Raiffeisen ESG Nemzetközi Részvény Alapok Alapja Eszközalap (HUF) befektetési politikája

Érvényes: 2025. március 1-től

Az eszközalap kizárólag a Raiffeisen ESG Nemzetközi Részvény Alapok Alapja befektetési jegyeit tartalmazza, ezen kívül az eszközalapban más befektetési eszköz nem szerepel.

Az eszközalap befektetéseinek jellemző földrajzi és szektoriális kitettsége: fejlett piaci ESG részvények.

Az eszközalap devizaneme magyar forint (HUF).

Az eszközalap célja, hogy egy olyan részvényekből álló, globális fókuszú portfólió teljesítményét közvetítse alapok alapja konstrukción keresztül a befektetők felé, ahol a kiválasztott értékpapírok kibocsátói megfelelnek szigorú ESG (környezeti, társadalmi és vállalatirányítási) kritériumoknak.

Az eszközalap azon ügyfelek részére ajánlott, akik hosszú távon várhatóan közepes hozam elérése érdekében közepes kockázatot hajlandóak vállalni.

* A javasolt minimális befektetési idő az a minimális időtartam, amely alatt a piacon a hasonló összetételű portfoliók elvárt hozama – a rendelkezésre álló historikus adatok alapján várhatóan – realizálódik.

A Raiffeisen ESG Nemzetközi Részvény Alapok Alapja befektetési politikája:

Az Alapkezelő kifejezett célja olyan befektetési alapok kiválasztása, amelyek teljesítik az az SFDR rendelet (az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2019/2088 Rendelete a pénzügyi szolgáltatási ágazatban a fenntarthatósággal kapcsolatos közzétételekről) 8. cikkelye alá tartozó rendelkezéseket. Emiatt az Alapkezelő az Alapot is az SFDR 8. cikke hatálya alá tartozó úgynevezett ESG-minősített alapnak tekinti. Az Alapkezelő ezen elvárás mentén, a Kezelési Szabályzat ellentétes tartalmú módosításáig állampapírokon, egyéb likvid és származtatott eszközökön felül kizárólag a Raiffeisen Nachhaltigkeit Aktien részvény alapba (ISIN kód: AT0000A20EZ2) fekteti az Alap tőkéjét, ebben a tekintetben az Alapot passzívan kezeli. Az Alapkezelő ezen kollektív befektetési értékpapírnak az Alap portfólióján belüli arányát azonban aktívan változtathatja (a mögöttes alap aránya 80 és 100% között mozoghat).

Az Alap újrabefektető, azaz a kapott kamatot újrabefekteti. Az Alap tőkenövekményének terhére nem fizet hozamot. Az Alap befektetési jegyei minden forgalmazási napon megvásárolhatók és visszaválthatók. Minden munkanap forgalmazási nap, kivéve azok a munkanapok, amelyekre a forgalmazó a jogszabályi előírásoknak megfelelően forgalmazási szünnapot hirdet ki vagy a forgalmazás rendkívüli körülmények miatt szünetel.

Az alapnak nincs referenciaindexe.

Az eszközalapra jellemző alapvető kockázatok:

Részvénykockázat, likviditási piaci kockázat, devizaárfolyam-kockázat, származtatott ügyletek kockázata, ország- és politikai kockázat, partnerkockázat, koncentrációs kockázat, befektetési alapok speciális kockázatai.

Az eszközalapban a befektetési jegyek megcélzott, illetve minimálisan és maximálisan megengedett aránya egyaránt 100%. Az eszközalapban kizárólag befektetési jegyekre vonatkozó vételi és eladási ügyletek köthetők. Az eszközalapban nem megengedett az értékpapír-kölcsönzés és az ehhez kapcsolódó visszavásárlási megállapodások kötése. Az eszközalapban (fedezeti, arbitrázs, vagy egyéb célú) származtatott ügyletek nem köthetők. A  mögöttes befektetési alapban annak befektetési politikája szerinti ügyletek köthetők.

Az alapok múltbeli teljesítménye nem nyújt garanciát a jövőbeli hozamok nagyságára. Jelen tájékoztató nem minősül ajánlattételnek vagy befektetési tanácsadásnak. A befektetés kockázatát a szerződő viseli.

Raiffeisen ESG Nemzetközi Részvény Alapok Alapja Eszközalap (HUF) fenntarthatósági tájékoztatója

Érvényes: 2025. március 1-től

Az RBI Csoport (Raiffeisen Bank International AG) vagyonkezelőjeként a Raiffeisen Kapitalanlage-Gesellschaft m.b.H. / az alapkezelő társaság része a Csoport fenntarthatósági stratégiájának. Az alapkezelő társaság a fenntarthatóságot vállalati szintű felelősségnek tekinti a környezettel és a társadalommal összhangban elért hosszú távú gazdasági siker érdekében. A fenntarthatóság az üzleti politika központi eleme. A társaság arra törekszik, hogy felelős alapkezelő, tisztességes partner és társadalmilag aktív állampolgár legyen tevékenyésge során.

A fenntarthatóság érvényesülése a környezeti, társadalmi és vállalatirányítási (ESG) kritériumoknak a befektetési döntéshozatali folyamatba történő következetes integrálásával valósul meg. A gazdasági tényezők mellett ezek olyan hagyományos kritériumokat is magukba foglalnak, mint a jövedelmezőség, a likviditás és a biztonság, de a környezeti és társadalmi tényezőket, valamint a (jó) vállalatirányítást is, amelyek mind beépülnek a befektetési folyamatba.

Az ESG-kritériumok beépítése a befektetési politikán belül különböző szinteken valósul meg:

1. Elkerülés és felelősségvállalás: negatív kritériumok azon szektorok és / vagy vállalatok és országok (szuverének) kizárására, amelyek megsértik a megállapított kritériumokat.
2. A fenntarthatóság támogatása és erősítése az ESG elemzéseknek a befektetési folyamatba történő integrálásával (ESG-pontszámok meghatározása) a vállalatok értékeléséhez és végső soron a részvénykiválasztáshoz (a kategóriában legjobb / best-in-class megközelítés). Az országokkal (szuverénekkel), mint hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok kibocsátóival szemben alkalmazott eljárás analóg a fentivel.
3. Befolyásolás és hatás elérés: „Szerepvállalás”, mint a felelős és fenntartható befektetési politika szerves eleme, a vállalatokkal folytatott párbeszéddel és különösen a szavazati jogok gyakorlásával.

Mindhárom elem – az elkerülés, a támogatás és mindenekelőtt a befolyásolás – egyesítése szükséges a fenntartható alapok felelősségteljes, aktív kezeléséhez.

Befektetési folyamat / módszerek a környezeti és társadalmi kritériumok értékelésére, mérésére és nyomon követésére

Az alap a befektetési során figyelembe veszi a környezeti és társadalmi kritériumokat.

A jelentős károkozás elkerülését célzó elv kizárólag az alap által eszközölt azon befektetésekre vonatkozik, amelyek figyelembe veszik a környezeti szempontból fenntartható gazdasági tevékenységekre vonatkozó uniós kritériumokat. Az alap által eszközölt többi befektetés nem veszi figyelembe a környezeti szempontból fenntartható gazdasági tevékenységekre vonatkozó uniós kritériumokat.

A fenntarthatóság három pillérét, amelyek a befektetési döntések alapját képezik, a környezeti (E), a társadalmi (S) felelősségvállalás és a felelős vállalatirányítás (G) jelenti. A fenntarthatósági elemzés része a fundamentális, pénzügyi vállalat elemzéseknek különböző elemzési szinteken.

Az első elemzési szinten a teljes befektetési univerzum előszűrése történik meg. A kapott univerzumban egyetlen vállalat / kibocsátó sem sértheti az alapkezelő társaság által megállapított fenntarthatósági kritériumokat annak érdekében, hogy a vitatott szektorokba és vitatott gyakorlatot folytató kibocsátókba történő befektetéseket elkerülhessék (negatív kritérium). A negatív kritériumokat folyamatosan figyelemmel kíséri az alapkezelő, és módosíthatja vagy kiigazíthatja azt új információk és a piaci fejlemények alapján.

A negatív kritériumok mögött különböző megfontolások lehetnek. Az alapkezelő társaság megkülönbözteti a környezettel kapcsolatos, társadalmi vagy társadalmi motivációjú, a vállalatirányításhoz kapcsolódó, valamint a „függőség” témához kapcsolódó negatív kritériumokat, és a méltóságteljes természetes életmód megőrzéséhez kapcsolódó negatív kritériumokat (továbbiakban „természetes életmód”). A kritériumok használata a botrányok és az azokhoz kapcsolódó, az árfolyamokat esetlegesen negatívan érintő kedvezőtlen hatások elkerülését is szolgálja.

A negatív kritériumok nem feltétlenül jelentenek egy szektor vagy üzleti gyakorlat teljes kizárását, bizonyos esetekben küszöbértékek kerülnek megállapításra.

Az említett negatív kritériumok egy része jellemzően csak egy esemény bekövetkezése után válik beazonosíthatóvá (például mérlegadatok manipulálására vonatkozó vádak), ezek a jövőbeni viselkedés becslését igénylik a befektetési döntések során.

Az olyan származékos instrumentumok, amelyek lehetővé teszik vagy támogathatják az élelmiszeripari árukkal kapcsolatos spekulatív ügyleteket, teljesen ki vannak zárva a befektetési lehetőségek közül.

Az alapkezelő társaság arra törekszik, hogy 2030-ig határozottan kivonuljon a szénipar finanszírozásából. Ez magában foglalja az összes befektetetési célból rendelkezsére álló vállalatot, amely a szénbányászat, a szénfeldolgozás, a szénégetés (elektromos vagy hőenergia előállítása érdekében), a szénszállítás és egyéb kapcsolódó infrastruktúra területén aktív. A fenntartható befektetési folyamat során semmilyen széntermeléssel összefüggő befektetés nem megengedett.

A vállalati fenntarthatóság a vállalat által képviselt elvek alapján kerül értékelésre, különös tekintettel arra, hogy mi valósul meg abból a gyakorlatban.

Az országok főként elméleti szinten kerülnek értékelésre az ESG-jogszabályok szempontjából.

Vállalatokra vonatkozó negatív kritériumok:

Környezeti negatív kritériumok („E”)

– Szén: termelés, bányászat, feldolgozás és felhasználás, valamint egyéb kapcsolódó szolgáltatások

– Olaj- és gázkitermelés (beleértve a nagy mennyiségű repesztést és az olajhomok kitermelését) – Atomenergia: atomenergia- és urántermelők; nukleáris energia előállítással kapcsolatos szolgáltatások

– A környezet tömeges pusztítása

 

Szociális negatív kritériumok („S”)

– Az emberi jogok megsértése

– Munkaügyi törvények megsértése (a Nemzetközi Munkaügyi Szervezet protokollja szerint)

– Gyermekmunka alkalmazása

 

Negatív kritériumok a vállalatirányítással kapcsolatban („G”)

– Korrupció

– Mérleg manipuláció

– Az ENSZ Globális Megállapodás kritériumainak megsértése

 

Negatív kritériumok a „függőségek” témához kapcsolódóan

– Dohány: végtermékek gyártói

– Alkohol: magas alkohol tartalmú italok gyártói

– Szerencsejáték: különösen a vitatott formái

 

A „természetes életmód” témához kapcsolódó negatív kritériumok

– Abortusz: gyógyszertárak és klinikák

– Embriókutatás

– Zöld géntechnológia: termelők

– Pornográfia: producerek

– Állatkísérletek (kivéve, ha azt törvény írja elő)

– Védelmi felszerelések: fegyverek (rendszerek) és tiltott fegyverek gyártói; hagyományos fegyverek kereskedői, egyéb védelmi felszerelések gyártói

– Tiltott fegyverek kereskedői

A negatív kritériumok vállalatok általi, nem nyilvánvaló megsértése esetén, például a munkaügyi törvények mérsékelt megsértése vagy korrupció esetén az alapkezelő úgynevezett szerepvállalási (aktív részvényesi párbeszéd) folyamatot kezdeményez a céggel. E folyamat során megvizsgálásra kerül, hogy a vállalat hogyan reagált az esetre, és milyen óvintézkedéseket tesz a jövőben. Ezután az alapkezelő dönt arról, hogy megtartja-e az alap pozícióját, vagy pedig felszámolja.

Súlyos jogsértések esetén az értékpapírok általában 14 napon belül értékesítésre kerülnek az alapkezelő társaság döntése alapján.

A második elemzési szinten az egyes vállalatok / kibocsátók részletes értékelésére kerül sor. A klasszikus pénzügyi elemzés mellett a fenntarthatóság különféle szempontjai is figyelembe vételre kerülnek. A fenntarthatósági elemzés során a nem meggyőző vállalatok kikerülnek a befektetési univerzumból; ez a lépés a kiinduló befektetési univerzum jelentős csökkenéséhez vezet.

Harmadik szinten a megmaradt vállalatokból széles körűen diverzifikált portfólió jön létre az ESG-értékelés (ESGpontszám) és annak változása (ESG-momentum) alapján. Ennek során különösen nagy hangsúly helyeződik a vállalat minőségére és az üzleti modellre. A fenntarthatóság magas értéke és az erős pénzügyi alapok döntő fontosságúak a befektetési döntés szempontjából. Különösen a következő kritériumok meghatározóak:

o Jó pénzügyi trendek, folyamatosan magas ESG-szint mellett

o Pozitív befolyás a fenntartható fejlődési célok területén (SDG); a fenntartható fejlődés e céljait az Egyesült Nemzetek Szervezete határozta meg, és 193 nemzet egyhangúlag elfogadta, és az osztrák szövetségi kormány is implementálta

o Pozitív hatás a fenntarthatósági tényezőkre (szén-dioxid-lábnyom számítása, munkabalesetek, hulladéktermelés és vízfogyasztás)

o Átlagon felüli ESG-értékeléssel és pozitív változásokkal (ESG-momentum) jellemezhető vállalatok kiválasztása

Az (EU) 2020/852 (Taxonómia) rendelet szerinti kötelező tájékoztatás:

Magyarázat: A klímavédelem és az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodás környezetvédelmi céljaira vonatkozó uniós kritériumok 2022. január 1-jén léptek hatályba (EU 2020/852 rendelet; Taxonómiai Rendelet). A taxonómiai szabályozás értelmében a környezeti szempontból fenntarthatónak minősülő gazdasági tevékenységekbe történő befektetések minimális aránya 0%. A jelentős károkozás elkerülését célzó elv kizárólag az alap által eszközölt azon befektetésekre vonatkozik, amelyek figyelembe veszik a környezeti szempontból fenntartható gazdasági tevékenységekre vonatkozó uniós kritériumokat. Az alap által eszközölt többi befektetés nem veszi figyelembe a környezeti szempontból fenntartható gazdasági tevékenységekre vonatkozó uniós kritériumokat.

A befektetési döntések fenntarthatósági tényezőkre gyakorolt főbb káros hatásainak figyelembevétele:

A befektetési döntések fenntarthatósági tényezőkre gyakorolt főbb káros hatásai a fent említett negatív kritériumok alkalmazásával, az ESG-elemzéseknek a befektetési folyamatba történő integrálásával (ESG pontszámok megállapításával) és az értékpapírok kiválasztásánál (pozitív kritériumok) kerülnek figyelembe vételre.

A pozitív kritériumok alkalmazása magában foglalja a vállalatok abszolút és relatív értékelését az érdekelt felekkel (stakeholders) kapcsolatos adatok alapján (munkavállalói, társadalmi, beszállítói, üzleti etikai és környezeti stb. adatok), vagy egyes országok abszolút és relatív értékelését a fenntartható fejlődéssel kapcsolatos tényezők alapján (például a politikai rendszer, az emberi jogok, a társadalmi struktúrák, a környezeti erőforrások és az éghajlatváltozás kezelése területén). A szavazati jogok gyakorlásán keresztül, illetve a vállalatokkal folytatott párbeszédek alapján lemérhető egy-egy kibocsátó elköteleződése a káros fenntarthatósági hatások csökkentése irányába. Az ezzel kapcsolatban kifejtett szerepvállalási aktivitások egy adott befektetéstől függetlenül kerülnek alkalmazásra.

A következő táblázat bemutatja azokat a területeket, ahol a káros hatások fenntarthatósági mutatói elsősorban figyelembe vételre kerülnek, valamint azokat a főbb intézkedéseket, amelyek alkalmazásra kerülnek:

Az ESG elemzések forrásai

Az alapkezelő társaság a fenntartható befektetési folyamaton belül az ESG-értékelésekhez belső és külső elemzési forrásokat is felhasznál. A belső elemzéseken felül az alapkezelő két külső elemző partner elemzéseinek eredményét is figyelembe veszi.

Az alapkezelő társaság fenntarthatósági csapata az elemzési folyamat során arra öszpontosít, hogy mely vállalatok biztosítanak magas színvonalú, minőségi növekedést. Elemzik a vállalatok potenciális hozzáadott értékét a környezeti és társadalmi kritériumok szempontjából, és ezeket a témákat a szerepvállalási folyamat során egyeztetik velük.

A két külső elemzési partner különböző ESG elemzési megközelítésekkel és inputokkal járul hozzá a döntésekhez. Az első megközelítés, amelyet az Institutional Shareholder Services követ, az érintett vállalatok átfogó fenntarthatósági és” érintett felek” elemzésén alapul, a Frankfurt-Hohenheim iránymutatásokon alapuló módszer alkalmazásával.

A második megközelítés, amelyet az MSCI ESG Research Inc. szolgáltató alkalmaz, elsősorban a fenntarthatósági mutatók / kulcsfontosságú teljesítménymutatók (KPI) alapján elemzi az adott vállalat ESG kockázatait és a kapcsolódó kockázatkezelés minőségét.

Az értékelést az egyes szektorokhoz igazítják, hogy a vállalatok összehasonlíthatók legyenek, és hogy tartalmazza azokat az elemeket, amelyek minden vállalat szempontjából relevánsak. Egy adott vállalatról megfogalmazott pozitív értékelést mindkét megközelítés egy bizonyos minimális fenntarthatósági szint eléréséhez köti. Ha az eredményként kapott érték a megállapított küszöb alatt van, az adott vállalat nem kerülhet be a befektetési univerzumba.

FENNTARTHATÓSÁGI KOCKÁZATOK

Fenntarthatósági (ESG) kockázatok alatt az Alapkezelő azokat a környezeti (E), szociális (S) vagy vállalatirányításhoz, kormányzáshoz kapcsolódó (G) eseményeket vagy körülményeket érti, amelyek érdemi negatív hatást válthatnak ki vagy potenciális érdemi negatív hatásnak tehetik ki egy befektetés értékét, amennyiben bekövetkeznek. Egy jelentős szelete a fenntarthatósági kockázatoknak a vállalatokhoz és egyéb kibocsátókhoz (főleg államokhoz, vagy szupranacionális intézményekhez) kapcsolódó környezeti és reputációs kockázat (például egy bojkottfelhívás a munkajogi szabályokat megszegő módon előállított vagy egy adott országban előállított termékek ellen). A befektetési döntések során a fenntarthatósági kockázatokat az Alapkezelő az egyes befektetések kockázat/hozam értékelése során veszi figyelembe.

Az Alapkezelő a fenntarthatósági kockázatokat nem önálló kockázati kategóriának tekinti, hanem a „klasszikus” kockázati kategóriák, mindenekelőtt a piaci kockázat sajátos aspektusának, így a fenntarthatósági kockázatok kezelését az Alapkezelő a már meglévő befektetés döntéshozatali és kockázatkezelési folyamata részének tekinti.

FENNTARTHATÓSÁGI KOCKÁZATOK INTEGRÁLÁSA A BEFEKTETÉSI DÖNTÉSHOZATALI FOLYAMATBA

A fenntarthatósági kockázatok integrálása alatt az Alapkezelő a releváns és lényeges ESG szempontok szisztematikus és az Alap befektetési céljával arányos figyelembevételét érti a befektetések értékelése, illetve a befektetési limitek kialakítása során. Az Alapkezelő ebben a folyamatban morális szempontokat nem, vagy csak minimálisan érvényesít, a döntéseket elsősorban gazdasági/pénzügyi megfontolások, az azonosított, várható hozamra gyakorolt kockázatok alapján hozza meg), így lehetőség szerint egyetlen lehetséges befektetést sem zár ki pusztán etikai alapon (az esetleges csoport szintű kizárások kivételével).

Az Alapkezelő meggyőződése, hogy a releváns és lényeges ESG szempontok szisztematikus figyelembe vétele teljesebb körű elemzésekhez és megalapozottabb befektetési döntésekhez vezet. Hosszabb távon azok a vállalkozások és országok, amelyek fenntartható módon bánnak az erőforrásaikkal, valószínűsíthetően gazdaságilag is jobban fognak teljesíteni azokhoz képest, mint amelyek nem fektetnek hangsúlyt erre. Ebből következően az ESG szempontok gazdasági jelentőséggel bírnak, és így a tradícionális, fundamentális elemzés részét képezik.

Az Alapkezelő az ESG kockázatok közül az érdeminek ítélt kockázatokkal foglalkozik. Érdemi az az ESG kockázat, ami hosszabb távon érdemben befolyásolhatja egy társaság vagy ország pénzügyi, gazdasági teljesítményét, és akár a további működés ellehetetlenüléséhez, vagy az adósságszolgálat nem teljesítéséhez is vezethet. Ilyen lehet az olyan környezeti externália, amelynek a társaságra terhelése pénzügyileg megroppantaná a vállalkozást, vagy ami negatívan befolyásolná egy közösség életszínvonalát, jövedelemtermelő képességét, az olyan szociális jellegű körülmények, mint például a gyerekmunkára épülő üzleti modell, amelynek a megszűntetése egyben a vállalkozás pénzügyi ellehetetlenüléséhez vezet, egy ország esetében a kedvezőtlen demográfiai változások, illetve az olyan irányítási jellegű hiányosságok, amely a vállalkozás operatív vezetése részéről beláthatatlan mértékű kockázatok felvállalásához vezethet, illetve amelyek a kisebbségi tulajdonosok érdekeinek jelentős sérülését okozhatják, nemzeti szinten pedig pl. a korrupció intézményesülése vagy a nyugdíjrendszer hosszútávú fenntarthatóságának sérülése.

Az Alapkezelő különböző forrásokból gyűjti a fenntarthatósággal kapcsolatos információkat, úgymint a sajtó, a professzionális adatszolgáltatók valamint az elemzőcégek, és folyamatosan figyeli, hogy az adott befektetés hogyan teljesít fenntarthatósági szempontból. Az Alapkezelő fenntarthatósági szempontok alapján nem zár ki egyetlen befektetést sem, ugyanakkor érdemi kockázat felmerülése esetén végső soron kerüli vagy felszámolja az adott befektetést.

Mivel az Alap tőkéjét elsősorban más alapkezelő társaság kollektív befektetési értékpapírjába fekteti, és célja olyan globális részvény fókuszú befektetési alapok kiválasztása, amelyek tőkéjük túlnyomó részét társadalmi, ökológiai és etikai szempontokat (ESG) érvényesítő kibocsátók értékpapírjaiba történő befektetésével megfelelnek azon követelményeknek, amelyekkel teljesítik az SFDR-rendelet 8. cikkelye alá tartozó rendelkezéseket. Az Alapkezelő a kiválasztás során azt vizsgálja, hogy az érintett alapkezelő társaság hogyan kezeli a fenntarthatósági kockázatokat. A vizsgálat lényegi eleme a fenti cél elérése érdekében, hogy az érintett befektetési alap befektetési stratégiája mely befektetéseket zár ki a befektetési univerzumból fenntarthatósági szempontok alapján, illetve milyen befektetési limiteket alkalmaz. Az alap kiválasztása (közvetett befektetés) során az Alapkezelő ugyanazt az értékelést alkalmazza, mint amit a közvetlen befektetések esetén, de figyelembe vehet külső szolgáltatók által nyújtott értékelést is, annyi eltéréssel, hogy a kiválasztott befektetési alap stratégiájának viszont része lehet egyes befektetések pusztán ESG szempontok mentén, etikai alapon történő kizárása.

A fenntarthatósági kockázatok befektetési döntéshozatali folyamatba történő integrálására szolgáló, az Alapkezelő által alkalmazható stratégiákról további információ érhető el az Alapkezelő honlapján (alapok.raiffeisen.hu/fenntarthatobefektetesek).

A FENNTARTHATÓSÁGI KOCKÁZATOK AZ ALAP TELJESÍTMÉNYÉRE GYAKOROLT VALÓSZÍNŰ HATÁSAI ÉRTÉKELÉSÉNEK EREDMÉNYE

Az Alapkezelő részére ezidáig rendelkezésre álló adatok és információk szerint az ESG szempontokat figyelembe vevő befektetési alapok teljesítménye nem tér el érdemben az ESG szempontokat figyelmen kívül hagyó alapokétól, vagyis a fenntarthatósági szempontok integrálása nem járt kimutathatóan alacsonyabb hozammal. Az elérhető adatok alapján az ESG szempontokat integráló alapok árfolyamveszteség kockázata kisebb, ami különösen a szélsőséges tőzsdei árfolyamingadozást hozó időszakban mutatkozott meg – statisztikailag szignifikáns módon – stabilabb teljesítmény formájában. Az elemzés következtetése az volt, hogy az ESG kockázatok integrálása képes csökkenteni az adott alap piaci kockázatait.

Megfelelő következtetés lehet ezért az, hogy az ESG kockázatok befektetési döntéshozatalba való integrálása hosszú távon javíthatja az Alap kockázattal korrigált teljesítményét, illetve jelentősen hozzájárulhat a nem szisztematikus (nem a tőkepiac egészét érintő, egyedi) kockázatok csökkentéséhez is.

Szintén elmondható általánosan, hogy a fenntarthatósági kockázatok alacsonyabbak azon befektetési alapok esetében, amelyek kezelői a befektetési döntések során a fenntarthatósági szempontokat is figyelembe veszik azon alapohoz képest, amelyek alapkezelői ugyanezeket nem veszik figyelembe.

Tekintve, hogy az Alap alapok alapja formában működik, és az a befektetési alap, amelybe az Alapkezelő a Kezelési Szabályzat 21. pontja alapján az Alap eszközeinek több, mint 20 százalékát fektetheti (Raiffeisen-Nachhaltigkeit-Aktien (I) / Raiffeisen Felelős Befektetések Részvény Alap intézményi sorozat; ISIN kód: AT0000A20EZ2) jelenleg az Alap portfóliójának domináns elemét képviseli, valamint az Alapkezelő rendelkezésére álló információk szerint a Raiffeisen Nachhaltigkeit Aktien alap az SFDR-rendelet értelmében környezeti, vagy társadalmi jellegzetességeket előmozdító befektetési alapnak minősül (SFDR-rendelet 8.cikk), egészen addig, amíg az Alap portfóliójának összetétele érdemben nem változik, az Alapkezelő úgy tekinti, hogy az Alap figyelembe veszi a környezeti és társadalmi kritériumokat a befektetései során. Az Alapkezelő ebből kifolyólag úgy értékeli, hogy a fenntarthatósági kockázatok várhatóan csak minimális hatással lesznek az Alap teljesítményére.

A KÖRNYEZETI ÉS TÁRSADALMI JELLEMZŐK ÁTLÁTHATÓSÁGA AZ ALAP ESETÉBEN

Tekintve, hogy az Alap alapok alapja formában működik, és az a befektetési alap, amelybe az Alapkezelő a Kezelési Szabályzat 21. pontja alapján az Alap eszközeinek legalább 80 százalékát fektetheti (Raiffeisen-Nachhaltigkeit-Aktien (I), ISIN: AT0000 A20EZ2) az Alap portfóliójának domináns elemét képviseli, az Alap környezeti és társadalmi jellemzői megegyeznek a Kezelési Szabályzat 21. pontjában a Raiffeisen-Nachhaltigkeit-Aktien alappal kapcsolatban írtakkal. Az Alapkezelő a fenti befektetésen felül kizárólag Livid eszköznek minősülő eszközöket, illetve egyéb állampapírokat fog az Alap részére megvásárolni.

A FENNTARTHATÓSÁG SZEMPONTJÁBÓL KÁROS HATÁSOK ÁTLÁTHATÓSÁGA AZ ALAPKEZELŐ SZINTJÉN

Az Alapkezelő, figyelembe véve a méretét, tevékenységének jellegét, illetve nagyságrendjét, valamint az általa kezelt befektetési alapok típusait, illetve azt a tényt, hogy az Alapkezelő a befektetési döntéseknek a fenntarthatósági tényezőkre gyakorolt főbb káros hatásai számszerűsítését az SFDR, illetve a kapcsolódó szabályozástechnikai standardok alapján az ESG integrációt kiegészítő olyan stratégiának tekinti, ami az SFDR 8. cikke szerinti közzétételi kötelezettségek teljesítéséhez vezethet, ezen felül azt a tényt, hogy az általa kezelt azon befektetési alapok, amelyek az ESG integráción felül valósítanak meg fenntarthatósági kockázatok kezelésére szolgáló stratégiát, úgynevezett „alapok alapja” konstrukcióban működnek, illetve, figyelemmel az Európai Bizottság által 2022. május 17-ére datált (2022. május 25-én megjelentetett) Q&A dokumentumra, amelyet az ESA-k által 2022. május 13-án közzétett kérdésekre válaszul adott, amely dokumentum 1. számú kérdésére adott válasz szerint külön választható a fenntarthatóság szempontjából káros hatások átláthatóságának szervezeti szinten történő biztosítása a pénzügyi termék szintjén megvalósítottól, úgy döntött, hogy a befektetési döntéseknek a fenntarthatósági tényezőkre gyakorolt Főbb káros hatásait szervezeti szinten nem számszerűsíti. Az Alapkezelő ezen döntését az általa kezelt befektetési alapok típusának, a kezelt vagyon összetételének és nagyságának, az elérhető adatok bővülésének függvényében minden évben felülvizsgálja.

A fentiek mentén, amennyiben az Alapkezelő valamelyik alapja kollektív befektetési értékpapírokba (befektetési alapokba) fektet és az Alapkezelő elegendő információval rendelkezik az adott alap/alapok alapkezelője/alapkezelői befektetési döntéseinek kedvezőtlen hatásairól (az SFDR-rendelet alapján előírt közzétételi kötelezettségek keretében közzétett, vagy egyéb információk alapján), és az Alapkezelő érintett alapjának kellően nagy kitettségét jelentik az ESG stratégiával rendelkező alap/alapok, akkor az Alapkezelő a közzétett információk és a mögöttes befektetések értékelésén keresztül figyelembe veszi a befektetési döntéseknek a fenntarthatósági tényezőkre gyakorolt Főbb káros hatásait. Amennyiben az Alapkezelő ilyen információval nem rendelkezik, vagy az nem elérhető, nem tekinthető úgy, hogy figyelembe veszi a befektetési döntések fenntarthatósági tényezőkre gyakorolt Főbb káros hatásait. Az előző bekezdésben foglaltak kivételével az Alapkezelő többi alapja esetében nem veszi figyelembe a befektetési döntéseknek a fenntarthatósági tényezőkre gyakorolt Főbb káros hatásait mindaddig, amíg nem dönt úgy, hogy azt szervezeti szinten is számszerűsíti.

A BEFEKTETÉSI DÖNTÉSEK FENNTARTHATÓSÁGI TÉNYEZŐKRE GYAKOROLT FŐBB KÁROS HATÁSAINAK FIGYELEMBEVÉTELE AZ ALAP ESETÉBEN:

Mivel az Alapkezelő jelenleg rendelkezik a mögöttes, az Alap 90%-os célsúllyal rendelkező befektetésére vonatkoztatott Főbb káros hatásokról, így az Alapkezelő az Alap tekintetében úgy tekinti, hogy figyelembe veszi a befektetési döntéseknek a fenntarthatósági tényezőkre gyakorolt Főbb káros hatásait

Az Alap 90%-os arányban megcélzott befektetése, a Raiffeisen Nachhaltigkeit Aktien alap a befektetési döntések fenntarthatósági tényezőkre gyakorolt főbb káros hatásait a Kezelési Szabályzat 21. pontjában részletezettek szerint, az ott bemutatott negatív kritériumok alkalmazásával, az ESG-elemzéseknek a befektetési folyamatba történő integrálásával (ESG pontszámok megállapításával) és az egyedi értékpapírok kiválasztásán keresztül (pozitív kritériumok) veszi figyelembe.

Az Alapkezelő az Alap szintjén a Raiffeisen Nachhaltigkeit Aktien alapkezelője (Raiffeisen Kapitalanlage-Gesellschaft m.b.H.) által közzétett adatok és a mögöttes alap megcélzott súlya alapján, az Alap egyéb eszközeinek figyelembe vételével, valamint az ESG pontszámok az Alap egészére történő megállapításával veszi figyelembe a befektetési döntéseknek a fenntarthatósági tényezőkre gyakorolt főbb káros hatásait a Kezelési Szabályzat 2. számú mellékletében részletezettek szerint. Az Alap azon befektetései – mind az Alap szintjén, mind pedig a megvásárolt befektetési alapon keresztül -, amelyek nem illeszkednek a környezeti vagy társadalmi jellemzőkhöz, kizárólag látra szóló vagy lekötött betétek, állampapírok és egyéb likvid eszközök. Ezen eszközökre nem vonatkoznak a befektetési stratégia fenntarthatósági kritériumai, és az Alapkezelő, illetve a mögöttes a Raiffeisen Nachhaltigkeit Aktien alap alapkezelője (Raiffeisen Kapitalanlage-Gesellschaft m.b.H.) elsősorban likviditáskezelésre használja őket.

AZ (EU) 2020/852 (TAXONÓMIA) RENDELET SZERINTI TÁJÉKOZTATÁS:

Az Alap a környezeti jellemzők előmozdítását a Taxonómia rendelet 9. cikkének a) és b) pontjában említett környezeti célkitűzések tekintetében nem a Taxonómia rendelet keretrendszerével összhangban törekszik megvalósítani.

Az Alap a környezeti és társadalmi jellemzők előmozdítását a jelen Kezelési Szabályzat 21. pontjában (Azon befektetési alap befektetési politikája, amelybe a befektetési alapba fektető befektetési alap eszközeinek legalább 20 százalékát meghaladó mértékben kíván befektetni) bemutatott befektetési stratégia alapok alapja struktúrán keresztül történő közvetítése révén kívánja megvalósítani.

A környezeti jellemzők tekintetében a fenti pontban bemutatott alap (Raiffeisen Nachhaltigkeit Aktien) által befektetési céllal kiválasztott vállalkozások, egyéb kibocsátók és az egyes iparágak az érintett pontban bemutatott indikátorok mentén kerülnek értékelésre.

Az Alap nem törekszik arra, hogy a Taxonómia rendelet szerinti környezeti szempontból fenntartható gazdasági tevékenységekbe fektessen. Az Alap befektetéseinek alapvetően 0%-a irányul a Taxonómia rendelet szerinti környezeti szempontból fenntartható gazdasági tevékenységekbe. De nem zárható ki annak a lehetősége, hogy az alap a Taxonómia rendelet szerinti környezeti szempontból fenntartható gazdasági tevékenységekbe fektet.

A jelentős károkozás elkerülését célzó elv kizárólag az Alap által eszközölt azon befektetésekre vonatkozik, amelyek figyelembe veszik a környezeti szempontból fenntartható gazdasági tevékenységekre vonatkozó uniós kritériumokat. Az Alap által eszközölt többi befektetés nem veszi figyelembe a környezeti szempontból fenntartható gazdasági tevékenységekre vonatkozó uniós kritériumokat.