Miért éppen London?
London nincs messze, Budapestről több járattal is könnyen elérhető. Alig tudok jobbat annál, mint az itthoni hűvös őszből néhány napra kiszakadni egy kulturális körútra. Színház, kiállítás, koncert, Londonba mindig van miért elindulni.
Az ősz egyik legnagyobb szenzációja, amiért érdemes repülőre ülni, Anish Kapoor kiállítása a Hayward Galleryben. Október 18-ig látható, külön érdekesség, hogy a múzeum egyik munkatársa egy magyar képzőművész, Czibi Róbert, aki maga is tart angol nyelvű tárlatvezetéseket Anish Kapoor kiállításán. Ha október 18. után érkeztek, ugyanitt november 24-én nyílik majd Nan Goldin You Never Did Anything Wrong című kiállítása.

Az innen alig húsz percnyi sétára lévő Tate Modernben is mindig jó dolgok történnek. Most Frida: The Making of an Icon címmel látható január 3-ig egy remek kiállítás, ami nemcsak Frida Kahlo műveit mutatja be, hanem azt is, hogyan lett a mexikói festőből világszerte ismert kulturális ikon. Itt is van magyar vonatkozás. A Szegeden született Muray Miklós, azaz Nickolas Muray készítette Kahlo ikonikus színes portréit.

Aki színház miatt utazik, annak érdemes a West End mellett az Off-West End világába is belekóstolni. Én a Battersea Arts Centre-ben a Police Cops: The Musical új változatának műhelyelőadását láttam. Őrült, abszurd görbe tükör Amerikának és a nyolcvanas évek akciófilmjeinek. Sírva nevetős, friss energiákkal teli előadás kiváló színészekkel. Ha klasszikus londoni musicalélményre vágytok, a Hamilton a biztos választás. 2027 októberéig biztosan műsoron lesz, hacsak meg nem hosszabbítják.
Ha esik, ha fúj, ha süt a nap, minden időben Kew Gardens! A Királyi Botanikus Kert a legnagyobb kedvencem a városban. Ősszel gyönyörűek a színei, most pedig Henry Moore harminc monumentális szobra bújik meg a hatalmas parkban. Ha leszakad az ég, ott vannak az üvegházak és a Shirley Sherwood Gallery, a benti Moore-kiállítás január 31-ig látható. November 13-ától pedig ünnepi fényinstallációk varázsolják mesebeli látványossággá a botanikus kertet.
Londonban a közlekedés is egyszerű. A metrón, buszon és számos vasútvonalon elég ugyanazt a bankkártyát vagy telefont érinteni a leolvasóhoz. Amikor a Tate Galleryből elindultam a London Luton repülőtérre a hazafelé tartó gépemhez, a pénztárban szóltak, hogy ha jegyvásárlás helyett bankkártyás érintéssel fizetek, négy fontot spórolok. Négy font Londonban számít, és nálam rögtön meg is lett a helye, beszaladtam a Pret a Mangerbe. A Pret nekem örök londoni kedvenc, mindig van forró leves és a kávé sem rossz. Ha viszont igazi kávéélményre vágytok, irány a Soho és a legendás Bar Italia a Frith Streeten. 1949 óta működik, Londonban ennél jobb helyen aligha lehet meginni egy eszpresszót. A régi fényképekkel teli kávézóban mintha megállt volna az idő. Semmi alternatív tejes új trend, csak egy klasszikus eszpresszó tej és cukor nélkül, és a régi London hangulatából is kapunk egy kortyot.
