Raiffeisen ESG Nemzetközi Részvény Alapok Alapja Eszközalap (HUF) befektetési politikája

Érvényes: 2022. március 1-től

Az eszközalap kizárólag a Raiffeisen ESG Nemzetközi Részvény Alapok Alapja befektetési jegyeit tartalmazza, ezen kívül az eszközalapban más befektetési eszköz nem szerepel.

Az eszközalap befektetéseinek jellemző földrajzi és szektoriális kitettsége: fejlett piaci ESG részvények.

Az eszközalap devizaneme magyar forint (HUF).

Az eszközalap célja, hogy a fejlett részvénypiacok (azon belül elsősorban az amerikai, európai és japán részvénytőzsdék) tendenciáit kihasználva az alapkezelő által ésszerűnek tartott kockázatvállalás mellett a lehető legmagasabb tőkenövekményt érje el.

Az eszközalap azon ügyfelek részére ajánlott, akik hosszú távon várhatóan jelentős hozam elérése érdekében jelentős kockázatot hajlandóak vállalni.

* A javasolt minimális befektetési idő az a minimális időtartam, amely alatt a piacon a hasonló összetételű portfoliók elvárt hozama – a rendelkezésre álló historikus adatok alapján várhatóan – realizálódik.

 

A Raiffeisen ESG Nemzetközi Részvény Alapok Alapja befektetési politikája:

Az Alap dedikáltan a Raiffeisen Nachhaltigkeit Aktien (I) alap ISIN kód: AT0000A20EZ2) befektetési jegyeit vásárolja. Ez az alap globális fókusszal rendelkezik és elsődleges célja a fejlett piaci részvényekből diverzifikált ESG portfolió felépítése. Származékos eszközök kizárólag fedezeti (kockázat csökkentési) céllal használhatók. Az alap elsősorban euróban denominált eszközökbe fektet. Az alap devizaárfolyam-mozgásból származó kockázatát ugyanakkor a befektetési célként szereplő befektetési alapok deviza kitettsége határozza meg, ami szerteágazó, de elsősorban USA dollár, euro, angol font és japán jen hangsúlyos.

Az alapnak nincs referenciaindexe.

 

Az eszközalapra jellemző alapvető kockázatok:

Részvénykockázat, likviditási piaci kockázat, devizaárfolyam-kockázat, származtatott ügyletek kockázata, ország- és politikai kockázat, partnerkockázat, koncentrációs kockázat, befektetési alapok speciális kockázatai.

Az eszközalapban a befektetési jegyek megcélzott, illetve minimálisan és maximálisan megengedett aránya egyaránt 100%. Az eszközalapban kizárólag befektetési jegyekre vonatkozó vételi és eladási ügyletek köthetők. Az eszközalapban nem megengedett az értékpapír-kölcsönzés és az ehhez kapcsolódó visszavásárlási megállapodások kötése. Az eszközalapban (fedezeti, arbitrázs, vagy egyéb célú) származtatott ügyletek nem köthetők. A  mögöttes befektetési alapban annak befektetési politikája szerinti ügyletek köthetők.

Az alapok múltbeli teljesítménye nem nyújt garanciát a jövőbeli hozamok nagyságára. Jelen tájékoztató nem minősül ajánlattételnek vagy befektetési tanácsadásnak. A befektetés kockázatát a szerződő viseli.

 

Raiffeisen ESG Nemzetközi Részvény Alapok Alapja Eszközalap (HUF) fenntarthatósági tájékoztatója

Érvényes: 2022. június 1-től

 

FENNTARTHATÓSÁGI KOCKÁZATOK INTEGRÁLÁSA A BEFEKTETÉSI DÖNTÉSHOZATALI FOLYAMATBA:

A fenntarthatósági kockázatok integrálása alatt az Alapkezelő a releváns és lényeges ESG szempontok szisztematikus és az Alap befektetési céljával arányos figyelembevételét érti a befektetések értékelése, illetve a befektetési limitek kialakítása során. Az Alapkezelő ebben a folyamatban morális szempontokat nem, vagy csak minimálisan érvényesít, a döntéseket elsősorban gazdasági/pénzügyi megfontolások, az azonosított, várható hozamra gyakorolt kockázatok alapján hozza meg), így lehetőség szerint egyetlen lehetséges befektetést sem zár ki pusztán etikai alapon (az esetleges csoport szintű kizárások kivételével).

Az Alapkezelő meggyőződése, hogy a releváns és lényeges ESG szempontok szisztematikus figyelembe vétele teljesebb körű elemzésekhez és megalapozottabb befektetési döntésekhez vezet. Hosszabb távon azok a vállalkozások és országok, amelyek fenntartható módon bánnak az erőforrásaikkal, valószínűsíthetően gazdaságilag is jobban fognak teljesíteni azokhoz képest, mint amelyek nem fektetnek hangsúlyt erre. Ebből következően az ESG szempontok gazdasági jelentőséggel bírnak, és így a tradícionális, fundamentális elemzés részét képezik.

Az Alapkezelő az ESG kockázatok közül az érdeminek ítélt kockázatokkal foglalkozik. Érdemi az az ESG kockázat, ami hosszabb távon érdemben befolyásolhatja egy társaság vagy ország pénzügyi, gazdasági teljesítményét, és akár a további működés ellehetetlenüléséhez, vagy az adósságszolgálat nem teljesítéséhez is vezethet. Ilyen lehet az olyan környezeti externália, amelynek a társaságra terhelése pénzügyileg megroppantaná a vállalkozást, vagy ami negatívan befolyásolná egy közösség életszínvonalát, jövedelemtermelő képességét, az olyan szociális jellegű körülmények, mint például a gyerekmunkára épülő üzleti modell, amelynek a megszűntetése egyben a vállalkozás pénzügyi ellehetetlenüléséhez vezet, egy ország esetében a kedvezőtlen demográfiai változások, illetve az olyan irányítási jellegű hiányosságok, amely a vállalkozás operatív vezetése részéről beláthatatlan mértékű kockázatok felvállalásához vezethet, illetve amelyek a kisebbségi tulajdonosok érdekeinek jelentős sérülését okozhatják, nemzeti szinten pedig pl. a korrupció intézményesülése vagy a nyugdíjrendszer hosszútávú fenntarthatóságának sérülése.

Az Alapkezelő különböző forrásokból gyűjti a fenntarthatósággal kapcsolatos információkat, úgymint a sajtó, a professzionális adatszolgáltatók valamint az elemzőcégek, és folyamatosan figyeli, hogy az adott befektetés hogyan teljesít fenntarthatósági szempontból. Az Alapkezelő fenntarthatósági szempontok alapján nem zár ki egyetlen befektetést sem, ugyanakkor érdemi kockázat felmerülése esetén végső soron kerüli vagy felszámolja az adott befektetést.

Mivel az Alap tőkéjét elsősorban más alapkezelő társaság kollektív befektetési értékpapírjába fekteti, és célja olyan globális részvény fókuszú befektetési alapok kiválasztása, amelyek tőkéjük túlnyomó részét társadalmi, ökológiai és etikai szempontokat (ESG) érvényesítő kibocsátók értékpapírjaiba történő befektetésével megfelelnek azon követelményeknek, amelyekkel teljesítik az SFDR-rendelet (az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2019/2088 rendelete a pénzügyi szolgáltatási ágazatban a fenntarthatósággal kapcsolatos közzétételekről) 8. cikkelye alá tartozó rendelkezéseket. Az Alapkezelő a kiválasztás során azt vizsgálja, hogy az érintett alapkezelő társaság hogyan kezeli a fenntarthatósági kockázatokat. A vizsgálat lényegi eleme a fenti cél elérése érdekében, hogy az érintett befektetési alap befektetési stratégiája mely befektetéseket zár ki a befektetési univerzumból fenntarthatósági szempontok alapján, illetve milyen befektetési limiteket alkalmaz. Az alap kiválasztása (közvetett befektetés) során az Alapkezelő ugyanazt az értékelést alkalmazza, mint amit a közvetlen befektetések esetén, de figyelembe vehet külső szolgáltatók által nyújtott értékelést is, annyi eltéréssel, hogy a kiválasztott befektetési alap stratégiájának viszont része lehet egyes befektetések pusztán ESG szempontok mentén, etikai alapon történő kizárása.

A fenntarthatósági kockázatok befektetési döntéshozatali folyamatba történő integrálására szolgáló, az Alapkezelő által alkalmazható stratégiákról további információ érhető el az Alapkezelő honlapján (alapok.raiffeisen.hu/fenntarthato-befektetesek).

A FENNTARTHATÓSÁGI KOCKÁZATOK AZ ALAP TELJESÍTMÉNYÉRE GYAKOROLT VALÓSZÍNŰ HATÁSAI ÉRTÉKELÉSÉNEK EREDMÉNYE

Az Alapkezelő részére ezidáig rendelkezésre álló adatok és információk szerint az ESG szempontokat figyelembe vevő befektetési alapok teljesítménye nem tér el érdemben az ESG szempontokat figyelmen kívül hagyó alapokétól, vagyis a fenntarthatósági szempontok integrálása nem járt kimutathatóan alacsonyabb hozammal. Az elérhető adatok alapján az ESG szempontokat integráló alapok árfolyamveszteség kockázata kisebb, ami különösen a szélsőséges tőzsdei árfolyamingadozást hozó időszakban mutatkozott meg – statisztikailag szignifikáns módon – stabilabb teljesítmény formájában. Az elemzés következtetése az volt, hogy az ESG kockázatok integrálása képes csökkenteni az adott alap piaci kockázatait.

Megfelelő következtetés lehet ezért az, hogy az ESG kockázatok befektetési döntéshozatalba való integrálása hosszú távon javíthatja az Alap kockázattal korrigált teljesítményét, illetve jelentősen hozzájárulhat a nem szisztematikus (nem a tőkepiac egészét érintő, egyedi) kockázatok csökkentéséhez is.

Szintén elmondható általánosan, hogy a fenntarthatósági kockázatok alacsonyabbak azon befektetési alapok esetében, amelyek kezelői a befektetési döntések során a fenntarthatósági szempontokat is figyelembe veszik azon alapohoz képest, amelyek alapkezelői ugyanezeket nem veszik figyelembe.

Tekintve, hogy az Alap alapok alapja formában működik, és az a befektetési alap, amelybe az Alapkezelő a Kezelési Szabályzat 21. pontja alapján az Alap eszközeinek több, mint 20 százalékát fektetheti (Raiffeisen-Nachhaltigkeit-Aktien (I) / Raiffeisen Felelős Befektetések Részvény Alap intézményi sorozat; ISIN kód: AT0000A20EZ2) jelenleg az Alap portfóliójának domináns elemét képviseli, valamint az Alapkezelő rendelkezésére álló információk szerint a Raiffeisen Nachhaltigkeit Aktien alap az SFDR-rendelet értelmében környezeti, vagy társadalmi jellegzetességeket előmozdító befektetési alapnak minősül (SFDR-rendelet 8.cikk), egészen addig, amíg az Alap portfóliójának összetétele érdemben nem változik, az Alapkezelő úgy tekinti, hogy az Alap figyelembe veszi a környezeti és társadalmi kritériumokat a befektetései során. Az Alapkezelő ebből kifolyólag úgy értékeli, hogy a fenntarthatósági kockázatok várhatóan csak minimális hatással lesznek az Alap teljesítményére.

A jelentős károkozás elkerülését célzó elv kizárólag az Alap által eszközölt azon befektetésekre vonatkozik, amelyek figyelembe veszik a környezeti szempontból fenntartható gazdasági tevékenységekre vonatkozó uniós kritériumokat. Az Alap által eszközölt többi befektetés nem veszi figyelembe a környezeti szempontból fenntartható gazdasági tevékenységekre vonatkozó uniós kritériumokat.