aegon-azsia

VIG Feltörekvő Piaci ESG Részvény Eszközalap (HUF) befektetési politikája

Javasolt minimális befektetési idő

  • 3
    hónap
  • 6
    hónap
  • 1
    év
  • 2
    év
  • 3
    év
  • 4
    év
  • 5
    év
  • 6
    év
  • 7
    év

Kockázati besorolás/Várható hozam

  • Alacsony
  • Magas

Érvényes: 2023. október 1-től

Az eszközalap kizárólag a VIG Feltörekvő Piaci ESG Részvény Befektetési Alap befektetési jegyeit tartalmazza, ezen kívül az eszközalapban más befektetési eszköz nem szerepel.

Az eszközalap befektetéseinek jellemző földrajzi és szektoriális kitettsége: feltörekvő piaci ESG részvények (kivéve Kína).

Az eszközalap devizaneme magyar forint (HUF).

Az eszközalap célja, hogy profitáljon a feltörekvő országok gazdasági növekedéséből.

Az eszközalap azon ügyfelek részére ajánlott, akik hosszú távon várhatóan közepes hozam elérése érdekében közepes kockázatot hajlandóak vállalni.

 

A VIG Feltörekvő Piaci ESG Részvény Befektetési Alap befektetési politikája:

Az alap célja a fejlődő gazdaságok növekedéséből profitáló vállalatok teljesítményéből való részesedés, tőzsdei vállalatok árfolyamemelkedésén vagy osztalékfizetésén keresztül, közvetlenül (egyedi részvénybefektetések) vagy közvetett módon (ETF, befektetési alapok), a környezeti, társadalmi és vállalatirányítási kritériumok figyelembevétele mellett. Az alap a fejlődő piacokon belül közvetlenül nem fektet kínai vállalatok részvényeibe. A földrajzi megoszlást részben az MSCI Kínán kívüli feltörekvő piaci specifikációja határozza meg, amelyben a jelentős ázsiai (kivétel Kína) súly mellett hangsúlyos az európai és latin-amerikai vállalatok mértéke is, részben pedig az MSCI magas fejlődő piaci kitettséggel rendelkező fejlett piaci specifikációja, melyben legjelentősebbek az amerikai és európai vállalatokat súlyai. Az Alap portfóliójának fedezeti és hatékony kialakítása céljából határidős részvény és index ügyletek alkalmazása is megengedett. Az alap célja, hogy profitáljon a feltörekvő országok gazdasági növekedéséből. A cél teljesülését az alap alapvetően egyedi részvénybefektetéseken keresztül valósítja meg, mindazonáltal a kollektív befektetési instrumentumokat is tarthat, amennyiben ez a portfólió hatékony kezelése szempontjából indokolt. A részvénykiválasztás során az Alap különös figyelmet fordít az egyedi vállalatok ESG szempontok szerinti megfelelésének, így a pénzügyi tényezők elemzése mellett a portfólió menedzserek a környezeti, társadalmi és vállalatirányítási faktorokat is figyelembe veszik a befektetési döntési folyamatban. Az Alapkezelő olyan portfólió kialakítására törekszik, amelyben a vállalatok pozitív ESG karakterisztikái érvényesülnek, a magas ESG mutatókkal rendelkező vállalatok felülsúlyozásával az alacsony ESG mutatókkal rendelkezőkkel szemben. Az Alap stratégiájából adódóan számos devizában denominált eszközbe is fektethet. Az Alap a devizakockázatok egy részét vagy egészét is fedezheti határidős devizapozíciókkal a céldevizával, azaz a benchmark elszámolási devizájával (USD) szemben. Emellett az Alap portfóliójának hatékony kialakítása céljából határidős részvény és index ügyletek alkalmazása is megengedett. Az Alap az eszközeit forintban tartja nyilván. Az Alap fő stratégiája, hogy széleskörű feltörekvő részvénypiaci (kivétel Kína) kitettséget és magas fejlődő piaci kitettséggel rendelkező fejlett piaci kitettséget biztosítson, valamint, hogy aktív részvénypiaci allokációval a részben Kínán kívüli feltörekvő piaci indexet, részben a magas fejlődő piaci kitettséggel rendelkező fejlett piaci indexet meghaladó teljesítményt érjen el. Az aktív stratégia lehetővé teszi, hogy a referenciaindexhez képest többlethozamot érjen el. Az Alap földrajzi megoszlásából eredő kockázati kitettsége megközelíti a referenciaindexet. Az Alap számára elsődleges befektetési eszközök a részvények, de az Alap kollektív befektetési értékpapírokat és a likviditás biztosítása céljából kötvényjellegű befektetéseket is tarthat a portfóliójában, valamint köthet betét és repó ügyleteket. Az Alap származékos ügyleteket használ fedezeti célból, valamint a portfólió hatékony kezelésének céljából, a befektetési célok elérésének érdekében. A portfólió hatékony kezelése céljából kötött származtatott ügyletek kitettsége nem haladhatja meg az alap nettó eszközértékének 30%-át.

 

Az alap referenciaindexe: 70% MSCI Emerging Markets ex China Net Return USD Index (Bloomberg ticker: M1CXBRV Index) + 30% MSCI World with EM Exposure Net Total Return Index (Bloomberg ticker: M1WO0EXE Index).

 

Az eszközalapra jellemző alapvető kockázatok:

Részvénykockázat, likviditási piaci kockázat, devizaárfolyam-kockázat, ország- és politikai kockázat, partnerkockázat, koncentrációs kockázat, származtatott ügyletek kockázata, befektetési alapok speciális kockázatai.

Az eszközalapban a befektetési jegyek megcélzott, illetve minimálisan és maximálisan megengedett aránya egyaránt 100%. Az eszközalapban kizárólag befektetési jegyekre vonatkozó vételi és eladási ügyletek köthetők. Az eszközalapban nem megengedett az értékpapír-kölcsönzés és az ehhez kapcsolódó visszavásárlási megállapodások kötése. Az eszközalapban (fedezeti, arbitrázs, vagy egyéb célú) származtatott ügyletek nem köthetők. A  mögöttes befektetési alapban annak befektetési politikája szerinti ügyletek köthetők.

Az alapok múltbeli teljesítménye nem nyújt garanciát a jövőbeli hozamok nagyságára. Jelen tájékoztató nem minősül ajánlattételnek vagy befektetési tanácsadásnak. A befektetés kockázatát a szerződő viseli.

 

*A javasolt minimális befektetési idő az a minimális időtartam, amely alatt a piacon a hasonló összetételű portfoliók elvárt hozama – a rendelkezésre álló historikus adatok alapján várhatóan – realizálódik.

 

A VIG Feltörekvő Piaci ESG Részvény Eszközalap (HUF) fenntarthatósági tájékoztatója

Érvényes: 2023. november 1-től

A fenntarthatósági kockázatok befektetési döntésekbe való integrálása:

(az SFDR rendelet 6. cikk (1) a) pontja szerinti tájékoztatás):

Az Alapkezelő az Alap vagyonkezelése során saját belső módszertana alapján értékeli a potenciális befektetési instrumentumokat, mely értékelés kiterjed a releváns kockázatokra és azok kezelésére is. Az Alapkezelő a fenntartható befektetési elveit a Fenntarthatósági Politikájában írja le, mely előírja a hosszútávon fenntartható fejlődési célok mentén a releváns kockázatok feltárását és a befektetési döntések során való figyelembevételét. A vagyonkezelési döntések során a felelős portfóliómenedzserek áttekintik a potenciális befektetési instrumentumok esetében rendelkezésre álló fenntarthatósági kockázati értékelések eredményét. A kockázatkezelés részeként a fenntarthatósági kockázatok a többi befektetési kockázattal együtt mérlegelésre kerülnek a várható hozamok mértékével és azok fenntarthatóságával összevetve.

Amennyiben az Alapkezelő Felelős Befektetési és Fenntarthatósági Politikája olyan kizárási elveket határoz meg, amely alapján a megcélzott befektetési eszköz nem preferált, akkor befektetésre csak a Politikában meghatározott korlátozások mentén kerülhet sor. Amennyiben az Alap befektetési politikája olyan fenntarthatósági kockázati profilt határozott meg, amely kizárja bizonyos mértéket meghaladó fenntarthatósági kockázatok felvállalását vagy kifejezetten a fenntarthatóság előmozdítását célozza meg, akkor a vagyonkezelési döntések során egy adott instrumentum fenntarthatósági kockázata vagy a teljes portfólió fenntarthatósági kockázatához való hozzájárulása mindenképpen mérlegelésre kerül és ez adott esetben teljesen vagy részben korlátozhatja az egyes eszközökbe irányuló tényleges befektetések mértékét.

A fenntarthatósági kockázat által a kínált pénzügyi termék hozamára gyakorolt valószínű hatások értékelésének eredményei:

(az SFDR rendelet 6. cikk (1) b) pontja szerinti megfelelés alátámasztása)

Az Alapkezelő által kínált pénzügyi termékek, így a befektetési alapok hozamára a fenntarthatósági kockázatok (pl. klíma kockázat, átállási kockázat, fosszilis energiahordozók miatti extra kiadások) hatással lehetnek. Ezen hatások jellemzően hosszabb – akár 10 év, vagy azt meghaladó – befektetési időtáv esetén jelentkeznek, eredményüket tekintve pedig akár jelentős befolyással is lehetnek az adott pénzügyi termék hozamának alakulására, adott esetben rontva azok teljesítményét. (Például környezetvédelmi szempontok előtérbe kerülése folytán adott szektorban tevékenykedő vállalat piaci hátrányt szenvedhet el, amennyiben működését nem állítja át megfelelő időben a „hagyományos” modellről, korszerűbb és környezetvédelmi szempontból fenntarthatónak minősülő egyéb módszerre). Ennek hatása jellemzően hosszú távon jelenhet meg az adott cég piaci megítélésében és ezáltal piaci értékben is, melyre az Alapkezelő az eszközválasztási döntések során figyelemmel van. A jelen VIG Feltörekvő Piaci ESG Részvény Befektetési Alap esetében az ESG szempontoknak – a befektetési politikában foglalt módon történő – figyelembevétele tompíthatja a fenntarthatósági kockázatok hatását a hozamok érzékenységére más hasonló befektetési univerzumot (feltörekvő országok) megcélzó alapokhoz képest.

Az Alapkezelő Fenntarthatósági Politikája rögzíti az Alapkezelő elkötelezettségét a fenntarthatósági szempontok érvényesítésének fontosságában. Az Alapkezelő felelős befektetési filozófiája alapján hisz abban, hogy ezen szempontok figyelembe vétele hosszú távon pozitívan hozzájárulhat a befektetések hozamához, azaz értéket lehet teremteni a befektetők számára a fenntartható módon növekedést biztosító vállalatok felülsúlyozásával, valamint az ESG szempontok mentén gyengén teljesítő befektetések alul súlyozásával. Rövidtávon, a fenntarthatósági szempontok előtérbe helyezése ugyanakkor többletköltséggel járhat a befektetéssel érintett társaságoknál, melynek rövid távú hozamra gyakorolt hatása negatív is lehet. Egy gazdasági cikluson belül lehetnek olyan szakaszok melyekben a fenntarthatósági szempontokat előmozdító befektetések – adott iparági adottságuknál fogva – alul teljesítenek.

Az egyes pénzügyi termékek esetében a fenntarthatósági kockázatok mértéke eltérő lehet, illetve egy adott pénzügyi termék esetében dinamikusan változhat. Ezeket a kockázatokat az Alapkezelő folyamatosan nyomon követi és erről a befektetőket a jogszabályokban előírt módon tájékoztatja.

A környezeti vagy társadalmi jellemzők előmozdítása (az SFDR rendelet 8. cikk szerinti megfelelés alátámasztása)

Az VIG Feltörekvő Piaci ESG Részvény Befektetési Alap esetében az Alapkezelő arról tájékoztatja az befektetőket, hogy a portfólió az SFDR Rendelet (EU 2019/2088) által meghatározott környezeti vagy társadalmi jellemzőket, illetve ezek kombinációját előmozdító pénzügyi termék kategóriába tartozó termékként értékesíti, ugyanakkor nem sorolja a fenntartható befektetést célul kitűző pénzügyi termék kategóriába.

Az Alap befektetési célját (attraktív hozam realizálása a feltörekvő országok gazdasági növekedéséből) alapvetően egyedi részvénybefektetéseken keresztül valósítja meg. Az Alap céljaihoz igazodó befektetéseket az Alapkezelő oly módon választja ki, hogy az eszközkiválasztás során az Alap különös figyelmet fordít az egyedi vállalatok ún. ESG (environmental, social, governance) szempontok szerinti megfelelésének, azaz a pénzügyi tényezők elemzése mellett a portfólió menedzserek a környezeti, társadalmi és vállalatirányítási faktorokat kifejezetten figyelembe veszik a befektetési döntési folyamatban. Az eszközkiválasztás során az Alapkezelő nem állapított meg olyan kifejezett kritériumokat, amelyek kizárólag azon alapulnak, hogy az adott eszközt előmozdító (ESG) vagy fenntartható befektetésnek minősítették-e.

Az Alap befektetési célját (attraktív hozam realizálása a feltörekvő országok gazdasági növekedéséből) alapvetően egyedi részvénybefektetéseken keresztül valósítja meg. Az Alap céljaihoz igazodó befektetéseket az Alapkezelő oly módon választja ki, hogy az eszközkiválasztás során az Alap különös figyelmet fordít az egyedi vállalatok ún. ESG (environmental, social, governance) szempontok szerinti megfelelésének, azaz a pénzügyi tényezők elemzése mellett a portfólió menedzserek a környezeti, társadalmi és vállalatirányítási faktorokat kifejezetten figyelembe veszik a befektetési döntési folyamatban. Az eszközkiválasztás során az Alapkezelő nem állapított meg olyan kifejezett kritériumokat, amelyek kizárólag azon alapulnak, hogy az adott eszközt előmozdító (ESG) vagy fenntartható befektetésnek minősítették-e.

Az Alap ESG célkitűzéseit úgy kívánja elérni, hogy az Alapkezelő jelen Alap esetében olyan portfólió kialakítására törekszik, amelyben a vállalatok ESG kritériumok mérésére szolgáló mutatóinak átlaga a feltörekvő piaci anyaindex (parent index, MSCI Emerging Net Total Return Index) aggregált ESG mutatójánál kedvezőbb, vagyis a működésük során a környezeti, társadalmi és vállalatirányítási felelősségvállalásuk jellemzően fejlettebb. Az Alap befektetési politikájában részletezett speciális befektetési stratégiájának megvalósítását a közvetlen és közvetett befektetések ESG jellemzőinek vizsgálatán keresztül valósítjuk meg, a szokásos fundamentális és egyéb befektetés kiválasztási szempontok mellett. Ennek a lényegi eleme a fenntarthatósági kockázatok tudatos integrálása, amelynek leírását a jelen dokumentum következő szakasza részletezi.

Az Alapkezelő az alábbi módon integrálja befektetési döntéseibe az általa azonosított fenntarthatósági kockázatokat, valamint azokat az alábbi módon kezeli:

Kizárási lista: az Alapkezelő Alapra vonatkozó befektetési döntések során a Fenntarthatósági politika alapján működtetett és karbantartott, meghatározott eszközök vételére vonatkozó tilalmat jelentő, ún. kizárási listát alkalmazza. A tiltások az aktívan káros hatást kifejtő iparágakra vonatkoznak például fegyverkereskedelem, vagy a környezetre kifejezetten káros hatású szénbányák, vagy a talajrepesztést alkalmazó olajipari kutatással foglalkozó vállalatok.

Fenntarthatósági szempontok mérése: Az Alapkezelő a fenntarthatósági kockázatok azonosítására, és mérésére különböző környezeti, társadalmi és irányítási szempontokat vesz figyelembe, azok együttes és átfogó mérőszámát pedig az ESG kockázati mérőszámban foglalja össze (ESG score). Az Alapkezelő az ESG, illetve a fenntarthatósági hatások elérését saját belső értékelési keretrendszert alkalmazva méri, ebben alapvetően külső adatszolgáltatókra támaszkodik, de adott esetben a felelős portfolió menedzserek célzott elemzését is figyelembe veszi Fenntarthatóság és ESG adatszolgáltatás: Az Alapkezelő a belső értékeléshez szükséges információkat külső, ESG szempontokat elemző adatszolgálatoktól is beszerezheti, a Sustainalytics, az MSCI és a Bloomberg mellett más nemzetközileg elismert adatszolgáltatókra is támaszkodhat.

Fenntartható fejlődés előmozdítása: Az Alapkezelő a Fenntarthatósági politikájában meghatározott és az Alap Kezelési Szabályzatában is bemutatott fenntarthatósági kockázatok mentén azonosítja be a befeketéssel érintett társaságok azon körét melyek kifejezetten környezeti és társadalmi jellemzőket előmozdító hatást fejtenek ki úgy, hogy egyúttal helyes vállalatirányítási gyakorlatokat is követnek. Valamennyi iparág és ország befektetései közül az Alapkezelő jelen Alap esetében azokat a vállalatokat preferálja, valamint felülsúlyozza, melyek ezen kritériumok tekintetében fejlettebbek és elkötelezettebbek.

A közvetlen befektetések vonatkozásában a befektetési célból kiválasztott vállalkozások helyes vállalatirányítási gyakorlatát az Alapkezelő oly módon veszi figyelembe, hogy ezt a faktort az ESG kockázati mérőszám kifejezetten tartalmazza, azaz akár alapja lehet egy súlyos – kerülendő – kockázati minősítésnek is. Az ESG kockázati mérőszám a vállalatirányítási gyakorlatot olyan tényezőkön keresztül veszi figyelembe, mint például az igazgatóság vagy vezetőség minősége és integritása, az igazgatóság struktúrája, a tulajdonosi és részvényesi jogok, javadalmazási politika, a könyvvizsgáló és pénzügyi beszámolók, az érdekelt felek irányítása.

Az Alapkezelő által alkalmazott fenntarthatósági kockázat mérés alapján az ún. súlyos kockázati kategóriába sorolt eszközökbe az Alap nem fektet be közvetlenül. A vonatkozó kockázati értékelés rendszeresen, de legalább évente felülvizsgálatra kerül.

Az Alap fő stratégiája, hogy széleskörű feltörekvő részvénypiaci kitettséget biztosítson valamint, hogy aktív részvénypiaci allokációval a feltörekvő piaci indexet meghaladó teljesítményt érjen el. Az aktív stratégia lehetővé teszi, hogy a referencia indexhez képest többlet hozamot érjen el. Az Alap földrajzi megoszlásából eredő kockázati kitettsége megközelíti a referencia indexet. Az alap fundamentális elemzésekre támaszkodik a különböző eszköz és részvény kiválasztása során, az aktív befektetési stratégiájában szervesen alkalmazza. Az eszközallokációs döntésben fontos szempont a befektetéseknek a portfolió egészére vonatkozó ESG profilra gyakorolt hatása. Utóbbi szempontok figyelembe vételének elsődleges célja a környezeti és társadalmi fenntarthatósági célok előmozdítása, nem pedig a referencia indexhez képest többlethozam generálása.

Az Alap speciális céljait szolgáló előmozdító jellegű befektetéseket elsősorban közvetlen befektetéseken keresztül valósítjuk meg. A portfolió fennmaradó részét az Alapkezelő közvetett eszközökbe fekteti. Ezen egyéb közvetett befektetések célja, hogy az alap hozamcéljait úgy támogassák, hogy eközben nem veszélyeztethetik a teljes portfolió az anyaindex (parent index) átlagos ESG értékelését meghaladó ESG értékelését, azaz előmozdító jellegét.

Az ESG célkitűzések megvalósítása tekintetében az Alapkezelő az alábbi kiegészítő tájékoztatást adja a jelen Alap vonatkozásában:

Az Alap minden befektetésénél figyelembe veszi a környezeti és társadalmi jellemzők előmozdítását. A közvetlen részvénybefektetések tekintetében az előzőekben részletezett módon kezeli és azonosítja a fenntarthatósági kockázatokat. Ennek legfontosabb elemei a kizárási lista betartása, a környezeti és társadalmi szempontokat előmozdító befektetések felülsúlyozása, valamint a saját ESG minősítés szerinti „súlyos” kockázati besorolású befektetések mellőzése.

Az Alapkezelő ugyanakkor közvetett befektetéseket is eszközölhet, amennyiben a megcélzott közvetlen befektetések piaci elérése korlátozott, vagy ha a költség szempontok ezt indokolják. A közvetett befektetések kiválasztásakor az Alapkezelő elsősorban a választott pénzügyi termék mögöttes termékeinek szintjén tájékozódik befektetése fenntarthatósági profiljáról és ezt felelteti meg a jelen Alap előmozdító céljának. Ugyanakkor az Alapkezelő minden arányos erőfeszítést megtesz annak érdekében, hogy minél teljesebb képe legyen a közvetett befektetései fenntarthatósági tényezőiről és arra törekszik, hogy a közvetett befektetések jellemzően megfeleljenek azoknak a fenntarthatósági szempontoknak, amelyeket az Alap a közvetlen befektetéseivel szemben támaszt. A közvetett befektetéseknél azonban előfordulhat, hogy azok tartalmaznak a közvetlen befektetésekre meghatározott ESG elvárásokat el nem érő kibocsátókat, azonban az Alap ezen kitettségek minimális szinten tartására törekszik.

Az alap célja a feltörekvő piaci gazdaságok GDP növekedéséből való részesedés tőzsdei vállalatok árfolyamemelkedésén vagy osztalékfizetésén keresztül közvetlenül vagy közvetett módon, az ESG kritériumok figyelembe vétele mellett. Az Alap befektetési stratégiájával összhangban a feltörekvő piacokat reprezentáló és az ESG jellemzőket előmozdító MSCI Emerging Markets ESG FOCUS Net Total Return USD indexet választja referenciamutatónak, amely referenciamutató teljesítményének meghaladását tűzi ki céljául. A megjelölt ESG FOCUS típusú benchmark alkalmazása támogatja a befektetési politikában megjelölt ESG célok elérését is azáltal, hogy a benchmark módszertanában – az Alap befektetési politikájával ekvivalens megközelítéssel – az ESG mutató alapján a magasan megfelelő vállalatokat felülsúlyozzák az alacsony ESG mutatóval rendelkező vállalatokkal szemben. Az ESG jellemzők értékelésére a piaci gyakorlat szerint különböző ESG mérőszámokat (ESG score) alkalmaznak. (A piacon különböző ESG mutatók léteznek, ugyanis – a jelenlegi piaci gyakorlat és szabályozás szerint – nincs egy általános, abszolút ESG mutató.) A referenciaindex előállítója úgy működteti a referenciamutatóját, hogy az általa választott ESG mutató (módszertan) alapján a referencia-portfólióban felülreprezentáltak legyenek az erősebb ESG-s vállalatok.

– A referenciaindex (MSCI Emerging Markets ESG FOCUS Net Total Return USD Index) úgy került meghatározásra, hogy az összhangban legyen az Alap választott fenntarthatósági profiljával, ami az SFDR rendelet 8. cikkében foglalt, a környezeti, társadalmi és a vállalatirányítási szempontokat előmozdító pénzügyi terméknek felel meg. A referenciaindex módszertana szerint kizárja a kifejezetten káros hatást jelentő iparágakat (szénbányák, dohányipar, tömegpusztító fegyverek, fosszilis üzemanyagok gyártókat, és kőszenes erőművek). A referenciaindex a vállalatokat az ún. „anyaindexhez” képest értékeli, amely esetében az MSCI Emerging Markets Net Total Return Index (Bloomberg ticker NDUEEGF Index) elnevezésű általános piaci mutató. Az MSCI index-szolgáltató az anya-indexhez képest oly módon alakítja ki az Alap által választott ESG fókuszú referenciaindex összetételét, hogy annak régiós és szektoriális jellemzői hasonlítsanak az anya-indexhez, azonban maximum 1%-os követési hiba (tracking error) mellett valamennyi iparágon belül a jobb ESG mutatókkal rendelkező vállalatokat felülsúlyozza, a gyenge ESG mutatókkal rendelkező vállalatokat pedig alulsúlyozza az anya-indexben szereplő súlyokhoz képest.

– A referenciaindex pontos módszertana az MSCI indexszolgáltató honlapján érhető el: https://www.msci.com/eqb/methodology/meth_docs/MSCI_ESG_Focus_Indexes_Methodology_Nov20.pdf

– További információ az indexről az alábbi a weboldalon található: https://www.msci.com/msci-esg-focus-indexes

– Az Alap oly módon biztosítja a fenntarthatósági szempontok előmozdítását, hogy a benchmarkhoz hasonlóan az Alap is az anya-indexhez képest jobb ESG teljesítményt céloz meg. Ennek következetes összevetésére saját ESG értékelési módszertanunk alapján rendszeresen mérjük az Alap, az anya-index és a referenciaindex ESG mutatóját is.

– Az Alapkezelő az Alap ESG értékelésével egyidejűleg – saját ESG értékelési módszertana alapján

– rendszeresen elkészíti az általános piaci indexre (anya-index, parent index) és az ESG FOCUS referenciaindexre vonatkozó ESG értékelést is, a két index valamennyi elemének ESG minősítését alapul véve, valamint a tagok relatív súlyának figyelembevételével. Az Alap ESG befektetési 22 célkitűzése érdekében az Alapkezelő rendszeresen összeveti a piaci portfoliónak megfelelő általános

piaci index, a referenciaindex és az Alap portfóliójának ESG értékelését. Ez alapján az Alapkezelő úgy alakítja az Alap befektetési stratégiáját, hogy a befektetési politikával összhangban az Alap folyamatosan kedvezőbb ESG értékeléssel rendelkezzen, mint az általános piaci index.

– Az Alap fő stratégiája, hogy széleskörű feltörekvő részvénypiaci kitettséget biztosítson valamint, aktív részvénypiaci allokációval a választott feltörekvő piaci indexhez képest többlet hozamot érjen el. Az Alap földrajzi megoszlásából eredő kockázati kitettsége megközelíti a piaci indexet.

– A jelen Alappal kapcsolatos további fenntarthatósági információk és egyéb tájékoztatások, politikák az Alapkezelő honlapján a https://www.vigam.hu érhetők el.

Az Alap a környezeti jellemzők előmozdítását a Taxonómia Rendelet 9. cikkének a) és b) pontjában említett környezeti célkitűzések tekintetében nem a Taxonómia Rendelet keretrendszerével összhangban törekszik megvalósítani.

Az Alap a környezeti, társadalmi és vállalati jellemzők előmozdítását a befektetési stratégia végrehajtása során alkalmazott (a jelen pontban feljebb részletezett eszközök) segítségével kívánja megvalósítani.

Az Alap nem törekszik arra, hogy a Taxonómia rendelet szerinti környezeti szempontból fenntartható gazdasági tevékenységekbe fektessen. Az Alap befektetéseinek alapvetően 0%-a irányul a Taxonómia rendelet szerinti környezeti szempontból fenntartható gazdasági tevékenységekbe. De nem zárható ki annak a lehetősége, hogy az alap a Taxonómia rendelet szerinti környezeti szempontból fenntartható gazdasági tevékenységekbe fektet.

A jelen kezelési szabályzat közzétételének időpontjában a Taxonómiai Rendelet 3. cikkében meghatározott, környezeti szempontból fenntartható gazdasági tevékenységekbe történő beruházások körének kiszámításához maradéktalanul nem álltak rendelkezésre megbízható adatok a pénzügyi termék alapjául szolgáló befektetések céljából kiválasztott vállalkozásoknál. A fentiekre tekintettel jelenleg nem adható teljeskörű információ arról, hogy a pénzügyi termék alapjául szolgáló befektetéseknek mekkora aránya van jelen Taxonómiai Rendelet szerinti környezeti szempontból fenntartható gazdasági tevékenységekben.

Az Alapkezelő az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2019/2088 számú, a pénzügyi szolgáltatási ágazatban a fenntarthatósággal kapcsolatos közzétételekről szóló rendelet 7. cikk (1) bekezdése alapján az alábbi tájékoztatást adja:

Az Alapnak nem célkitűzése a fenntartható befektetés, valamint nem célozza meg a környezeti és társadalmi szempontok előmozdítását, tehát az SFDR rendelet 6. cikk szerinti alapnak tekinthető. Azonban az Alap befektetéseinek értékére vonatkozóan relevánsnak tekinti a fenntarthatósági kockázatokat. Ennek értelmében, a fenntarthatósági kockázat szempontjából kiemelt fontosságú a fenntarthatósági tényezőkre gyakorolt főbb káros hatások (Principal Adverse Impact – PAI) figyelembe vétele is.

Az Alapkezelő jelen Alap tekintetében figyelembe veszi a befektetési döntéseinek a fenntarthatósági tényezőkre gyakorolt káros hatását, ezek a főbb káros hatás indikátorokkal mérhetők. Az Alap kezelése során az Alapkezelő a főbb káros hatás indikátorokat közvetetten – az ún. ESG ratingen keresztül

– integrálja befektetési döntéseibe, azokat kockázati tényezőként értékelve.

Az egyes PAI indikátorok értelmezéséhez szükséges a megfelelő kontextusba helyezésük, és a releváns mérőszámok figyelembevétele, melyek iparáganként eltérőek lehetnek. Ezért a fontosabb káros hatások mérését további környezeti, társadalmi és vállalatirányítási faktorok bevonásával együttesen és súlyozva veszi figyelembe az MSCI ESG módszertana, mely ezeket az adatokat az ESG rating-jébe tömöríti. Az Alap kezelése során az Alapkezelő a kizárási elvek betartása mellett, az MSCI ESG rating-et veszi figyelembe.

A fenntarthatósági tényezőkre gyakorolt főbb káros hatások figyelembe vétele két szinten épül be a befektetési gyakorlatba:

1.Kizárási lista: Az Alap betartja az Alapkezelő által meghatározott kizárási listát. Ennek értelmében az Alap nem fektet be súlyosan károsító iparágakba, melyek negatívan értékelhető PAI indikátorokkal rendelkeznek. Ide tartoznak a jelentősebb fűtőszenes kitettséggel rendelkező vállalatok, vitatott fegyverek gyártásával és értékesítésével foglalkozó vállalatok, továbbá a dohányipari cégek és az ENSZ Globális Megállapodását (UN Global Compact) súlyosan sértő vállalatok. A kizárást eredményező tiltott iparágakba való kitettségek küszöbértékeit az Alapkezelő kizárási elvei írják elő, melyet a Felelős Befektetési és Fenntarthatósági politikájában részletez. Az állami kibocsátók tekintetében az ENSZ Globális Megállapodást sértő országok államkötvényei sorolhatók a kizárási politikában foglalt kibocsátók közé.

A kizárási lista alkalmazása biztosítja, hogy a befektetési döntéshozatal során az alábbi PAI indikátorokat figyelembe vegye az Alapkezelő:

Éghajlat-politikai és egyéb környezeti mutatókon belül:

– PAI 4. A fosszilis tüzelőanyagok ágazatában működő vállalkozásoknak való kitettség

A társadalmi és munkavállalói kérdésekre, az emberi jogok tiszteletben tartására, a korrupció elleni küzdelemre és a vesztegetés elleni küzdelemre vonatkozó mutatókon belül:

– PAI 10. Az ENSZ Globális Megállapodása elveinek és a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) multinacionális vállalkozásokra

vonatkozó irányelveinek megsértése

– PAI 14. Vitatott fegyvereknek (gyalogsági aknáknak, kazettás lőszereknek, vegyi fegyvereknek és biológiai fegyvereknek) való kitettség.

  1. PAI indikátorok figyelembe vétele az ESG adatokon keresztül: Az ESG elemzéshez és teljesítmény értékeléshez nemzetközi beágyazottságú adatszolgáltatókra támaszkodunk, és alkalmazzuk az általuk használt ESG minősítési módszertant. Az adatszolgáltatók közül az Alapkezelő az MSCI ESG-besorolását veszi alapul, amely helyettesíthető egy hasonló nemzetközi beágyazottságú szolgáltatóval is. Fenntarthatósági szempontok mérése: Az ESG-kritériumok környezeti, társadalmi és vállalatirányítási szempontokat foglalnak magukban, amelyek együttesen feltételei a fenntartható vállalati működésnek. Megközelítésünkben a kettős lényegességet (dual materiality) tekintjük fontosnak, amely a vállalati működés környezetre és társadalomra mért materiális hatását, valamint az ESG-kockázat vállalati értékre mért szintén materiálisnak ítélt hatását veszi figyelembe. Ezen ESG-faktorok tartalmazzák az RTS-ben előírt kötelező PAI indikátorokat, valamint további iparág specifikus szempontokat. Ezen mérések az MSCI módszertanának alapvető elemei, melyek átfogó mérőszáma az ESG rating.

Az Alapkezelő a vonatkozó jogszabályi előírásokkal összhangban a PAI mutatók alakulásáról tájékoztatást nyújt az időszakos jelentésében.

A fenntarthatósági tényezőkre gyakorolt főbb káros hatások figyelembe vételének módját és a figyelembe vett mutatókat az Alapkezelő Felelős Befektetési és Fenntarthatósági Politikájában határozza meg. Ennek fontosabb elemeit a honlapján teszi közzé, az alkalmazott átvilágítási és szerepvállalási politikával együttesen az alábbi linken:

https://www.vigam.hu/fenntarthatosag/

A fenntarthatósági tényezőkre gyakorolt főbb káros hatások alakulásáról szóló tájékoztatás az Alapkezelő honlapján érhető el minden év június 30. napjáig, az előző naptári évre vonatkozóan:

https://www.vigam.hu/

Az Alapkezelő a fenntartható befektetések előmozdítását célzó keret létrehozásáról, valamint az (EU) 2019/2088 rendelet módosításáról szóló EURÓPAI PARLAMENTI ÉS A TANÁCSI (EU) 2020/852 RENDELET 7. cikke alapján az alábbi tájékoztatást adja:

Az Alap befektetései jelenleg nem veszik figyelembe az Európai Unió által meghatározott, a környezeti szempontból fenntartható gazdasági tevékenységekre vonatkozó kritériumokat.

A fenntarthatósági kockázat által a kínált pénzügyi termék hozamára gyakorolt valószínű hatások értékelésének eredményei: (az SFDR rendelet 6. cikk (1) b) pontja szerinti megfelelés alátámasztása)

Az Alapkezelő által kínált pénzügyi termékek, így a befektetési alapok hozamára a fenntarthatósági kockázatok (pl. klíma kockázat, átállási kockázat, fosszilis energiahordozók miatti extra kiadások) hatással lehetnek. Ezen hatások jellemzően hosszabb – akár 10 év, vagy azt meghaladó – befektetési időtáv esetén jelentkeznek, eredményüket tekintve pedig akár jelentős befolyással is lehetnek az adott pénzügyi termék hozamának alakulására, adott esetben rontva azok teljesítményét. (Például környezetvédelmi szempontok előtérbe kerülése folytán adott szektorban tevékenykedő vállalat piaci hátrányt szenvedhet el, amennyiben működését nem állítja át megfelelő időben a „hagyományos” modellről, korszerűbb és környezetvédelmi szempontból fenntarthatónak minősülő egyéb módszerre). Ennek hatása jellemzően hosszú távon jelenhet meg az adott cég piaci megítélésében és ezáltal piaci értékben is, melyre az Alapkezelő az eszközválasztási döntések során figyelemmel van. A jelen VIG Feltörekvő Piaci ESG Részvény Befektetési Alap esetében az ESG szempontoknak – a befektetési politikában foglalt módon történő – figyelembevétele tompíthatja a fenntarthatósági kockázatok hatását a hozamok érzékenységére más hasonló befektetési univerzumot (feltörekvő országok) megcélzó alapokhoz képest.

Az Alapkezelő Fenntarthatósági Politikája rögzíti az Alapkezelő elkötelezettségét a fenntarthatósági szempontok érvényesítésének fontosságában. Az Alapkezelő felelős befektetési filozófiája alapján hisz abban, hogy ezen szempontok figyelembe vétele hosszú távon pozitívan hozzájárulhat a befektetések

hozamához, azaz értéket lehet teremteni a befektetők számára a fenntartható módon növekedést biztosító vállalatok felülsúlyozásával, valamint az ESG szempontok mentén gyengén teljesítő befektetések alul súlyozásával. Rövidtávon, a fenntarthatósági szempontok előtérbe helyezése ugyanakkor többletköltséggel járhat a befektetéssel érintett társaságoknál, melynek rövid távú hozamra gyakorolt hatása negatív is lehet. Egy gazdasági cikluson belül lehetnek olyan szakaszok melyekben a fenntarthatósági szempontokat előmozdító befektetések – adott iparági adottságuknál fogva – alul teljesítenek.

Az egyes pénzügyi termékek esetében a fenntarthatósági kockázatok mértéke eltérő lehet, illetve egy adott pénzügyi termék esetében dinamikusan változhat. Ezeket a kockázatokat az Alapkezelő folyamatosan nyomon követi és erről a befektetőket a jogszabályokban előírt módon tájékoztatja.

A fenntartható gazdasági tevékenységekre vonatkozó uniós kritériumok figyelembevételére – a környezeti vagy társadalmi jellemzőkre vagy a fenntartható befektetésre – és a fenntarthatósági tényezőkre gyakorolt főbb káros hatásokra vonatkozó információk a pénzügyi termékekre vonatkozó szerződéskötés előtti és időszakos fenntarthatósági közzétételben szerepelnek.

AlfaGo
×
Tartsa kézben biztosítási ügyeit!
Töltse le mobil applikációnkat most!
Tovább