Kevin Warsh, a Federal Reserve (Fed) elnöke augusztus végén még óvatosan fogalmazott a kamatok várható alakulásáról, szeptemberben azonban a jegybank már konkrét lépést tett. A Fed szeptember 16-i ülésén 25 bázisponttal, 3,75–4,00%-ra emelte az irányadó kamatsávot – ez volt az első kamatemelés több, mint három éve. A döntés egyhangú volt, és a friss jegybanki előrejelzések alapján 18 döntéshozóból 16 legalább egy további, 25 bázispontos emeléssel számol még 2026 végéig.
A szigorítás hátterében elsősorban az áll, hogy az infláció továbbra is érdemben meghaladja a Fed 2%-os célját, miközben az amerikai gazdaság és a munkaerőpiac is ellenállónak bizonyul. A Fed által kiemelten figyelt PCE árindex júliusban éves szinten 3,7%-kal, az élelmiszer- és energiaáraktól megtisztított mutató pedig 3,3%-kal emelkedett. A szeptemberben publikált frissebb fogyasztóiáradatok sem hoztak megnyugvást: az augusztusi CPI 3,4%-os éves inflációt mutatott, miközben az árak egyetlen hónap alatt 0,4%-kal emelkedtek. A termelői árak még erőteljesebb, 5,4%-os éves növekedése arra utal, hogy a vállalati költségoldalon is fennmaradt az inflációs nyomás.
Mindeközben a munkaerőpiac továbbra sem mutat komoly gyengülést: augusztusban 162 ezer új munkahely jött létre, a munkanélküliségi ráta pedig 4,1%-on maradt. Warsh szerint a stabil foglalkoztatás, az erős fogyasztás és a jelentős – különösen az AI-hoz kapcsolódó – beruházások lehetővé teszik, hogy a Fed határozottabban lépjen fel az inflációval szemben.
A szeptemberi kamatemelés után az amerikai rövid kötvényhozamok megugrottak, a dollár pedig erősödött, mivel a befektetők további szigorítást kezdtek beárazni. Azóta az olajár mérséklődése valamelyest enyhítette az inflációs félelmeket és a hosszabb kötvényhozamok is visszahúzódtak, de a Fed üzenete továbbra is egyértelmű: amíg az infláció tartósan nem közelít a 2%-os célhoz, a magasabb kamatszint hosszabb ideig velünk maradhat, és további kamatemelés is napirenden marad.
A gazdasági ciklusokat indikátorokkal előrejelző, tudományos alapokra épülő VIG Globális Befektetési Óra a következő hónapokra nem mutat egységes képet. Ennek a bizonytalanságnak a fő oka az, hogy a világ három meghatározó gazdasági régiója (Amerika, Európa és Kína) teljesen eltérő fázisban van, és teljesen külön utakon mozog. Amerikában egy hónapos távon kilábalást (recovery), három hónapos távon stagflációt (stagflation), míg hat hónapos távon túlhevülést (overheat) jelez. A tengerentúlon a gazdaság növekedési üteme kissé lassul, ami erősíti a stagflációs, illetve a recessziós félelmeket. Európában a relatív szektorteljesítmények alapján egyértelmű és konzisztens kilábalási (recovery) fázis látható mind egy, mind három hónapos időtávon. A globális kép harmadik elemeként Kínában jelenleg érezhető gazdasági lassulás tapasztalható.
A nyár végére ismét átíródott a befektetési forgatókönyv. Az amerikai jegybank szigorúbb hangvétele miatt a korábban várt monetáris lazítás helyett már egy újabb kamatemelés lehetősége is megjelent, amit a Fed szeptember 16-án meg is lépett, 0,25%-kal emelve az irányadó kamatlábat. A magasabb kamatvárakozások felhajtották az amerikai kötvényhozamokat, miközben az olajár és a geopolitikai bizonytalanság továbbra is inflációs kockázatot jelent.
A részvénypiac fundamentumai ugyanakkor továbbra is kedvezőek: az AI-beruházások lendülete kitart, az amerikai technológiai vállalatok eredményei erősek, Európában pedig javulnak a vállalati profitok. A kedvező kép mellett azonban egyre fontosabb az óvatosság. Szeptember historikusan a részvénypiacok egyik gyengébb hónapja, így statisztikailag nagyobb a korrekció esélye. Ráadásul az elmúlt időszak jelentős árfolyamemelkedése után néhány szektor már magas értékeltségekkel küzd, ami érzékenyebbé teheti őket a kamatvárakozások vagy a vállalati kilátások romlására.
Ebben a környezetben továbbra is jó választás lehet az Alfa Konzervatív Vegyes Eszközalap. A magasabb kamatszint vonzóbb hozamlehetőséget kínál a kötvénypiacokon, Magyarországon pedig a mérséklődő infláció mellett továbbra is jelentős reálkamat érhető el. A mérsékelt részvénykitettség ugyanakkor lehetőséget biztosít arra, hogy az eszközalap részesedjen a gazdasági növekedésből és a vállalati eredmények javulásából is.
A szigorúbb Fed, a szeptemberi szezonalitás és a részvénypiac egyes területeinek magas értékeltsége mellett most különösen felértékelődhet egy több lábon álló, kevert stratégia. Az Alfa Konzervatív Vegyes Eszközalap így jó kompromisszumot kínálhat azoknak, akik a jelenlegi magasabb kötvényhozamokat kihasználnák, de a részvénypiac további emelkedésének lehetőségéről sem szeretnének lemondani.
A piacokat a kötvényhozamok emelkedése és a kötvényspekulánsok aktivizálódása határozta meg. A 10 éves amerikai kötvényhozam szeptember közepére 5% fölé, a 30 éves pedig 5,4%-ra emelkedett, ami évtizedes csúcs. Az amerikai kötvényhozamok emelkedését a nagy kormányzati kötvénykibocsátási igények és az inflációs sokkok okozták (júliusban még mindig viszonylag magas fogyasztói áremelkedési ütemet mértek), a Kincstár 4 milliárd dolláros kötvényvisszavásárlási programja erre adott válaszként a likviditás javítását és a hozamok stabilizálását célozta. A Fed-en belül a szigorúbb monetáris politikát támogató „héják” (az utóbb bekövetkező) szeptemberi kamatemelést sürgették, míg a kivárásra játszó „baglyok” a júliusi inflációs adatokra hivatkozva a kamatok tartását támogatták. A várakozások mindkét alternatívát elképzelhetőnek tartották, a magasabb dollárkamatok miatt vonzóbbá váló amerikai állampapírok pedig komoly versenyt támasztanak szinte minden nemzet kötvényeinek. A dollárkötvénypiac mérete hatalmas, ezért globális hatása is jelentős: a világ teljes, 150 ezer milliárd dollárosra becsült kötvénypiacának közel felét teszi ki.
A technológiai szektor AI-vezérelt növekedése továbbra is meghatározó, de a kereslet szélesedik a „mega-cap” tech vállalatokon túl. A vállalati eredmények felülmúlták a várakozásokat. A mesterséges intelligenciához kapcsolódó technológiák terén világelső Nvidia második negyedéves jelentése hatalmas erőt mutatott: a bevétel 96,2 milliárd dollárra nőtt, ami 106%-os növekedést jelent az egy évvel korábbihoz képest. Az adatközpontok bevétele 89,0 milliárd dollár volt, ami 117%-os javulás. A 2027-es évre pedig további 70%-os bevételnövekedéssel számolnak. A szektor pénzügyi erejét jól mutatja az Nvidia rendkívül magas, 75%-os profitmarzsa is. Az MI-hez szükséges számítási teljesítmény iránti kereslet nemcsak tartós, hanem egyre gyorsuló tendenciát mutat. De az európai tőzsdék is erős fundamentumokkal rendelkeznek: a STOXX Europe 600 index vállalatainak átlagos EPS-e 14%-kal nőtt az első félévben.
A nyersanyagpiacok határozott irányt vettek augusztusban. Az arany és az ezüst árfolyama profitált az amerikai dollárral szembeni bizalom megingásából és az USA magas adósságterheit övező aggodalmakból: az arany, mint „pénzügyi menedéknek” tekintett nemesfém egyetlen hónap alatt mintegy 10%-ot drágult, majd ezt követően, szeptember első felében unciánként 4 350 dollárig korrigált vissza. A réz ára pedig körülbelül 4%-kal emelkedett augusztusban, és történelmi csúcsot (14 300 dollár/tonna) ért el elsősorban a kínai IT-szektor növekvő kereslete, a chilei nemzeti rézkonszern, a Codelco termelési problémái és az indonéz kohóleállások miatt. Az olajárat a geopolitikai feszültségek és a globális olaj- és gázkereskedelem közel negyedét átengedő Hormuzi-szoros lezárása körüli aggodalmak viszonylag magas, hordónkénti (159 liter) 90 dollár körüli szinten tartották, mielőtt szeptember első felében 110 dollárig drágult.
A globális devizapiacokra ismét visszatért a dollár leértékelődésének témája. A japán jen árfolyamának támogatása (az amerikai Kincstár és Japán közös „akciója”) csökkentette a kényszerű amerikai állampapír-eladások kockázatát és támogatta a piacok stabilizálódását. Az intervenció közvetlenül csökkentette annak kockázatát, hogy Tokiónak amerikai kötvényeket kelljen eladnia devizája védelmében. A dollár enyhe gyengülése a forinttal szemben is mérhető volt (augusztus második felében 309 forint alá is benézett a kurzus), a magyar deviza az euróval szemben ugyanakkor 365 forint körül stabil maradt. A Magyar Nemzeti Bank augusztus 25-én ugyan 25 bázisponttal, 5,50%-ra csökkentette az alapkamatot, ami elvileg gyengíthette volna a forintot, de a döntés nagyrészt be volt árazva, és mivel a vártnál alacsonyabb (1,2%-os) júliusi infláció mellett nemzetközi összehasonlításban is jelentős a magyar reálkamat, ezért a külföldi befektetők továbbra is jelentős tőkét hoznak a magyar tőkepiacra.
Jegybanki alapkamatok
2026.09.21.
Devizaárfolyamok (MNB)
2026.09.21.
Deviza
EUR/HUF
USD/HUF
Árfolyam
362,60
315,85
Változás (elmúlt 12 hónap)
-6,96%
-4,67%