A lakáskárok háromnegyede három dologra vezethető vissza

Egy friss kimutatás szerint az idén a lakásbiztosítási káresemények mintegy háromnegyedét mindössze három káresemény okozta- és ebből kettő a viharkárokhoz köthető. A három kár a beázás, a csőtörés és a villámlás okozta káresemények, amelyekről egyenként részletesebben is fogunk írni. Ezek mellett érdemes kitérni a betöréses lopások, rablások eseteire is, amely bár bőven nincs benne a top3-as káresemény listában (részben mert nem minden lakásbiztosítás véd lopáskároktól), a lakosság kifejezetten tart egy ilyen eseménytől. Arra azonban fel kell hívni a figyelmet, hogy a komolyabb katasztrófákhoz köthető káresemények évről évre nagyobb károkat okoznak a biztosítóknak, még úgy is, hogy a lakásbiztosítások lefedettségi térképe ha lassan is, de folyamatosan romlik. Idén például jóval többet fizettek ki a biztosítók a tavaszi viharkárokra, mint a száz éve rekordnagyságú – igaz, szerencsésen levonuló – dunai árvíz káreseményeire. Egy-egy viharszezon milliárdokban mérhető káreseményeket okoz a hazai lakóházakban, így mindenkinek érdemes felkészülnie a káreseményekre, amelyekhez álljon itt néhány jó tanács.

Beázás és csőtörés

Sajnálatos módon országunk csővezetékrendszerének az átlagos életkora meghaladta a negyven évet, és mivel évente csupán a 2 százalékát cserélik ki/újítják fel, így a vízvezeték rendszer életkora és állapota tovább romlik. A víz nagy nyomásából, és a rejtett csővezetékek elhelyezkedéséből kiindulva pedig, ha egy vezetékkel gond van, akkor abból csak az árvíz szerű vízhozamból fogunk tudni következtetni, így erre felkészülni sajnos nem lehet. A legtöbb, amit tehetünk, hogy gyorsan elzárjuk a főcsapot, áramtalanítjuk a lakást, és igyekszünk minden ázhatót eltenni a víz útjából. Sokkal jobban lehet készülni a nyílászárókon át történő beázásokra. Elsőszámú szabályként ne hagyjunk nyitva semmilyen ablakot – még tetőablakot se szellőzés céljából arra az időre, amíg nem vagyunk otthon, hiszen ott percek alatt beázhatunk. Az idei évben már több olyan vihar is kitört, amelyeknél percek alatt hatalmas mennyiségű víz zúdult le, – így a sarki boltba való leugrás alatt is egy kisebb árvíz keletkezhet lakásunkban. Ezen felül egy komolyabb vihar után érdemes megvizsgálni a tetőszerkezetet – egyetlen elsöpört vagy betört tetőcserép is elég ahhoz, hogy a víz szép lassan, megtalálja az útját, és a lakás elkezdjen ázni.

Villámkárok

A villám hatalmas robajjal és pusztítással csapódik be a földbe, majd lángra lobbant maga körül szinte mindent. Ennyi általános ismerettel szinte mindenki rendelkezik a villámokról, azonban a károk túlnyomó többségét nem maga a villám okozza. A villámcsapásnak van egy úgynevezett másodlagos hatása, amely egy mérföldes körzetben drasztikusan megváltoztatja a mágneses erőtér mezőket. Ez a gyakorlatban elektromos túlfeszültségként jelentkezik, amely nem csak az elektromos hálózatokon keresztül terjedhet, hanem a telefon és internetvezetékeken keresztül is. Minél érzékenyebb – ami általában az eszköz bonyolultságával egyenesen arányos – egy készülék, annál könnyebb „kisütni” egy túlfeszültséggel, ami általában teljes kiégéshez vezet. Mivel az elmúlt években elszaporodtak a háztartásokban az értékes elektronikai eszközök – asztali és hordozható számítógépek, modern televíziók, okostelefonok és egyéb finomelektronikai készülékek – ezért egy ház mellett becsapódó villám akár milliós károkat is okozhat. Ezért ha hosszabb időre elhagyjuk a lakást, akkor érdemes azt áramtalanítani, – ahogy nagyobb viharok idejére sem célszerű bedugva hagyni az ilyen készülékeket. De túlfeszültség védelemmel, vagyis úgynevezett kisülés gátlókkal is védekezhetünk a jelenség ellen, amely – lekapcsolja készülékeket a hálózatról, mielőtt még kiéghetne. Egy katasztrófa esetén pedig adat visszaállítás biztosítással pedig az örökre elveszettnek hitt adatok mentési költségeinek egy részét is térítik már egyes biztosítások.

Betörés ellen

A betörők nyáron a legaktívabbak – ami a rendőrségi statisztikákon is meglátszik. Ennek oka, hogy a legtöbben ekkor töltik nyári szabadságukat, amikor is hosszú időre hagyják a lakásukat őrizetlenül – amit a betörők előszeretettel ki is használnak. Épp ezért érdemes azt a látszatot keltenünk, hogy gyakran járunk haza. Ezt úgy érhetjük el, hogy ha megkérjük a szomszédunkat, hogy ürítse a postaládánkat, valamint egy időzítő segítségével néha – előre beállítva – bekapcsoljuk a tévékészüléket, vagy este a világítást. Szintén fontos, hogy a megfelelő biztonsági beállítással tegyük közzé – sőt inkább ne tegyük közzé – a közösségi oldalakon a nyaralásunk tényét és időtartamát, ahogy az ott készült képek feltöltésére is figyeljünk,– ugyanis a betörők egyik fő információ forrásává lépett elő a világháló.

Lakásbiztosítás kalkulátor