedezetet jelentő biztosítása.
A magyarok idősebb korukban ugyanúgy szeretnének utazgatni (60 százalék), új hobbikat, szabadidős elfoglaltságokat találni (41 százalék), vagy a barátokkal és a családdal együtt lenni (63 százalék), mint a korábbi idősebb generációk, vagy nyugat-európai társaik. Azonban a többség tisztában van azzal, hogy valószínűleg a nyugdíjkorhatár elérését követően is munkát kell vállalnia életszínvonala fenntartásához. A munkavállalók csupán 35 százaléka nyilatkozott úgy, hogy a nyugdíjkorhatár elérésekor abbahagyja a munkát, több mint 50 százalékuk gondolja úgy, hogy folytatni fogja: több mint 22 százalék tervezi, hogy – ha másként, részmunkaidőben is, de –szinte élete végéig dolgozni fog.
A magyarok közel felének a nyugdíjas évekről a „bizonytalanság” szó jut az eszébe, míg 34 százalékuknak a szegénység. A munkavállalóknak alig több, mint az egytizede (12 százaléka) biztos abban, hogy kényelmes életet tud majd magának biztosítani nyugdíjas korában. A megkérdezettek 44 százaléka gondolja például úgy, hogy nem lesz képes a saját és a házastársa egészségügyi szükségleteit finanszírozni idős korban.
Mindezek ellenére a hazai munkavállalók kevesebb, mint egyharmada (31 százaléka) takarékoskodik rendszeresen. Ők azok, akiknek általában van határozott pénzügyi tervük, és bizonyosak abban, hogy megfelelő összeget tesznek félre a nyugdíjas éveikre, és kényelmes időskort tudhatnak majd magukénak – náluk a nyugdíjfelkészültségi index átlagos értéket (6,7 pont) mutat.
A nyugdíjra való felkészültségünkben a javulást azok jelenthetik, akik már felismerték, hogy a nyugodt időskorhoz rendszeres megtakarításokra van szükség, ugyanakkor még nem kezdték meg az öngondoskodást. A megtakarítást tervezők a válaszadók 34 százalékát jelentik (az ő indexük jelentősen alacsonyabb: 4,2 pont). A csoportba egyre több nő és fiatal tartozik, akik számára a takarékoskodás az alacsonyabb jövedelem, vagy a munkáltatói nyugdíjjuttatásokhoz való korlátozottabb hozzáférés miatt nehézséget jelenthet. Az ország indexe akkor javulhat jelentősen, ha – akár kormányzati támogatással –a megtakarítani vágyókból tényleges megtakarítók, illetve az alkalmi megtakarítókból rendszeres megtakarítók vállnak.
„Magyarországon az állam részéről már történtek olyan intézkedések, melyek segítik az embereket a nyugdíjra való felkészültségben” – mondta el Horváth Gyula, az Aegon Magyarország vezérigazgató-helyettese. „Ilyen például a nyugdíjbiztosítás után járó 20 százalékos adójóváírás is, melynek eredményeképpen ezek a termékek egyre népszerűbbek. Hogy kinek és mennyit kellene félretennie, abban az Aegon nyugdíjkalkulátora is segít. Az öngondoskodásnak, a tudatos tervezésnek és felkészültségnek egyre nagyobb szerepe lesz a jövő nyugdíjasainak életében.”
***
A kutatásról
A kutatást az Aegon Center for Longevity and Retirement a Transamerica Nyugdíjkutató Központtal és a világ egyik vezető kutatóintézetével, a Cicero Consultinggal együttműködve valósította meg.
A 2015. évi online felmérés 15 országra (Hollandia, Németország, Egyesült Királyság, Franciaország, Spanyolország, Lengyelország, Magyarország, Amerikai Egyesült Államok, Kanada, Kína, Japán, India, Brazília, Törökország, Ausztrália) terjedt ki. Idén Ausztrália váltotta fel Svédországot. A kutatásban résztvevő 15 ország közül ki kell emelnünk, hogy Brazília, Kína és India esetében a válaszadók főként a városi lakosság köréből kerültek ki. Összesen 16.000 fő vett részt a kutatásban, országonként 1000 fő, amelyből 900 munkavállaló és 100 nyugdíjas. Kínában 2000 embert kérdeztünk meg, 1800 munkavállalót és 200 nyugdíjast.
[1] Az Aegon Nyugdíjfelkészültségi Index (ARRI) hat skála mentén méri a nyugdíjra való felkészültséget, köztük a személyes felelősségvállalást, a tudatosság szintjét, a pénzügyi tudatosságot, a nyugdíjtervezést, és a kieső jövedelem pótlását.
[2] A legmagasabb érték US 87%