VIG Globális Feltörekvő Piaci Kötvény Pro Eszközalap (HUF) befektetési politikája

Érvényes: 2025. március 1-től

Az eszközalap kizárólag a VIG Globális Feltörekvő Piaci Kötvény Befektetési Alap befektetési jegyeit tartalmazza, ezen kívül az eszközalapban más befektetési eszköz nem szerepel.

Az eszközalap befektetéseinek jellemző földrajzi és szektoriális kitettsége: feltörekvő európai országok és állami tulajdonú vállalatok kötvényei. Az eszközalap devizaneme magyar forint (HUF).

Az eszközalap célja, hogy a feltörekvő európai országok és állami tulajdonú vállalatok kötvényeibe történő befektetéssel tőkenövekedést érjen el.

Az eszközalap azon ügyfelek részére ajánlott, akik hosszú távon várhatóan mérsékelt hozam elérése érdekében mérsékelt kockázatot hajlandóak vállalni.

A VIG Globális Feltörekvő Piaci Kötvény Befektetési Alap befektetési politikája:

Az Alap nem alkalmaz hitelbesorolási korlátokat, bármilyen hosszú távú adósbesorolású ország és vállalat értékpapírjait vásárolhatja. Az Alap észszerű kockázatvállalás mellett a lehető legmagasabb tőkenövekedést célozza meg. Az Alap nem fektet kínai kibocsátású állam- és vállalati kötvényekbe. Az Alap elsősorban devizás feltörekvő piaci kötvényeket vásárol. A kötvényállomány részét képezhetik továbbá jelzálog-hitelintézeti, egyéb hitelintézeti, szupranacionális, önkormányzati vagy egyéb gazdálkodó szervezet által kibocsátott, rövid- és hosszú lejáratú, fix- vagy változó kamatozású és átváltható kötvények.

Az Alap befektetései során az Alapkezelő regionális szaktudását aknázza ki és a négy lábon nyugvó (fundamentumok, értékeltségi szintek, piaci hangulat, technikai tényezők) rendszeres piacelemzésre és helyzetértékelésre támaszkodva dönt a vállalandó kamat- és hitelkockázat mértékéről és a regionális allokációról. Az Alap befektetéseinek magját feltörekvő piaci országok devizás állampapírjai és többségi állami tulajdonú vállalatok kötvényei alkotják.

Az Alap portfóliójának összeállítása során az Alapkezelő közepes kockázati szint elérésére törekszik. Az Alapban adósbesorolásra vonatkozó korlátot nem állítunk fel. Az Alap derivatív ügyleteket fedezési céllal, illetve a portfólió hatékony kialakításának céljából köthet. Az Alap tarthat még tőkeáttétel nélküli kötvény típusú kollektív befektetési formákat. Az Alap jelentős devizakitettséget is felvehet, amelyet alapesetben 100%-ban a céldevizára (USD) fedez az Alapkezelő, de a piaci körülményektől függően akár nyitott devizapozícióval is rendelkezhet az Alap. Az Alapban egyedi befektetői döntések meghozatalára nincs lehetőség.

Az alapnak nincs referenciaindexe.

Az eszközalapra jellemző alapvető kockázatok:

Kamatkockázat, likviditási piaci kockázat, devizaárfolyam-kockázat, származtatott ügyletek kockázata, ország- és politikai kockázat, partnerkockázat, hitelkockázat, koncentrációs kockázat, befektetési alapok speciális kockázatai.

Az eszközalapban a befektetési jegyek megcélzott, illetve minimálisan és maximálisan megengedett aránya egyaránt 100%. Az eszközalapban kizárólag befektetési jegyekre vonatkozó vételi és eladási ügyletek köthetők. Az eszközalapban nem megengedett az értékpapír-kölcsönzés és az ehhez kapcsolódó visszavásárlási megállapodások kötése. Az eszközalapban (fedezeti, arbitrázs, vagy egyéb célú) származtatott ügyletek nem köthetők. A mögöttes befektetési alapban annak befektetési politikája szerinti ügyletek köthetők.

Az alapok múltbeli teljesítménye nem nyújt garanciát a jövőbeli hozamok nagyságára. Jelen tájékoztató nem minősül ajánlattételnek vagy befektetési tanácsadásnak. A befektetés kockázatát a szerződő viseli.

* A javasolt minimális befektetési idő az a minimális időtartam, amely alatt a piacon a hasonló összetételű portfoliók elvárt hozama – a rendelkezésre álló historikus adatok alapján várhatóan – realizálódik.

VIG Globális Feltörekvő Piaci Kötvény Pro Eszközalap (HUF) fenntarthatósági tájékoztatója

Érvényes: 2026. október 1-től

Az eszközalap nem az SFDR rendelet 8. cikkének (1) bekezdésében, vagy a 9. cikkének (1), (2) és (3) bekezdésében említett pénzügyi termék.

Az eszközalap figyelembe veszi befektetési döntéseinek a fenntarthatósági tényezőkre gyakorolt főbb káros hatásait.

A fenntarthatósági kockázatok befektetési döntésekbe való integrálása (az SFDR rendelet 6. cikk (1) a) pontja szerinti tájékoztatás):

Az Alapkezelő az eszközalap mögöttes alapjának vagyonkezelése során saját belső módszertana alapján értékeli a potenciális befektetési instrumentumokat, mely értékelés kiterjed a releváns kockázatokra és azok kezelésére is. Az Alapkezelő a fenntartható befektetési elveit a Fenntarthatósági Politikájában írja le, mely előírja a hosszútávon fenntartható fejlődési célok mentén a releváns kockázatok feltárását és a befektetési döntések során való figyelembevételét. A vagyonkezelési döntések során a felelős portfóliómenedzserek áttekintik a potenciális befektetési instrumentumok esetében rendelkezésre álló fenntarthatósági kockázati értékelések eredményét. A kockázatkezelés részeként a fenntarthatósági kockázatok a többi befektetési kockázattal együtt mérlegelésre kerülnek a várható hozamok mértékével és azok fenntarthatóságával összevetve.

A fenntarthatósági kockázat által az eszközalap hozamára gyakorolt valószínű hatások értékelésének eredményei (az SFDR rendelet 6. cikk (1) b) pontja szerinti megfelelés alátámasztása):

Az eszközalap hozamára a fenntarthatósági kockázatok (pl. klíma kockázat, átállási kockázat, fosszilis energiahordozók miatti extra kiadások) hatással lehetnek. Ezen hatások jellemzően hosszabb – akár 10 év, vagy azt meghaladó – befektetési időtáv esetén jelentkeznek, eredményüket tekintve pedig akár jelentős befolyással is lehetnek az eszközalap hozamának alakulására, adott esetben rontva annak teljesítményét. (Például környezetvédelmi szempontok előtérbe kerülése folytán adott szektorban tevékenykedő vállalat piaci hátrányt szenvedhet el, amennyiben működését nem állítja át megfelelő időben a „hagyományos” modellről, korszerűbb és környezetvédelmi szempontból fenntarthatónak minősülő egyéb módszerre). Ennek hatása jellemzően hosszú távon jelenhet meg az adott cég piaci megítélésében és ezáltal piaci értékben is, melyre az Alapkezelő az eszközalap mögöttes alapjára vonatkozó eszközválasztási döntések során figyelemmel van. Az egyes eszközalapok esetében a fenntarthatósági kockázatok mértéke eltérő lehet, amelyet az Alapkezelő folyamatosan nyomon követ, és erről a befektetőket a jogszabályokban előírt módon tájékoztatja.

Jelen eszközalap esetében az Alapkezelő arról tájékoztatja a befektetőket, hogy az nem tartozik az SFDR rendelet által meghatározott környezeti vagy társadalmi jellemzőket, illetve ezek kombinációját előmozdító pénzügyi termék vagy a fenntartható befektetést célul kitűző pénzügyi termék kategóriába. Az eszközalap mögöttes alapjának alapjául szolgáló befektetések kiválasztása során az Alapkezelő nem veszi figyelembe a környezeti szempontból „fenntartható” gazdasági tevékenységekre vonatkozó speciális uniós kritériumokat (Taxonómia rendelet), mivel ez az eszközalap nem kíván megfelelni az emelt szintű fenntarthatósági feltételeknek.

Az Alapkezelő az SFDR rendelet 7. cikk (1) bekezdése alapján az alábbi tájékoztatást adja:

Az eszközalapnak nem célkitűzése a fenntartható befektetés, valamint nem célozza meg a környezeti és társadalmi szempontok előmozdítását, tehát az SFDR rendelet 6. cikk szerinti eszközalapnak tekinthető. Azonban az eszközalap befektetéseinek értékére vonatkozóan relevánsnak tekinti a fenntarthatósági kockázatokat. Ennek értelmében, a fenntarthatósági kockázat szempontjából kiemelt fontosságú a fenntarthatósági tényezőkre gyakorolt főbb káros hatások (Principal Adverse Impact – PAI) figyelembevétele is.

Az Alapkezelő jelen eszközalap tekintetében, a kockázatok szintjén figyelembe veszi a befektetési döntéseinek a fenntarthatósági tényezőkre gyakorolt káros hatását, ezek a főbb káros hatás indikátorokkal mérhetők. Az eszközalap mögöttes alapjának vagyonkezelése során az Alapkezelő a főbb káros hatás indikátorokat közvetetten – az ún. ESG ratingen keresztül – integrálja befektetési döntéseibe, azokat kockázati tényezőként értékelve.

Az Alapkezelő a Taxonómia rendelet 7. cikke alapján az alábbi tájékoztatást adja:

Az eszközalap (és mögöttes alapjának) befektetései jelenleg nem veszik figyelembe az Európai Unió által meghatározott, a környezeti szempontból fenntartható gazdasági tevékenységekre vonatkozó kritériumokat.