Már itt is van a vámháború első hatása: az idei első negyedévben 0,3%-kal csökkent az amerikai GDP az USA Kereskedelmi Minisztériumának adatai szerint. Ez erős, negatív irányú fordulat a tavalyi negyedik negyedév 2,4%-os növekedéséhez képest. Igaz, a tengerentúli gazdaság valós helyzete ennél egy hajszállal jobb: az adatokat ugyanis torzította az import hirtelen nagymértékű (41%-os) növekedése, ami csökkenti a GDP-t: az amerikai vállalatok ugyanis azzal próbálták megelőzni Donald Trump elnök vámemelését, hogy még azok bevezetése előtt jelentős készleteket hoztak az országba és tartalékoltak el. A jelentés ugyanakkor a fogyasztói kiadások jelentős lassulásáról és a kormányzati kiadások csökkenéséről is beszámolt. Utóbbiban jelentős része van Elon Musk DOGE-programjának, amivel összesen 2000 milliárd dollárt kívánnak megspórolni a szerintük túlköltekező államigazgatás karcsúsításával. A személyes fogyasztási kiadások pedig csak 1,8%-kal nőttek (hiába, az emberek egyre óvatosabbak), ez 2023. második negyedéve óta a leglassabb negyedéves növekedés, és komoly fordulat az előző negyedévi 4%-os növekedéshez képest.
A korábbi, recesszióra utaló állapot után a stagfláció (alacsony növekedés és magas infláció) irányába mozdult el a globális gazdasági ciklus. A növekedés lassulása és az inflációs kép romlása a „Felszabadulás napja”, azaz a vámemelések hatását tükrözi. A VIG Alapkezelő előrejelző modellje alapján ugyanakkor a regionális mutatók továbbra is nagy eltérést mutatnak.
Az Egyesült Államokban ugyan a gazdaság még mindig az ellenállóképesség jeleit mutatja, de egyes, a munkaerőpiacra és az inflációra vonatkozó várakozások már romlani kezdtek. A Trump-adminisztráció kereskedelmi háborúja nagy bizonytalanságot okoz a tőkepiacon, a befektetők egyre nagyobb hányada gondolja úgy, hogy a közeljövőben elkerülhetetlen lesz a „kemény landolás”, vagyis a recesszió.
A kereskedelmi háború az európai gazdaságra is rányomta bélyegét. Az eurózónában folytatódott a dezinfláció, de visszatértek a növekedéssel kapcsolatos aggodalmak: a vámok nem tesznek jót egy ilyen nagymértékben nyitott gazdaságnak. Az Európai Központi Bank a várakozások szerint akár 1,5%-ra is csökkentheti idén a jelenleg 2,25%-os alapkamatot, hogy ezzel segítsen beindítani az „öreg kontinens” motorját.
Kínában viszont a legutóbbi gazdasági statisztikák javulást mutatnak. Ebben persze jelentős szerepe lehetett az amerikai vámemelést megelőző, a készlet feltöltéseket támogató egyszeri export növekedésnek, mindazonáltal a kínai befektetési óra most a fellendülés felé mutat. A következő hónapokban viszont a 145%-os amerikai vámok árnyalják majd a képet.
A globális pénz- és tőkepiacokat jelenleg soha nem látott bizonytalanság jellemzi. Feszültségek a világpolitikai színtéren, tartósan magas infláció, és a kamatpálya körüli kétségek mind hozzájárulnak ahhoz, hogy a részvénypiacokon fokozódik a volatilitás. Ilyen környezetben különösen felértékelődik a stabilitás szerepe – még ha csak átmenetileg is.
Az Alfa Nemzetközi Kötvény Eszközalap ideális választás lehet azoknak, akik a viharos piaci időszakban biztonságosabb kikötőt keresnek. Az eszközalap diverzifikált, nemzetközi kötvényportfólióba fektet, olyan stabil kibocsátók (államok, vállalatok) papírjaiba, amelyek kedvező hozam-kockázat arányt kínálnak. A devizában denominált eszközök további réteget adnak a portfólió diverzifikálásához.
Míg a részvénypiacok továbbra is hullámvasúton mozognak, ez az eszközalap kiszámíthatóbb hozampályát és mérsékeltebb árfolyamingadozást kínál, így ideális lehetőséget jelenthet az eszközátrendezésre vagy a kockázatok átmeneti csökkentésére.
Fontos kiemelni, hogy az előző havi ajánlásunk – az Alfa Arany Fókuszú Árupiaci Eszközalap – jól teljesített a várakozásainknak megfelelően. Az arany történelmi csúcsa és szerepe, mint menekülőeszköz, beigazolta a konzervatív, válságálló pozíciók jelentőségét. Most, hogy a piaci bizonytalanság továbbra is fennáll, elérkezett az idő, hogy a nemzetközi kötvényekre helyezzük a hangsúlyt.
Az Alfa Nemzetközi Kötvény Eszközalap nem ígér gyors nyereséget – de épp ezért jelentheti a megnyugvást a vihar közepén.
Április közepén az EKB újabb 25 bázispontos kamatcsökkentést hajtott végre. A globális vámpiaci turbulencia széles körű bizonytalanságot és félelmeket keltett az euróövezet gazdasági növekedésével kapcsolatban, amit az EKB az alacsonyabb (hitel)kamatokkal próbál ellensúlyozni. A megnövekedett bizonytalanság valószínűleg csökkenti a háztartások és a vállalatok bizalmát, a kereskedelmi feszültségekre adott kedvezőtlen és volatilis piaci reakció valószínűleg szigorítja a finanszírozási feltételeket. A lépéssel az irányadó kamatláb 2,25%-ra csökkenti, míg 2023 közepén még 4%-on állt.
A negatív növekedés az USA-ban is arra késztetheti a jegybank szerepét betöltő Federal Reserve-et, hogy megfontolja a december óta 4,25-4,5% közt álló kamatlábak csökkentését. A gazdaság váratlan zsugorodása alapos indok lehet rá, hogy mérsékelje az irányadó rátát. A jegybank által figyelt, az inflációs várakozásokat mutató indikátor 2,4%-ról 3,6%-ra ugrása ugyanakkor önmérsékletre inthet. A gyengébb dollár drágíthatja az import termékeket és a dollárban árazott árucikkeket, ez pedig potenciálisan táplálhatja az inflációt. A gyengébb amerikai valuta viszont a csökkenő nyersanyagárakkal és a globális kamatláb-csökkentéssel együtt felértékelheti a feltörekvő piacok helyi devizában denominált, fix kamatozású eszközeit – az ilyen körvényalapokba áprilisban óriási tőke áramlott. A befektetők egyre több feltörekvő piaci kötvénybe fektetnek be, mivel az amerikai államkötvények régóta biztonságos menedékként tartott hírneve megrendült Donald Trump amerikai elnök „kölcsönös” vámtarifáit követően.
Trump április 2-i átfogó „kölcsönös” vámbejelentése zuhanást hozott a Wall Street-en. A New York-i tőzsdére bevezetett legnagyobb cégek átlagos árfolyamváltozását követő S&P 500 index volt, hogy több mint 11%-os havi mínuszt mutatott, és közel 20%-kal elmaradt a februári rekordjától. Innen aztán sikerült visszakapaszkodnia a kurzusnak – amikor Trump átmenetileg elengedte a szigorúbb vámokat, megjött a befektetők vásárlókedve is. Mindazonáltal az irányadó tőzsdemutatók összességében kisebb veszteséggel (a Dow Jones ipari index például 3,2%-os mínusszal) zárták a hónapot.
Az európai tőzsdék jobban teljesítettek, a német DAX index például az április eleji hullámvölgy ellenére év eleje óta 15%-os nyereséget mutat. A kontinentális tőzsdéken a részvények olcsóbbak (14-es P/E mutató, vs. az amerikai 20,6), a vállalati nyereségeknek pedig jót tehet a közel 1000 milliárd eurós fegyverkezési és védelmi program. A tengerentúlon viszont a makrogazdasági környezet jelentősen romlott: a tőkepiac stagnál és az eszkalálódó kereskedelmi háború jelentősen megnövelte a recesszió kockázatát. A gyengébb növekedési kilátás a vállalati nyereség várakozásokban is kezd megmutatkozni: a világ egyik leggazdagabb emberének, a legendás befektető Warren Buffettnek a Berkshire Hathaway nevű vállalata az első negyedévre az üzemi eredmény meredek visszaeséséről számolt be. Az 1100 milliárd dolláros piaci kapitalizációjú konglomerátum számos biztosítási, szállítmányozási, energia-, kiskereskedelmi és egyéb vállalkozást birtokol – és amelynek 94 éves vezetője épp ezzel egyidőben mondott le a társaság vezetéséről – és arra figyelmeztet, hogy a vámok a következő negyedévekben számos ágazatban csökkenthetik a profitot.
A történelmi rekordra erősödő aranytól eltekintve nem sok jóval kecsegtet a nyersanyagpiac. Az olaj világpiaci ára több mint négyéves mélypontra esett május elején, miután a legnagyobb kitermelőket tömörítő OPEC+ kartell a kitermelés bővítéséről döntött. A globális kínálat növekedésével kapcsolatos félelmek egy olyan időszakban érték a piacot, amikor a keresleti kilátások bizonytalanok. Ennek hatására a Brent nyersolaj határidős ára hordónként 60 dollár körüli, az amerikai West Texas Intermediate-é 57 dollárra mérséklődött. Mindkettő 2021 februárja óta nem látott mélypont, a 2026 januári határidős kontraktusok ugyanakkor már jó nyereségkockázat arányt kínálnak. Ha a kurzus továbbra is lefelé tart, az első hónapok árai fognak először csökkenni, ha azonban a trend megfordul, a görbe januári szerződéssel kezdődő része sokkal jobban fog emelkedni.
Gyengülőre fogta a dollár, érdemes lehet a megtakarítások egy részét euróba csoportosítani. Az amerikai valuta évekig egyedülálló kettősséget mutatott: mind kockázatmentes környezetben (biztonságos menedékként), mind kockázatalapú rallykban (az amerikai növekedési vezetés által vezérelve) erősödött. Így a befektetők a különféle piaci ciklusok során következetesen az Egyesült Államokat részesítették előnyben. Ez a bizalom látszik most – Trump kiszámíthatatlan gazdaságpolitikája miatt – sérülni: a dollár, az amerikai részvények és kötvények együttes gyengülése annak a jele, hogy a tőke elhagyja az Egyesült Államokat, mint általános célállomást. Az árfolyammozgások ilyen konstellációja az Egyesült Államokban a JP Morgan Bank számításai szerint az elmúlt évtizedekben mindössze az esetek 6%-ában fordult elő.
Jegybanki alapkamatok
2025.05.14.
Devizaárfolyamok (MNB)
2025.05.14.
Deviza
EUR/HUF
USD/HUF
Árfolyam
403,3
359,76
Változás (elmúlt 12 hónap)
4,5%
1,19%