Megérte befektetni: a Budapesti Értéktőzsde (BÉT) vezető részvényindexe, a BUX első alkalommal lépte át a lélektani 100.000 pontos záróértéket, amivel új történelmi mérföldkövet ért el a budapesti parkett. A legnagyobb tőkeértékű és forgalmú hazai részvények árfolyamának változását követő mutató 1991-ben 1000 pontról indult, onnan számolva százszoros hozamot érhettek el rajta a befektetők. Ez átlagosan 14%-os átlagos éves hozamnak felel meg. A tőzsdeindex legeredményesebb 10 éves időszaka az 1995-2005 közötti intervallumban volt, közel 1500%-os emelkedéssel. Mintegy 34 teljes éven van túl az index, ebből 24 évben pozitívan teljesített, 17 évben két számjegyű hozammal. A Magyar Nemzeti Bank adatai szerint 2024 végére a magyar háztartások hazai részvényállománya meghaladta a 2000 milliárd forintot, ami több mint ötszörösére nőtt tízéves viszonylatban. Az új csúcs a befektetői bizalom megerősödését, a régiós-globális gazdasági folyamatokat és a magyar tőzsdei vállalatok eredményességét egyaránt tükrözi (az indexek New Yorktól Varsóig történelmi csúcsokra erősödtek
Mindeközben a magyar gazdaság igencsak gyengén teljesít, ami jól mutatja: a magyar tőzsdei cégek többségének eredménye jelentős mértékben a külpiacokról származik. A második negyedévben csupán 0,4%-kal magasabb volt a hazai GDP, mint az elsőben. A magyar gazdaság továbbra is stagnál: az első félévre összességében éves alapon 0,1%-os visszaesést jelentett a Központi Statisztikai Hivatal. Az ipart a pangó export piacok, a mezőgazdaságot a kedvezőtlen időjárás húzza vissza. Beruházni szinte senki sem akar, a lakossági fogyasztás is óvatos, az év egészére a Magyar Nemzeti Bank is csak 0,8, a Nemzetgazdasági Minisztérium pedig 1%-os növekedésre számít).
Bár vannak javulásra utaló jelek, a globális befektetési óra továbbra is recessziós fázisban van. Az egyes jelentős gazdasági centrumokban ugyanakkor eltérő folyamatokat látunk.
Amerikában a munkaerőpiac fokozatosan hűl, mivel bizonyos szektorok nem teremtenek új munkahelyeket. A ledolgozott órák száma csökken, a bérek növekedése lassul, és összességében a korábbinál kevesebben dolgoztak júliusban (a kellemetlenül gyenge foglalkoztatási adatok miatt Donald Trump elnök ki is rúgta a statisztikai hivatal illetékes vezetőjét*). Ugyanakkor a helyzet nem tragikus: a munkanélküli segélykérelmek és a nem mezőgazdasági munkahelyek száma stabil, az inflációs kép pedig kissé javult a lakhatási költségek mérséklődésének köszönhetően. A második negyedévi GDP-növekedés a vártnál jobban alakult, ha hamarosan nem történik jelentős romlás a munkaerőpiacon és az inflációban, az amerikai gazdaság elkerülheti az érdemi visszaesést.
Európa befektetési órája már régóta recessziós fázisban van. Az euróövezet inflációja 2%-on stabilizálódott, a munkanélküliségi ráta továbbra is rekord alacsony (6,2%). Az amerikai vám fenyegetés miatti előreszállításoknak köszönhetően az ipari termelés az Eurostat adatai alapján 3,7%-kal nőtt az egy évvel ezelőtti szinthez képest. Mivel ennek nagy része gyógyszeripari termékekhez kapcsolódik, az euroövezet gyógyszeripari termelése májusban 27,7%-kal nőtt, ami új történelmi csúcs. A német fiskális ösztönző intézkedések is támogatják a növekedést.
A kínai beruházási óra szintén a fellendülés felé haladt, a vámháború a Távol-Keleten is erősítette az előrehozott gazdasági aktivitást. Kínában ugyanakkor strukturális problémák vannak, a világ második legnagyobb gazdasága deflációval küzd, a stagnáló jövedelmek és a bizonytalan munkahelyek miatt a fogyasztás nagyon alacsony. Az ingatlanpiac is gyenge, az idei évre kitűzött 5%-os GDP növekedés is veszélybe kerülhet.
Az Alfa Globális Részvény Eszközalap célja, hogy a világ három legnagyobb gazdasági régiójának – Észak-Amerika, Európa és Ázsia – részvénypiacait egy portfólióban ötvözze, kihasználva a térségek eltérő gazdasági ciklusait és szektorális lehetőségeit. A befektetési stratégia a fundamentálisan erős, versenyképes vállalatokra összpontosít, amelyek stabil pénzügyi háttérrel és növekedési potenciállal rendelkeznek. Ez a diverzifikált megközelítés mérsékli az egyes piacok egyedi kockázatait, miközben hosszú távon lehetőséget kínál a globális gazdasági növekedésből való részesedésre.
Bár vannak javulásra utaló jelek, a globális befektetési óra továbbra is recessziós fázisban van, ugyanakkor a világ nagy gazdasági központjaiban eltérő folyamatok zajlanak, ahogy azt fentebb bemutattuk.
Az Alfa Globális Részvény Eszközalap ezekre az eltérő regionális helyzetekre építve biztosít hozzáférést a világ vezető részvénypiacaihoz. Ez a kiegyensúlyozott stratégia mérsékli a rövid távú kilengéseket, miközben megőrzi a hosszú távú növekedési potenciált, így ideális választás lehet azok számára, akik globális szemlélettel szeretnének befektetni.
Javultak a gazdasági mutatók az USA-ban: a júliusban publikált amerikai fogyasztói árindex valamivel jobb lett a vártnál, még a maginfláció is a vártnál kisebb mértékben emelkedett. A fő fogyasztói árindex 2,7%-kal, a maginfláció pedig 2,9%-kal növekett. A vámtarifa emelések úgy tűnik, egyelőre csak korlátozott mértékben hathatnak az árszintre. Ennek egyik oka lehet, hogy a vállalatok által fizetett vám eddig alacsonyabb a törvényes tarifánál: nyáron a készletgazdálkodás és az ellátási lánc átszervezése miatt 15% helyett mindössze 10% volt. Bár a romló munkaerőpiaci adatok és a Fedre nehezedő növekvő kormányzati nyomás (amely olcsóbb hitelekkel stimulálná a gazdasági növekedést) megágyazna a kamatcsökkentésnek, a jelenlegi kilátásaink inkább semlegesek. Az euroövezeti államkötvény hozamok viszont emelkedni kezdtek a javuló növekedési kilátások miatt (a PMI index júliusban a vártnál magasabbra, 51 pontra nőtt), az Európai Központi Bank azonban úgy tűnik, az alacsony (2%) infláció ellenére is befejezhette a kamatcsökkentést. Mint ahogyan a megújuló piaci bizonytalanságok miatt a feltörekvő országok többsége is, amelyeknél egyébként az USA és Kína közti feszültség csökkenése és az izraeli-iráni konfliktus enyhülése csökkentette a fejlett országokhoz képest az év elején még magasabb kamatkülönbözetet. Ugyanakkor a dollár erősödése óvatosságra int (a fejlődő országok adósságának jelentékeny hányada ugyanis dollár alapú, aminek törlesztése helyi pénzben drágul az amerikai valuta felértékelődésével).
Július 28-án 6390 ponttal újabb csúcsra emelkedett a legnagyobb, a New York-i tőzsdén forgó cégek árfolyamváltozását követő S&P 500 amerikai tőzsdeindex. A második negyedéves gyorsjelentések kedvezően hatottak a részvénypiacra: az S&P 500 indexben szereplő vállalatok közel háromnegyede felülmúlta az egyébként alacsony konszenzusos gyors- és árbevétel-növekedési várakozásokat. Ez a szokásosnál magasabb arány, és erősíti azt a nézetet, hogy az elmúlt hónapok politikai zűrzavara eddig csak visszafogott hatással lehetett a vállalatok eredményeire. A nagy tőzsdei kapitalizációjú technológiai vállalatok (a „Magnificent Seven”) átlag feletti, gyors növekedésről számoltak be (átlagosan 17% vs. 4%), és a technológiai szektorban a bevételnövekedés meghaladta a piac többi részét (14% vs. 7%). A mesterséges intelligencia zászlóshajói közül az Nvidia, a Microsoft és a Meta Platforms (Facebook) részvényei 25-25%-kal drágultak az év első 7 hónapjában. Ezen felül a pénzügyi szektor is jelentős eredménynövekedésről számolt be, a vállalati szektor egészének átlagos profitnövekedése 6% körüli.
Európában viszont rosszabb a kép: a második negyedév átlagos szaldója 4%-os csökkenés lehet. A kontinentális technológiai nagyágyúk az amerikai kereskedelempolitika 2026-os növekedési célokra gyakorolt negatív hatásai, az élelmiszer- és italgyártó vállalatok pedig a gyenge kínai kereslet egyre növekvő kihívásai miatt szenvednek.
A recesszió továbbra sem nem jó a nyersanyagpiacoknak. Még az aranynak sem igazán: bár az értékállóság képviselőjének és biztos menedéknek tartott nemesfém árfolyama történelmi rekordja közelében (unciánként 3400 dollár körül) stagnál, a VIG Alapkezelő továbbra is úgy gondolja, hogy április óta a kurzusa egy bizonyos mintázatot követ. Az arany túlvásárolt (a dollár mögött mára a második legnagyobb tartalék valutává avanzsált, megelőzve az eurót is), világpiaci ára nem tudott új történelmi csúcsot elérni az izraeli-iráni háború kitörésekor sem, pedig a geopolitikai feszültségek kiéleződése a múltban jelentős dráguláshoz vezetett. Ráadásul az arany árfolyama dollárban számolva stagnál, és mivel az amerikai valuta az év eleje óta közel 10%-ot értékelődött le, így például euróban (vagy forintban) számolva az arany befektetés akár kisebb mínuszt is mutathat. Az aranyár emelkedésének esélyei sem igazán biztatóak. A technikai kép romlik: az árfolyam lefelé áttörte az 50 napos mozgóátlagot, és már a 100 napos mozgóátlagot teszteli. Ha azon is áttör, a következő szint a technikai kereskedők által vízválasztónak tartott 200 napos mozgóátlag lehet, ami 3000 dollár körüli unciánkénti árat jelentene.
Megérte több különböző devizában diverzifikálni a megtakarításokat, a devizapiacok mozgása ugyanis jelentős kilengéseket mutatott. A dollár az euróval szemben először négyéves mélypontra gyengült (1,18), majd utána egy gyors visszapattanást láthattunk. A forinttal szembeni kurzus is a 337 és 350 közötti sávban mozgott (az euró forint árfolyama pedig 396-ra erősödött, majd ismét a 400 forintos lélektani határ felé vette az irányt). Azt egyelőre szinte lehetetlenség megmondani, hogy a dollár ismét erősödő pályára áll, vagy amit július utolsó napjaiban láttunk, csak egy, a „túladottságra” adott válaszról van szó. Hosszabb távon azonban – mivel a jelenlegi kereskedelmi megállapodások az amerikai növekedést részesítik előnyben a világ többi részével szemben – az „amerikai kivételesség” narratíva visszatérése erősebb dollárt eredményezhet (már ha Donald Trump elnök nem rombolja a Fed függetlenségét és nem feszíti a végsőkig a húrt a kereskedelmi megállapodásoknál), így a megtakarítások egy részét érdemes lehet dollár alapú eszközökben tartani.
Jegybanki alapkamatok
2025.08.14.
Devizaárfolyamok (MNB)
2025.08.14.
Deviza
EUR/HUF
USD/HUF
Árfolyam
395,3
338,3
Változás (elmúlt 12 hónap)
0,63%
6,30%