VIG Maraton ESG Abszolút Hozamú Eszközalap (HUF) befektetési politikája
Javasolt minimális befektetési idő*
- 3hónap
- 6hónap
- 1év
- 2év
- 3év
- 4év
- 5év
- 6év
- 7év
Kockázati besorolás/Várható hozam
- Alacsony
- Magas
Érvényes: 2026. október 1-től
Az eszközalap kizárólag az VIG Marathon Selection Fund befektetési jegyeit tartalmazza, ezen kívül az eszközalapban más befektetési eszköz nem szerepel.
Az eszközalap befektetéseinek jellemző földrajzi és szektoriális kitettsége: nem értelmezhető.
Az eszközalap devizaneme magyar forint (HUF).
Az eszközalap célja, hogy a mögöttes alapba fektetve aktív portfóliókezeléssel olyan befektetési portfóliót hozzon létre, amely 3 éves időtávon a befektetők számára a referenciamutatónál magasabb évesített tőkenövekedést ér el az eszközalap fenntarthatósági céljainak megvalósítása mellett. Az eszközalap mögöttes alapja e célok elérésére különböző eszközökbe fektethet, elsősorban részvény és kötvény típusú eszközöket tart, de a befektetési limitek betartása mellett kollektív értékpapírokba is fektethet, illetve derivatív ügyleteket is köthet. A befektetési célok megvalósítása érdekében a mögöttes alap portfóliójába tartozó eszközcsoportok szabadon változtathatók egy előre meghatározott kockázati profil követése nélkül.
Az eszközalap azon ügyfelek részére ajánlott, akik hosszú távon várhatóan mérsékelt hozam elérése érdekében mérsékelt kockázatot hajlandóak vállalni.
A VIG Marathon Selection Fund befektetési politikája:
Az Alap befektetési stratégiája a fenntartható értékteremtésre épül, célja egy olyan aktívan kezelt, jól diverzifikált portfolió kialakítása, amely mind a fenntarthatósági kritériumokat, mind pedig a benne lévő eszközök fundamentumait figyelembe veszi. Az Alap eszközallokációs stratégiája az Alapkezelő által alkalmazott eszközallokációs modellre, a Befektetési órára épül, aminek segítségével az Alap kezelője meghatározza a gazdasági ciklus adott pontján legjobb kockázat hozam potenciállal rendelkező eszköz összetételt.
Az eszközallokáció mellett az Alap kezelője aktív részvény- és kötvénykiválasztás segítségével kívánja elérni az Alap pénzügyi és fenntarthatósági céljait. A részvénykiválasztás alapja a fenntartható növekedés, olyan vállalatok részvényeinek kiválasztása, melyek mind pénzügyileg, mind az ESG kockázatok tekintetében kiemelkedő teljesítményre képesek, ezzel tartósan részvényesi értéket teremtve. A kötvénykiválasztás során az Alap kezelője a zöld kötvény kibocsátásokat preferálva, azok arányának maximalizálására törekszik a piaci korlátok figyelembevétele mellett. A fenti eszközök aránya, illetve azok összetétele az Alap hozamcéljának elérése érdekében dinamikusan változhat, az Alap kezelési szabályzatának 14. pontjában meghatározott arányok figyelembevételével. Az Alapban egyedi befektetői döntések meghozatalára nincs lehetőség.
Az alapnak nincs referenciaindexe. Az alkalmazott referenciamutatója egy, az adott devizában denominált kockázatmentes hozamot reprezentáló pénzpiaci mutató vagy index és a kockázati prémium összege, amely nem jelent a hozamra vonatkozó konkrét ígéretet.
Az eszközalapra jellemző alapvető kockázatok:
Kamatkockázat, részvénykockázat, likviditási piaci kockázat, devizaárfolyam-kockázat, származtatott ügyletek kockázata, ország- és politikai kockázat, partnerkockázat, hitelkockázat, koncentrációs kockázat, befektetési alapok speciális kockázatai.
Az eszközalapban a befektetési jegyek megcélzott, illetve minimálisan és maximálisan megengedett aránya egyaránt 100%. Az eszközalapban kizárólag befektetési jegyekre vonatkozó vételi és eladási ügyletek köthetők. Az eszközalapban nem megengedett az értékpapír-kölcsönzés és az ehhez kapcsolódó visszavásárlási megállapodások kötése. Az eszközalapban (fedezeti, arbitrázs, vagy egyéb célú) származtatott ügyletek nem köthetők. A mögöttes befektetési alapban annak befektetési politikája szerinti ügyletek köthetők.
Az alapok múltbeli teljesítménye nem nyújt garanciát a jövőbeli hozamok nagyságára. Jelen tájékoztató nem minősül ajánlattételnek vagy befektetési tanácsadásnak. A befektetés kockázatát a szerződő viseli.
* A javasolt minimális befektetési idő az a minimális időtartam, amely alatt a piacon a hasonló összetételű portfoliók elvárt hozama – a rendelkezésre álló historikus adatok alapján várhatóan – realizálódik.
VIG Maraton ESG Abszolút Hozamú Eszközalap (HUF) fenntarthatósági tájékoztatója
Érvényes: 2026. október 1-től
A fenntarthatósággal kapcsolatos közzétételekről szóló rendelet (SFDR) szerinti termékkategória: 8. cikk (támogatja az ESG-jellemzőket).
A fenntarthatósági kockázatok befektetési döntésekbe való integrálása (az SFDR rendelet 6. cikk (1) a) pontja szerinti tájékoztatás):
Az Alapkezelő az Alap vagyonkezelése során saját belső módszertana alapján értékeli a potenciális befektetési instrumentumokat, mely értékelés kiterjed a releváns kockázatokra és azok kezelésére is. Az Alapkezelő a fenntartható befektetési elveit a Fenntarthatósági Politikájában írja le, mely előírja a hosszútávon fenntartható fejlődési célok mentén a releváns kockázatok feltárását és a befektetési döntések során való figyelembevételét. A vagyonkezelési döntések során a felelős portfóliómenedzserek áttekintik a potenciális befektetési instrumentumok esetében rendelkezésre álló fenntarthatósági kockázati értékelések eredményét. A kockázatkezelés részeként a fenntarthatósági kockázatok a többi befektetési kockázattal együtt mérlegelésre kerülnek a várható hozamok mértékével és azok fenntarthatóságával összevetve. Amennyiben az Alapkezelő Fenntarthatósági Politikája olyan kizárási elveket határoz meg, amely alapján a megcélzott befektetési eszköz nem preferált, akkor befektetésre csak a Fenntarthatósági Politikában meghatározott korlátozások mentén kerülhet sor. Amennyiben az Alap befektetési politikája olyan fenntarthatósági kockázati profilt határozott meg, amely kizárja bizonyos mértéket meghaladó fenntarthatósági kockázatok felvállalását vagy kifejezetten a fenntarthatóság előmozdítását célozza meg, akkor a vagyonkezelési döntések során egy adott instrumentum fenntarthatósági kockázata vagy a teljes portfólió fenntarthatósági kockázatához való hozzájárulása mindenképpen mérlegelésre kerül és ez adott esetben teljesen vagy részben korlátozhatja az egyes eszközökbe irányuló tényleges befektetések mértékét.
A jelentős károkozás elkerülését célzó elv kizárólag a pénzügyi termék alapjául szolgáló azon befektetésekre vonatkozik, amelyek figyelembe veszik a környezeti szempontból fenntartható gazdasági tevékenységekre vonatkozó uniós kritériumokat.
Az e pénzügyi termék többi részének alapjául szolgáló befektetések nem veszik figyelembe a környezeti szempontból fenntartható gazdasági tevékenységekre vonatkozó uniós kritériumokat.A fenntarthatósági kockázat által a kínált pénzügyi termék hozamára gyakorolt valószínű hatások értékelésének eredményei (az SFDR rendelet 6. cikk (1) b) pontja szerinti megfelelés alátámasztása):
Az Alapkezelő által kínált pénzügyi termékek, így a befektetési alapok hozamára a fenntarthatósági kockázatok (pl. klíma kockázat, átállási kockázat, fosszilis energiahordozók miatti extra kiadások) hatással lehetnek. Ezen hatások jellemzően hosszabb – akár 10 év, vagy azt meghaladó – befektetési időtáv esetén 28 jelentkeznek, eredményüket tekintve pedig akár jelentős befolyással is lehetnek az adott pénzügyi termék hozamának alakulására, adott esetben rontva azok teljesítményét. (Például környezetvédelmi szempontok előtérbe kerülése folytán adott szektorban tevékenykedő vállalat piaci hátrányt szenvedhet el, amennyiben működését nem állítja át megfelelő időben a „hagyományos” modellről, korszerűbb és környezetvédelmi szempontból fenntarthatónak minősülő egyéb módszerre). Ennek hatása jellemzően hosszú távon jelenhet meg az adott cég piaci megítélésében és ezáltal piaci értékben is, melyre az Alapkezelő az eszközválasztási döntések során figyelemmel van.
Az egyes pénzügyi termékek esetében a fenntarthatósági kockázatok mértéke eltérő lehet, amelyet az Alapkezelő folyamatosan nyomon követ és erről a befektetőket a jogszabályokban előírt módon tájékoztatja.
Az e pénzügyi termék alapjául szolgáló befektetések kiválasztása során az Alapkezelő nem veszi figyelembe a környezeti szempontból „fenntartható” gazdasági tevékenységekre vonatkozó speciális uniós kritériumokat (Taxonómia Rendelet, EU 2020/852), mivel e termék nem kíván megfelelni az emelt szintű fenntarthatósági feltételeknek.
A környezeti vagy társadalmi jellemzők előmozdítása (az SFDR rendelet 8. cikk szerinti megfelelés alátámasztása):
A jelen VIG Marathon Selection Fund esetében az Alapkezelő arról tájékoztatja az befektetőket, hogy a portfólió az SFDR Rendelet (EU 2019/2088) által meghatározott környezeti vagy társadalmi jellemzőket, illetve ezek kombinációját előmozdító pénzügyi termék kategóriába tartozó termékként értékesíti, ugyanakkor nem sorolja a fenntartható befektetést célul kitűző pénzügyi termék kategóriába.
Az Alap integrálja az ESG elveket a befektetési döntéshozatalba. Célunk, hogy az ESG szempontok segítségével találjuk meg a hosszú távú nyerteseket, akik fenntartható működésükkel tartós nyereséget tudnak elérni, illetve kezeljük és csökkentsük a fenntarthatósági kockázatokat.
- Kizárási lista: Az Alap betartja az Alapkezelő által meghatározott kizárási listát. Ennek értelmében az Alap nem fektet be súlyosan károsító iparágakba, amelyek negatívan értékelhető PAI-indikátorokkal rendelkeznek. A kizárást eredményező tiltott iparágakba való kitettségek küszöbértékeit az Alapkezelő kizárási elvei írják elő, amelyekről bővebb információ a következő linken érhető el: https://www.vigam.hu/wpcontent/uploads/2025/03/vigam_kizarasi_lista.pdf. Az Alap Bizottság (EU) 2020/1818 felhatalmazáson alapuló rendeletének 12. cikke (1) bekezdésének a)-g) pontjai közül (PAB kizárási kritériumok) csak az a)-c) pontban írtakat követi. Az állami kibocsátók tekintetében az ENSZ Globális Megállapodást sértő országok államkötvényei sorolhatók a kizárási politikában foglalt kibocsátók közé.
- Fenntarthatósági szempontok mérése: Az ESG kritériumok környezeti, társadalmi és vállalatirányítási szempontokat foglal magában, amelyek együttesen feltételei a fenntartható vállalati működésnek. Megközelítésünkben a dupla lényegességet (dual materiality) tekintjük fontosnak, amely a vállalati működés környezetre és társadalomra mért materiális hatását, valamint az ESG kockázat vállalati értékre mért szintén materiálisnak ítélt hatását veszi figyelembe. Ezen mérések az MSCI módszertanának alapvető elemei, melyek átfogó mérőszáma az ESG rating.
Az alap ESG kritériumai
- Az Alap célja előmozdítani a környezeti és társadalmi szempontokat, ezzel előnyben részesíti a fenntartható vállalati működést. Ezen célkitűzését minden iparágban a legjobb ESG szereplőkkel kívánja elérni, azaz egy best-in-class megközelítést alkalmaz. Általánosságban a környezeti és társadalmi jellemzőket az összesített ESG-mutatóval mérjük. Az MSCI ESG szolgáltató értékelését használjuk: az értékelés skálája: AAA, AA, (vezetők), A, BBB, BB (átlagos) valamint B és CCC (lemaradók). Az Alap nem fektet „CCC” besorolású vállalatba, és törekszik a magasabb összesített ESG-mutató elérésére, de legalább „A” besorolást elérni negyedéves átlagban az Alap szintjén.
- A módszertanunk szerint azokat a részvénybefektetéseket tekintjük környezeti vagy társadalmi szempontból előmozdítónak, amelyek – azon túlmenően, hogy megítélésünk szerint előmozdító tevékenységet végeznek – az ESG megközelítésben is jó, fenntartható minősítéssel rendelkeznek. A jó, fenntartható minősítés alatt az „AAA-BBB” közötti MSCI besorolást értjük. A kötvények esetén a zöld kötvényeket tekintjük előmozdítónak, amelyek megfelelnek az ICMA Green Bond Principles-nek.
- Az ESG szempontok rohamos fejlődés előtt állnak, ezért a piaci legjobb gyakorlat (best practice) alapján tovább fejlődhet az alkalmazott ESG elemzés, a szigorodó szabályozás tükrében. Továbbá, befektetési univerzumunk magában foglalhatja a feltörekvő piacokat és a kisebb vállalkozásokat is, ahol az ESG-adatok elérhetősége korlátozott lehet, vagy az ESGadatok ellenőrzése nehézkes lehet. Ezen túl az Alap a törvény által meghatározott limiteken belül ingatlan és egyéb zártkörű befektetési alapot is tarthat. Ilyen esetekben saját ESGelemzést végezhetünk a hiányzó információk pótlásának és annak megítélésének érdekében, hogy az adott befektetés K/T előmozdítónak tekinthető-e. Amennyiben ilyen, az ESG Officer által is jóváhagyott elemzés készült és eredményeképp a befektetést K/T előmozdítónak minősítjük, annak éves megújítása minden esetben szükséges, csakúgy, mint annak évenkénti ESG Officer általi jóváhagyása.
- Az SFDR rendeletben előírt, és a hozzá kapcsolódó szabályozói technikai standardok (RTS) által részletezett főbb káros hatások (principal adverse impacts, PAI indikátorok) mentén mért környezeti és társadalmi terhelést az Alapkezelő méri és figyelembe veszi a befektetési döntéshozatal során a „Az (EU) 2019/2088 rendelet 8. cikkének (1), (2) és (2a) bekezdésében, valamint az (EU) 2020/852 rendelet 6. cikkének első bekezdésében említett, pénzügyi termékekre vonatkozó, szerződéskötés előtti közzététel mintadokumentuma” c. mellékletben részletezettek szerint.
- Az Alap ESG szempontok előmozdítása tekintetében kiemelt figyelmet fordít a vállalati vitatott esetekre (controversies) úgy, hogy az Alap az MSCI ESG Manager 0-ás „Controversies” (vitatott környezeti, társadalmi és vállalatirányítási viták) értékkel rendelkező vállalatokban nem eszközöl közvetlen befektetést. (Közvetett módon az Alap bármilyen „Controversies” értékkel rendelkező befektetést tarthat). Az Alapkezelő fenntartja a jogot, hogy az MSCI ESG Managert később szabadon helyettesítse más szolgáltatóval.
- Az Alap kötvénykönyvének fenntarthatósági célja a zöld kötvények arányának növelése, a kibocsátásokban való részvétel. Az alap által tartott kötvények megfelelnek az ICMA Green Bond Principles-nek. Az Alap a zöld kötvények arányának maximalizálására törekszik a piac korlátok figyelembevételével. Az Alap irányadóként 50%-os értéket használ erre vonatkozóan, azaz arra törekszik, hogy a zöld kötvények aránya éves átlagban meghaladja a kötvénykönyv 50%-át, amelynek célja egyben a fenntarthatósági kockázatok kezelése is.
Az Alap a környezeti jellemzők előmozdítását a Taxonómia Rendelet 9. cikkének a) és b) pontjában említett környezeti célkitűzések tekintetében nem a Taxonómia Rendelet keretrendszerével összhangban törekszik megvalósítani.
Az Alap a környezeti, társadalmi és vállalati jellemzők előmozdítását a befektetési stratégia végrehajtása során alkalmazott (a jelen pontban feljebb részletezett eszközök) segítségével kívánja megvalósítani.
Az Alap nem törekszik arra, hogy a Taxonómia rendelet szerinti környezeti szempontból fenntartható gazdasági tevékenységekbe fektessen. Az Alap befektetéseinek alapvetően 0%-a irányul a Taxonómia rendelet szerinti környezeti szempontból fenntartható gazdasági tevékenységekbe. De nem zárható ki annak a lehetősége, hogy az alap a Taxonómia rendelet szerinti környezeti szempontból fenntartható gazdasági tevékenységekbe fektet.
Az Alapkezelő az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2019/2088 számú, a pénzügyi szolgáltatási ágazatban a fenntarthatósággal kapcsolatos közzétételekről szóló rendelet 7. cikk (1) bekezdése alapján az alábbi tájékoztatást adja:
Az Alap befektetéseinek értékére vonatkozóan relevánsnak tekinti a fenntarthatósági kockázatokat. Ennek értelmében, a fenntarthatósági kockázat szempontjából kiemelt fontosságú a fenntarthatósági tényezőkre gyakorolt főbb káros hatások (Principal Adverse Impact – PAI) figyelembevétele is.
Az Alapkezelő jelen Alap tekintetében figyelembe veszi a befektetési döntéseinek a fenntarthatósági tényezőkre gyakorolt káros hatását, ezek a főbb káros hatás indikátorokkal mérhetők. Az Alap kezelése során az Alapkezelő a főbb káros hatás indikátorokat közvetetten – az ún. ESG ratingen keresztül – integrálja befektetési döntéseibe, azokat kockázati tényezőként értékelve.
Az egyes PAI indikátorok értelmezéséhez szükséges a megfelelő kontextusba helyezésük, és a releváns mérőszámok figyelembevétele, melyek iparáganként eltérőek lehetnek. Ezért a fontosabb káros hatások mérését további környezeti, társadalmi és vállalatirányítási faktorok bevonásával együttesen és súlyozva veszi figyelembe az MSCI ESG módszertana, mely ezeket az adatokat az ESG rating-jébe tömöríti. Az Alap kezelése során az Alapkezelő a kizárási elvek betartása mellett, az MSCI ESG rating-et veszi figyelembe.
A fenntarthatósági tényezőkre gyakorolt főbb káros hatások figyelembevétele a Kizárási Listán keresztül épül be a befektetési gyakorlatba:
Kizárási lista: Az Alap betartja az Alapkezelő által meghatározott kizárási listát. Ennek értelmében az Alap nem fektet be súlyosan károsító iparágakba, melyek negatívan értékelhető PAI indikátorokkal rendelkeznek. Ide tartoznak a jelentősebb fűtőszenes kitettséggel rendelkező vállalatok, vitatott fegyverek gyártásával és értékesítésével foglalkozó vállalatok, továbbá a dohányipari cégek és az ENSZ Globális Megállapodását (UN Global Compact) súlyosan sértő vállalatok. A kizárást eredményező tiltott iparágakba való kitettségek küszöbértékeit az Alapkezelő kizárási elvei írják elő, melyet a Felelős Befektetési és Fenntarthatósági politikájában részletez. Az állami kibocsátók tekintetében az ENSZ Globális Megállapodást sértő országok államkötvényei sorolhatók a kizárási politikában foglalt kibocsátók közé.
A kizárási lista alkalmazása biztosítja, hogy a befektetési döntéshozatal során az alábbi PAI indikátorokat figyelembe vegye az Alapkezelő:
Éghajlat-politikai és egyéb környezeti mutatókon belül:
– PAI 4. A fosszilis tüzelőanyagok ágazatában működő vállalkozásoknak való kitettség
A társadalmi és munkavállalói kérdésekre, az emberi jogok tiszteletben tartására, a korrupció elleni küzdelemre és a vesztegetés elleni küzdelemre vonatkozó mutatókon belül:
– PAI 10. Az ENSZ Globális Megállapodása elveinek és a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) multinacionális vállalkozásokra vonatkozó irányelveinek megsértése
– PAI 14. Vitatott fegyvereknek (gyalogsági aknáknak, kazettás lőszereknek, vegyi fegyvereknek és biológiai fegyvereknek) való kitettség.
Fenntarthatósági szempontok mérése: Az ESG-kritériumok környezeti, társadalmi és vállalatirányítási szempontokat foglalnak magukban, amelyek együttesen feltételei a fenntartható vállalati működésnek. Megközelítésünkben a kettős lényegességet (dual materiality) tekintjük fontosnak, amely a vállalati működés környezetre és társadalomra mért materiális hatását, valamint az ESG-kockázat vállalati értékre mért szintén materiálisnak ítélt hatását veszi figyelembe. Ezen ESG-faktorok tartalmazzák az RTS-ben előírt kötelező PAI indikátorokat, valamint további iparág specifikus szempontokat. Ezen mérések az MSCI módszertanának alapvető elemei, melyek átfogó mérőszáma az ESG rating.
Az Alapkezelő a vonatkozó jogszabályi előírásokkal összhangban a PAI mutatók alakulásáról tájékoztatást nyújt az időszakos jelentésében.
A fenntarthatósági tényezőkre gyakorolt főbb káros hatások figyelembevételének módját és a figyelembe vett mutatókat az Alapkezelő Felelős Befektetési és Fenntarthatósági Politikájában határozza meg. Ennek fontosabb elemeit a honlapján teszi közzé, az alkalmazott átvilágítási és szerepvállalási politikával együttesen az alábbi linken: https://www.vigam.hu/fenntarthatosag/
A fenntarthatósági tényezőkre gyakorolt főbb káros hatások alakulásáról szóló tájékoztatás az Alapkezelő honlapján érhető el minden év június 30. napjáig, az előző naptári évre vonatkozóan:
https://www.vigam.hu/
Az Alapkezelő a fenntartható befektetések előmozdítását célzó keret létrehozásáról, valamint az (EU) 2019/2088 rendelet módosításáról szóló EURÓPAI PARLAMENTI ÉS A TANÁCSI (EU) 2020/852 RENDELET 7. cikke alapján az alábbi tájékoztatást adja:
Az Alap befektetései jelenleg nem veszik figyelembe az Európai Unió által meghatározott, a környezeti szempontból fenntartható gazdasági tevékenységekre vonatkozó kritériumokat.