Eszközalap

VIG MegaTrend Részvény Pro Eszközalap (HUF) befektetési politikája

Javasolt minimális befektetési idő*

  • 3
    hónap
  • 6
    hónap
  • 1
    év
  • 2
    év
  • 3
    év
  • 4
    év
  • 5
    év
  • 6
    év
  • 7
    év

Kockázati besorolás/Várható hozam

  • Alacsony
  • Magas

Érvényes: 2026. október 1-től

Az eszközalap kizárólag az VIG MegaTrend Equity Fund befektetési jegyeit tartalmazza, ezen kívül az eszközalapban más befektetési eszköz nem szerepel.

Az eszközalap befektetéseinek jellemző földrajzi és szektoriális kitettsége: globális megatrendekből profitáló vállalatok részvényei.

Az eszközalap devizaneme magyar forint (HUF).

Az eszközalap célja, hogy a gazdasági ciklusokon túlnyúló, globális megatrendekből profitálni tudjon. Ilyen trendek lehetnek a demográfiai változások (öregedő társadalom, fejlődő piacok), a szűkös erőforrások következtében kialakuló hatékonyság növekedés (megújuló erőforrások, energia hatékonyság), az urbanizáció, vagy akár a technológiai újítások, innováció.

Az eszközalap azon ügyfelek részére ajánlott, akik hosszú távon várhatóan közepes hozam elérése érdekében közepes kockázatot hajlandóak vállalni.

A VIG MegaTrend Equity Fund befektetési politikája:

A célok megvalósulását az alap alapvetően részvény-típusú eszközökkel kívánja elérni, elsősorban tőzsdén forgalmazott ETF-eken, részvényeken, illetve nyíltvégű, nyilvános befektetési alapokon keresztül. A megatrendek olyan hosszú távú változások, melyek tartósan befolyásolják társadalmi, gazdasági környezetünket. Az alap olyan vállalatok részvényeinek profitnövekedésből kíván részesedni, melyek ezen folyamatok nyertesei lehetnek. A megatrendek a normál gazdasági ciklusokon túlnyúló, általában globális, az egész világot érintő hosszú távú folyamatok. Ebből kifolyólag az alap földrajzi specifikációval nem rendelkezik. Mivel az alap hosszú távú növekedésből kíván profitálni, illetve jelentős részvénypiaci kitettséggel rendelkezik, az alapot hosszú távon befektetni kívánó, kockázatvállaló befektetőknek ajánljuk.

Az alap eszközeit euróban tartja nyilván. Az Alap csak olyan befektetési formákba fektet, ahol a költséghányad 2,5% alatt marad, de mindig törekszik rá, hogy a mögöttes kollektív befektetési instrumentumok átlagos díjterhelése ne haladja meg az 1%-ot. Az alap földrajzi specifikációval, így jellemző devizaösszetétellel sem rendelkezik. Az alap céldevizája ezért megegyezik a referenciaindex elszámolási devizájával (USD). Az Alap stratégiájából adódóan számos devizában denominált eszközbe is fektethet. Az alap a devizakockázatok egy részét, vagy egészét is fedezheti határidős devizapozíciókkal a céldevizával, azaz a benchmark elszámolási devizájával (USD) szemben. A vagyonkezelő diszkrecionális jogköre, hogy a piaci folyamatok függvényében a céldevizától eltérő devizában denominált pozíciók devizakockázatát fedezeti ügyletek kötésével csökkenteni kívánja-e. Emellett az Alap portfóliójának hatékony kialakítása céljából határidős részvény és index ügyletek alkalmazása is megengedett. Az Alapban egyedi befektetői döntések meghozatalára nincs lehetőség.

Az alap referenciaindexe az MSCI AC World Daily Total Return Net USD Index.

Az eszközalapra jellemző alapvető kockázatok:

Részvénykockázat, likviditási piaci kockázat, devizaárfolyam-kockázat, származtatott ügyletek kockázata, ország- és politikai kockázat, partnerkockázat, koncentrációs kockázat, befektetési alapok speciális kockázatai.

Az eszközalapban a befektetési jegyek megcélzott, illetve minimálisan és maximálisan megengedett aránya egyaránt 100%. Az eszközalapban kizárólag befektetési jegyekre vonatkozó vételi és eladási ügyletek köthetők. Az eszközalapban nem megengedett az értékpapír-kölcsönzés és az ehhez kapcsolódó visszavásárlási megállapodások kötése. Az eszközalapban (fedezeti, arbitrázs, vagy egyéb célú) származtatott ügyletek nem köthetők. A mögöttes befektetési alapban annak befektetési politikája szerinti ügyletek köthetők.

Az alapok múltbeli teljesítménye nem nyújt garanciát a jövőbeli hozamok nagyságára. Jelen tájékoztató nem minősül ajánlattételnek vagy befektetési tanácsadásnak. A befektetés kockázatát a szerződő viseli.

* A javasolt minimális befektetési idő az a minimális időtartam, amely alatt a piacon a hasonló összetételű portfoliók elvárt hozama – a rendelkezésre álló historikus adatok alapján várhatóan – realizálódik.

VIG MegaTrend Részvény Pro Eszközalap (HUF) fenntarthatósági tájékoztatója

Érvényes: 2026. október 1-től

Az eszközalap nem az SFDR rendelet 8. cikkének (1) bekezdésében, vagy a 9. cikkének (1), (2) és (3) bekezdésében említett pénzügyi termék.

Az eszközalap figyelembe veszi befektetési döntéseinek a fenntarthatósági tényezőkre gyakorolt főbb káros hatásait.

A fenntarthatósági kockázatok befektetési döntésekbe való integrálása (az SFDR rendelet 6. cikk (1) a) pontja szerinti tájékoztatás):

Az Alapkezelő az eszközalap mögöttes alapjának vagyonkezelése során saját belső módszertana alapján értékeli a potenciális befektetési instrumentumokat, mely értékelés kiterjed a releváns kockázatokra és azok kezelésére is. Az Alapkezelő a fenntartható befektetési elveit a Fenntarthatósági Politikájában írja le, mely előírja a hosszútávon fenntartható fejlődési célok mentén a releváns kockázatok feltárását és a befektetési döntések során történő figyelembevételét. A vagyonkezelési döntések során a felelős portfóliómenedzserek áttekintik a potenciális befektetési instrumentumok esetében rendelkezésre álló fenntarthatósági kockázati értékelések eredményét. A kockázatkezelés részeként a fenntarthatósági kockázatok a többi befektetési kockázattal együtt mérlegelésre kerülnek a várható hozamok mértékével és azok fenntarthatóságával összevetve.

A fenntarthatósági kockázat által az eszközalap hozamára gyakorolt valószínű hatások értékelésének eredményei (az SFDR rendelet 6. cikk (1) b) pontja szerinti megfelelés alátámasztása):

Az eszközalap hozamára a fenntarthatósági kockázatok (pl. klíma kockázat, átállási kockázat, fosszilis energiahordozók miatti extra kiadások) hatással lehetnek. Ezen hatások jellemzően hosszabb – akár 10 év, vagy azt meghaladó – befektetési időtáv esetén jelentkeznek, eredményüket tekintve pedig akár jelentős befolyással is lehetnek az eszközalap hozamának alakulására, adott esetben rontva annak teljesítményét. (Például környezetvédelmi szempontok előtérbe kerülése folytán adott szektorban tevékenykedő vállalat piaci hátrányt szenvedhet el, amennyiben működését nem állítja át megfelelő időben a „hagyományos” modellről, korszerűbb és környezetvédelmi szempontból fenntarthatónak minősülő egyéb módszerre). Ennek hatása jellemzően hosszú távon jelenhet meg az adott cég piaci megítélésében és ezáltal a piaci értékében is, melyre az Alapkezelő az eszközalap mögöttes alapjára vonatkozó eszközválasztási döntések során figyelemmel van. Az egyes eszközalapok esetében a fenntarthatósági kockázatok mértéke eltérő lehet, amelyet az Alapkezelő folyamatosan nyomon követ, és erről a befektetőket a jogszabályokban előírt módon tájékoztatja.

Jelen eszközalap esetében az Alapkezelő arról tájékoztatja a befektetőket, hogy az nem tartozik az SFDR rendelet által meghatározott környezeti vagy társadalmi jellemzőket, illetve ezek kombinációját előmozdító pénzügyi termék vagy a fenntartható befektetést célul kitűző pénzügyi termék kategóriába. Az eszközalap mögöttes alapjának alapjául szolgáló befektetések kiválasztása során az Alapkezelő nem veszi figyelembe a környezeti szempontból „fenntartható” gazdasági tevékenységekre vonatkozó speciális uniós kritériumokat (Taxonómia rendelet), mivel ez az eszközalap nem kíván megfelelni az emelt szintű fenntarthatósági feltételeknek.

Az Alapkezelő az SFDR rendelet 7. cikk (1) bekezdése alapján az alábbi tájékoztatást adja:

Az eszközalapnak nem célkitűzése a fenntartható befektetés, valamint nem célozza meg a környezeti és társadalmi szempontok előmozdítását, tehát az SFDR rendelet 6. cikk szerinti eszközalapnak tekinthető. Azonban az eszközalap befektetéseinek értékére vonatkozóan relevánsnak tekinti a fenntarthatósági kockázatokat. Ennek értelmében, a fenntarthatósági kockázat szempontjából kiemelt fontosságú a fenntarthatósági tényezőkre gyakorolt főbb káros hatások (Principal Adverse Impact – PAI) figyelembevétele is.

Az Alapkezelő jelen eszközalap tekintetében, a kockázatok szintjén figyelembe veszi a befektetési döntéseinek a fenntarthatósági tényezőkre gyakorolt káros hatását, ezek a főbb káros hatás indikátorokkal mérhetők. Az eszközalap mögöttes alapjának vagyonkezelése során az Alapkezelő a főbb káros hatás indikátorokat közvetetten – az ún. ESG ratingen keresztül – integrálja befektetési döntéseibe, azokat kockázati tényezőként értékelve.

Az Alapkezelő a Taxonómia rendelet 7. cikke alapján az alábbi tájékoztatást adja:

Az eszközalap (és mögöttes alapjának) befektetései jelenleg nem veszik figyelembe az Európai Unió által meghatározott, a környezeti szempontból fenntartható gazdasági tevékenységekre vonatkozó kritériumokat.