Raiffeisen ESG Nemzetközi Részvény Alapok Alapja Eszközalap (HUF) befektetési politikája

Érvényes: 2025. március 1-től

Az eszközalap kizárólag a Raiffeisen ESG Nemzetközi Részvény Alapok Alapja befektetési jegyeit tartalmazza, ezen kívül az eszközalapban más befektetési eszköz nem szerepel.

Az eszközalap befektetéseinek jellemző földrajzi és szektoriális kitettsége: fejlett piaci ESG részvények.

Az eszközalap devizaneme magyar forint (HUF).

Az eszközalap célja, hogy egy olyan részvényekből álló, globális fókuszú portfólió teljesítményét közvetítse alapok alapja konstrukción keresztül a befektetők felé, ahol a kiválasztott értékpapírok kibocsátói megfelelnek szigorú ESG (környezeti, társadalmi és vállalatirányítási) kritériumoknak.

Az eszközalap azon ügyfelek részére ajánlott, akik hosszú távon várhatóan közepes hozam elérése érdekében közepes kockázatot hajlandóak vállalni.

A Raiffeisen ESG Nemzetközi Részvény Alapok Alapja befektetési politikája:

Az Alapkezelő kifejezett célja olyan befektetési alapok kiválasztása, amelyek teljesítik az az SFDR rendelet (az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2019/2088 Rendelete a pénzügyi szolgáltatási ágazatban a fenntarthatósággal kapcsolatos közzétételekről) 8. cikkelye alá tartozó rendelkezéseket. Emiatt az Alapkezelő az Alapot is az SFDR 8. cikke hatálya alá tartozó úgynevezett ESG-minősített alapnak tekinti. Az Alapkezelő ezen elvárás mentén, a Kezelési Szabályzat ellentétes tartalmú módosításáig állampapírokon, egyéb likvid és származtatott eszközökön felül kizárólag a Raiffeisen Nachhaltigkeit Aktien részvény alapba (ISIN kód: AT0000A20EZ2) fekteti az Alap tőkéjét, ebben a tekintetben az Alapot passzívan kezeli. Az Alapkezelő ezen kollektív befektetési értékpapírnak az Alap portfólióján belüli arányát azonban aktívan változtathatja (a mögöttes alap aránya 80 és 100% között mozoghat).

Az Alap újrabefektető, azaz a kapott kamatot újrabefekteti. Az Alap tőkenövekményének terhére nem fizet hozamot. Az Alap befektetési jegyei minden forgalmazási napon megvásárolhatók és visszaválthatók. Minden munkanap forgalmazási nap, kivéve azok a munkanapok, amelyekre a forgalmazó a jogszabályi előírásoknak megfelelően forgalmazási szünnapot hirdet ki vagy a forgalmazás rendkívüli körülmények miatt szünetel.

Az alapnak nincs referenciaindexe.

Az eszközalapra jellemző alapvető kockázatok:

Részvénykockázat, likviditási piaci kockázat, devizaárfolyam-kockázat, származtatott ügyletek kockázata, ország- és politikai kockázat, partnerkockázat, koncentrációs kockázat, befektetési alapok speciális kockázatai.

Az eszközalapban a befektetési jegyek megcélzott, illetve minimálisan és maximálisan megengedett aránya egyaránt 100%. Az eszközalapban kizárólag befektetési jegyekre vonatkozó vételi és eladási ügyletek köthetők. Az eszközalapban nem megengedett az értékpapír-kölcsönzés és az ehhez kapcsolódó visszavásárlási megállapodások kötése. Az eszközalapban (fedezeti, arbitrázs, vagy egyéb célú) származtatott ügyletek nem köthetők. A  mögöttes befektetési alapban annak befektetési politikája szerinti ügyletek köthetők.

* A javasolt minimális befektetési idő az a minimális időtartam, amely alatt a piacon a hasonló összetételű portfoliók elvárt hozama – a rendelkezésre álló historikus adatok alapján várhatóan – realizálódik.

Az alapok múltbeli teljesítménye nem nyújt garanciát a jövőbeli hozamok nagyságára. Jelen tájékoztató nem minősül ajánlattételnek vagy befektetési tanácsadásnak. A befektetés kockázatát a szerződő viseli.

Raiffeisen ESG Nemzetközi Részvény Alapok Alapja Eszközalap (HUF) fenntarthatósági tájékoztatója

Érvényes: 2026. március 1-től

 

A fenntarthatósággal kapcsolatos közzétételekről szóló rendelet (SFDR) szerinti termékkategória: 8. cikk (támogatja az ESG-jellemzőket).

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Az eszközalap mögöttes befektetési alapja az „ESMA guidelines on funds’ names using ESG or sustainability-related terms” (ESMA irányelvek a fenntarthatósággal vagy ESG-vel kapcsolatos kifejezéseket használó alapnevekről) hatálya alá tartozik. Az alap kezelési szabályzatának az irányelvnek megfelelően módosított végleges verziója 2025. augusztus 20-án lépett hatályba.

 

A fenntarthatóság képviselete a befektetési folyamatban az alap esetében a környezeti, társadalmi és irányítási (ESG) kritériumok következetes integrálásával biztosított. Ide tartoznak a gazdasági tényezők mellett olyan hagyományos kritériumok is, mint a jövedelmezőség, a likviditás és a biztonság, de a környezeti és társadalmi tényezők és a (jó) vállalatirányítás is, amelyek mind beépülnek az alábbi befektetési folyamatba. A fenntartható alapok felelős, aktív kezelése érdekében mindhárom elem – az elkerülés, a támogatás és mindenekelőtt a befolyásolás – egyesítése szükséges.

1. Elkerülés és felelősségvállalás: negatív kritériumok az ellentmondásos szektorok és/vagy vállalatok és országok (államok) kizárására, amelyek megsértik a megállapított kritériumokat.
2. A fenntarthatóság támogatása és erősítése vállalatok értékeléséhez és értékpapírjaik kiválasztásához (kategória legjobbja stratégia) szükséges ESG elemzések befektetési folyamatba történő integrálásával (ESG-pontszámok meghatározása). Hasonló módon országok (államok), mint hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok kibocsátói értékelése és kiválasztása.
3. Befolyásolás és hatás kifejtés: „Elköteleződés” a felelős és fenntartható befektetési politika szerves részeként a vállalati párbeszéd kezdeményezésével, és különösen a szavazati jogok gyakorlásával. Mindhárom elem – az elkerülés, a támogatás és mindenekelőtt a befolyásolás – egyesítése szükséges a fenntartható/ESG alapok felelős és aktív kezeléséhez.

A fenntarthatóság három pillére, amely minden befektetési döntés alapját képezi, a környezeti (E), a társadalmi (S) és a felelős vállalatirányítás (G) kifejezéseket jelenti. Ezek a szempontok a befektetési folyamat különböző szintjein jelennek meg, összekapcsolva a hagyományos pénzügyi elemzést az ESG elemzéssel.

Az RCM által követett integrált befektetési folyamat belsö és külső adatkra és információkra épülő elemzéssel kezdődik. A befektetési stratégia központi eleme az alapkezelő által belső és külső ESG adatok alapján kidolgozott vállalati és szuverén ESG mutató. A Raiffeisen ESG mutató első pillére részvények esetében az úgynevezett „Jövő témái”-hoz kapcsolódó belső értékelésekre összpontosít, amelyek az ágazatok és alágazatok fenntarthatósági szempontból való potenciáljának értékelését tükrözik. A „jövő témái” jelenleg kifejezetten magukban foglalják az energetika, az infrastruktúra, a nyersanyagok, a technológia, az egészségügy/táplálkozás/jólét, a körforgásos gazdaság és a mobilitás témaköröket.

Az ESG vállalati értékelés kiszámítása a befektetési folyamat második pillére. Ez magában foglalja a külső partnerektől származó különböző ESG pontszámokat, beleértve az érintett felek (stakeholders) értékelését, az ESG kockázatok értékelését, a vállalatirányítás értékelését, a vitás ügyek értékelését és az SDG értékelést (az SDG-k az ENSZ fenntartható fejlődési céljai, amelyeket 193 ország egyhangúlag elfogadott és amelyeket az Osztrák Szövetségi Kormány is implementált), valamint az RCM által meghatározott negatív kritériumok szerinti értékelést. Ezen elemzési szinten történik a teljes befektetési univerzum előzetes meghatározása.

A vállalati ESG elemzés harmadik pillére az elkötelezettségi értékelés, amely három dimenzió kombinációjából áll:

• az elkötelezettség intenzitása és formája,
• a kommunikáció.

Ez a vállalat hajlandóságát értékeli az RCM által felvetett kérdések megválaszolására, a kommunikáció gyakoriságát, valamint a kérdésekre adott válaszok gyorsaságát és időszerűségét.

• az elkötelezettség hatása

Ez a vállalat elkötelezettségi céljainak megvalósításának értékelése.

Ha az elkötelezettség értékelési folyamat során reputációs kockázatok merülnek fel, az érintett vállalat kizárásra kerül a befektetési univerzumból. Ha az elköteleződés még nem történt meg, a vállalat semleges minősítést kap.

Az állampapír kibocsátók értékelésének céljából az RCM kifejlesztette a Raiffeisen Szuverén Mutatót. Különböző témákat azonosítottak a számításhoz, amelyek leírják az állampapír kibocsátók fenntarthatósági szintjét, mind jogszabályaik, mind a környezettel és a polgárokkal való bánásmódjuk tekintetében. A számítási modellben ezeket a témákat olyan tényezők képviselik, amelyek mindegyike a környezeti, társadalmi vagy irányítási kategóriához, vagy a következő alcsoportokhoz van rendelve: biodiverzitás, éghajlatváltozás mérséklése, erőforrások, környezetvédelem, alapvető szükségletek, igazságosság, humán tőke, elégedettség, intézmények, politika, pénzügy és átláthatóság. A számításba külső kutatási szolgáltatók adatai is beépülnek.

A kiválasztott vállalatokból és államokból, a fent említett elemzések alapján, figyelembe véve az ESG mutatót, annak fejlődését (ESG momentum) és a vállalati/kibocsátói fundamentumokat, egy széles körben diverzifikált portfólió kerül összeállításra. A fenntarthatóság magas foka és az erős pénzügyi fundamentumok kulcsfontosságúak a befektetési döntés szempontjából.

Befektetések más befektetési alapokba: csak olyan befektetési alapok jegyei vásárolhatók, amelyek környezeti vagy társadalmi jellemzőkkel bírnak, vagy fenntartható befektetést folytatnak (az EU 2019/2088 rendelet 8. és 9. cikke szerinti befektetési alapok). A 2024. augusztus 21-én az Európai Értékpapír-piaci Hatóság (ESMA) által közzétett „Guidelines on fund names using ESG or sustainability-related terms” iránymutatás végrehajtása szintén előfeltétele a befektetésnek                                                                         .

Az (EU) 2020/852 (Taxonómia) rendelet szerinti kötelező tájékoztatás:

Magyarázat: A klímavédelem és az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodás környezetvédelmi céljaira vonatkozó uniós kritériumok 2022. január 1-jén léptek hatályba (EU 2020/852 rendelet; Taxonómiai Rendelet). A taxonómiai szabályozás értelmében a környezeti szempontból fenntarthatónak minősülő gazdasági tevékenységekbe történő befektetések minimális aránya 0%.

A jelentős károkozás elkerülését célzó elv kizárólag az alap által eszközölt azon befektetésekre vonatkozik, amelyek figyelembe veszik a környezeti szempontból fenntartható gazdasági tevékenységekre vonatkozó uniós kritériumokat. Az alap által eszközölt többi befektetés nem veszi figyelembe a környezeti szempontból fenntartható gazdasági tevékenységekre vonatkozó uniós kritériumokat.

A befektetési döntések fenntarthatósági tényezőkre gyakorolt főbb káros hatásainak figyelembevétele:

A befektetési döntések fenntarthatósági tényezőkre gyakorolt főbb káros hatásainak figyelembevétele a Mögöttes alap szintjén a fenti negatív kritériumokon, az ESG-elemzéseknek a befektetési folyamatba történő integrálásán (ESG Scores) és az értékpapír kiválasztáson (pozitív kritériumok) keresztül történik. A negatív kritériumok a vitatott szektorokat és gyakorlatokat célozzák meg, így képezve az etikai pozicionálás alapját, emellett hozzájárulnak a hírnévkockázatok megelőzéséhez. A pozitív kritériumok alkalmazása magában foglalja a vállalatok abszolút és relatív értékelését az érdekelt felekkel kapcsolatos adatok tekintetében, például a munkavállalókra, a társadalomra, a beszállítókra, az üzleti etikára és a környezetre vonatkozóan, valamint az országok abszolút és relatív értékelését olyan tényezők fenntartható fejlődése tekintetében, mint például a politikai rendszer, az emberi jogok, a társadalmi struktúrák, a környezeti erőforrások és az éghajlatváltozási politika.

Az ESG elemzések forrásai:

Az RCM a fenntartható befektetési folyamaton belül az ESG-értékelésekhez belső és külső elemzési forrásokat is felhasznál. A belső elemzéseken felül az alapkezelő két külső elemző partner elemzéseinek eredményét is figyelembe veszi.

Az RCM fenntarthatósági csapata az elemzési folyamat során arra összpontosít, hogy mely vállalatok biztosítanak magas színvonalú, minőségi növekedést. Elemzik a vállalatok potenciális hozzáadott értékét a környezeti és társadalmi kritériumok szempontjából, és ezeket a témákat a szerepvállalási folyamat során egyeztetik velük.

A két külső elemzési partner különböző ESG elemzési megközelítésekkel és inputokkal járul hozzá a döntésekhez.

Az első megközelítés, amelyet az Institutional Shareholder Services követ, az érintett vállalatok átfogó fenntarthatósági és” érintett felek” elemzésén alapul, a Frankfurt-Hohenheim iránymutatásokon alapuló módszer alkalmazásával.

A második megközelítés, amelyet az MSCI ESG Research Inc. szolgáltató alkalmaz, elsősorban a fenntarthatósági mutatók / kulcsfontosságú teljesítménymutatók (KPI) alapján elemzi az adott vállalat ESG kockázatait és a kapcsolódó kockázatkezelés minőségét.

Az értékelést az egyes szektorokhoz igazítják, hogy a vállalatok összehasonlíthatók legyenek, és hogy tartalmazza azokat az elemeket, amelyek minden vállalat szempontjából relevánsak. Amikor az RCM olyan befektetési alapokat választ, amelyeket nem maga kezel, az MSCI ESG Research Inc. és a Morningstar Deutschland GmbH szolgáltatók adatait használja.

Az RCM az Institutional Shareholder Services adatait használja fel a negatív kritériumok, az EU-taxonómiához való igazodás, a fenntarthatósági tényezőkre gyakorolt főbb káros hatások, valamint a viták értékelésére. Az RCM az MSCI ESG Research Inc. adatait használja a belső limitrendszeréhez és a vitatott üzleti területek felismeréséhez. A kutatópartnerektől beszerzett adatok minőségellenőrzött folyamattal kerülnek be az RCM rendszereibe havonta. Az adatok bizonyos esetekben közvetlenül az Institutional Shareholder Services web-alapú megoldásán keresztül is beszerezhetők.

Az adatok minőségét az importált adatok rendszeres nyomon követése és hitelességének ellenőrzése biztosítja.

Az adatszolgáltatók kiválasztása elsősorban a lefedettség (a befektetési univerzum és a rendelkezésre álló adatpontok vonatkozásában), a módszertan és az adatok használhatósága alapján történik. Egyes esetekben a vállalatok (mint adatforrások) korlátozottak abban, hogy milyen információkat közölhetnek, és az adatszolgáltatóknak ezért becsléseket kell készíteni. Az adatszolgáltatók ma még gyakran becsülik az adatpontokat, miközben folyamatosan fejlesztik a lefedettséget és a módszertant. Maga az RCM nem készít becsléseket a fenntarthatósági mutatókra vonatkozóan. A becslések iránti igény folyamatosan csökken, ahogy a vállalatok fenntarthatósággal kapcsolatos jelentési kötelezettségei bővülnek. Az ISS ESG által szolgáltatott PAI-hoz kapcsolódó adatok tekintetében jelenleg körülbelül 50% a modellezet adatok aránya.