Miért éppen Calabria?

Alig kétórás repülőúttal teljesen új olasz úti célt fedezhetünk fel Budapestről. Idén először közvetlen járat indult Lamezia Termébe, az olasz csizma orrára. A jó árak, a tiszta vizű strandok, a középkori városok és a kedves emberek miatt érdemes oda utazni.

Calabria egészen más világ, mint a sokszor már zsúfolt észak vagy a felkapott Amalfi-part. Calabria vad, nyers, sok része még felfedezetlennek számító vidék. Lamezia Terme, ahová a gép megérkezik Budapestről, leginkább kapu, ahonnan elindulhatunk Calabria felfedezésére.

A régió legismertebb nyaralóhelye, Tropea 57 kilométerre van a repülőtértől és vonattal is elérhető. A sziklára épült óváros és az alatta húzódó türkizkék tenger tényleg csodálatos, de júliusban és augusztusban ellepik az olaszok, ezért inkább az elő- vagy utószezonban érdemes felkeresni. Szeptemberben még viszonylag meleg a tenger, de már kevesebben vannak, mint a csúcsszezonban és jó áron lehet repülőjegyet is találni.

Az igazán felfedezetlen vidékekért viszont érdemes autót bérelni. Vonattal is meglepően sok tengerparti település elérhető, de az igazi rejtett kincsek egy része fent rejtőzik a hegyek között. Gerace középkori utcái vagy Pentedattilo sziklába kapaszkodó házai olyan hatást keltenek, mintha évszázadokat léptünk volna vissza az időben.

A déli rész kulturális központja Reggio Calabria, ahol a Riace-bronzokat, az ókori görög művészet két remekművét őrzik. A csaknem kétméteres harcosokat egy búvár fedezte fel 1972. augusztus 16-án Riace Marina partjainál. A 2500 éves görög bronzszobrok rendkívüli ritkaságoknak számítanak, az antik bronzok nagy részét a későbbi korokban ugyanis beolvasztották. A harcosok szeme kalcitból és üvegpasztából készült, közelről nézve zavarba ejtően elevenek. Helyi ismerősöm szerint már csak ezért megéri Calabriába utazni, az összes többi csak ráadás. A görög múlt egyébként mindenütt jelen van. Locri romjai között görög színház, templomok és szentélyek maradványai között lehet sétálni, valamikor az egykori Magna Graecia egyik jelentős városa állt itt.

A történelem mellett a gasztronómia is sokat ad, de ami igazán meglepi az utazót, azok Calabria árai. A piacon néhány euróért vettem jó ízű paradicsomot, friss helyi gyümölcsöt és házi szalámit, helyi termelőktől három euróért egyliteres, enyhén gyöngyöző bort. Kiváló minőségű volt minden. Presszókávét helyenként egy euróért is lehet venni, miközben a minőségéből Olaszországban senki nem enged. Nagy felfedezésem a „nduja”, ami sertéshúsból és calabriai csilipaprikából készül. Tulajdonképpen egy csípős, kenhető szalámi.

A legnagyobb élmény Calabriában mégis a tengervíz. Homokos öblök, sziklás partok és hosszú, még mindig vad partszakaszok váltják egymást. Itt még nem érzi az ember, hogy Olaszországot már mindenki felfedezte előtte. Nincsenek szállodasorok és kristálytiszta a víz. Az emberek közvetlensége és kedvessége mindenhol magával ragadó.

Ha ősszel még egyszer szeretnénk visszahozni néhány napra a nyarat, de nem akarunk messzire utazni, Calabria jó választás.