aegon-parvest-eszkozalap

BlackRock Continental European Flexible Részvény Pro Eszközalap (HUF)

Javasolt minimális befektetési idő

  • 3
    hónap
  • 6
    hónap
  • 1
    év
  • 2
    év
  • 3
    év
  • 4
    év
  • 5
    év
  • 6
    év
  • 7
    év

Kockázati besorolás/Várható hozam

  • Alacsony
  • Magas

Érvényes: 2023. november 1-től

Az eszközalap kizárólag a BlackRock Global Fund – Continental European Flexible Fund befektetési jegyeit tartalmazza, ezen kívül az eszközalapban más befektetési eszköz nem szerepel.

Az eszközalap befektetéseinek jellemző földrajzi és szektoriális kitettsége: kontinentális európai részvények.

Az eszközalap devizaneme magyar forint (HUF).

Az eszközalap célja az ügyfél befektetésén elérhető jövedelem maximalizálása tőkenövekedés és az eszközalap eszközein elért jövedelem együttese révén, olyan módszerekkel, amelyek összhangban vannak a környezeti, társadalmi és kormányzati (ESG) befektetés alapelveivel.

Az eszközalap azon ügyfelek részére ajánlott, akik hosszú távon várhatóan közepes hozam elérése érdekében közepes kockázatot hajlandóak vállalni.

 

A BlackRock Global Fund – Continental European Flexible Fund befektetési politikája:

Az Alap összes eszközeinek legalább 70%-át olyan részvényjellegű értékpapírokba (pl. részvényekbe) fekteti be, amelyeket illetőségük szerint az Egyesült Királyság nélküli Európához tartozó, vagy főtevékenységüket ott végző társaságok bocsátottak ki. Az Alap összes eszközének befektetése az ESG-politikájának megfelelően, a prospektusban foglaltak szerint történik. További információkért tekintse meg prospektust és a BlackRock weboldalát: https://www.blackrock.com/baselinescreens.

Az Európa kifejezés az európai országokra vonatkozik, ideértve Kelet-Európát és a korábbi Szovjetunió volt tagországait, de ide nem értve az Egyesült Királyságot. A piaci feltételektől függően az Alap célja az, hogy olyan társaságok részvényjellegű értékpapírjaiba fektessen be, amelyek a befektetési tanácsadó véleménye szerint alulértékeltek (vagyis részvényeik árfolyama nem tükrözi azok mögöttes értékét), vagy jó növekedési potenciállal rendelkeznek. A befektetési tanácsadó (IA) származtatott pénzügyi eszközöket (FDI-ket) (azaz olyan befektetéseket, amelyek árfolyama egy vagy több mögöttes eszközön alapul) használhat befektetési célokra az Alap befektetési céljának elérésére és/vagy az Alap portfólióján belüli kockázat mérséklésére, a befektetési költségek csökkentésére és kiegészítő jövedelem generálására. Az Alap, az FDI-ken keresztül, változó összegű piaci tőkeáttételt hozhat létre (amikor az Alap eszközeinek értékét meghaladó piaci kitettség jön létre). Az Alap aktívan kezelhető, és az IA-nak jogában áll kiválasztani az Alap befektetéseit. Ennek keretében az IA az FTSE World Europe ex UK Indexre támaszkodik az Alap portfóliójának megalkotásakor, valamint kockázatkezelési célokra annak biztosítása érdekében, hogy az Alap által vállalt aktív kockázat (azaz az Indextől való eltérés mértéke) továbbra is megfelelő legyen az Alap befektetési célja és politikája szempontjából. Az IA-t a befektetések kiválasztásakor nem kötik az Index alkotóelemei vagy súlyozása. Az IA saját mérlegelési jogkörét is felhasználhatja az Indexben nem szereplő értékpapírokba történő befektetéshez annak érdekében, hogy kihasználhasson bizonyos befektetési lehetőségeket. A befektetési cél és politika földrajzi kiterjedése azonban korlátozhatja a portfólióállományok Indextől való eltérésének mértékét.

Az alap referenciaindexe az FTSE World Europe ex UK Index.

 

Az eszközalapra jellemző alapvető kockázatok:

Részvénykockázat, likviditási piaci kockázat, devizaárfolyam-kockázat, származtatott ügyletek kockázata, ország- és politikai kockázat, partnerkockázat, koncentrációs kockázat, befektetési alapok speciális kockázatai.

Az eszközalapban a befektetési jegyek megcélzott, illetve minimálisan és maximálisan megengedett aránya egyaránt 100%. Az eszközalapban kizárólag befektetési jegyekre vonatkozó vételi és eladási ügyletek köthetők. Az eszközalapban nem megengedett az értékpapír-kölcsönzés és az ehhez kapcsolódó visszavásárlási megállapodások kötése. Az eszközalapban (fedezeti, arbitrázs, vagy egyéb célú) származtatott ügyletek nem köthetők. A mögöttes befektetési alapban annak befektetési politikája szerinti ügyletek köthetők.

Az alapok múltbeli teljesítménye nem nyújt garanciát a jövőbeli hozamok nagyságára. Jelen tájékoztató nem minősül ajánlattételnek vagy befektetési tanácsadásnak. A befektetés kockázatát a szerződő viseli.

 

BlackRock Continental European Flexible Részvény Pro Eszközalap (HUF) fenntarthatósági tájékoztatója

Érvényes: 2023. november 1-től

A környezeti ügyekhez kapcsolódó fenntarthatósági kockázat többek között a klímakockázatot jelenti, mind fizikai, mind átállási kockázatként. A fizikai kockázat a klímaváltozás fizikai, akut vagy krónikus hatásaiból ered. Például a gyakori és heves, az éghajlattal kapcsolatos események befolyásolhatják a termékeket, a szolgáltatásokat és az ellátási láncokat. Az átállási kockázat – legyen az politikai, technológiai, piaci, vagy reputációs (hírnévhez kapcsolódó) kockázat – az alacsony széndioxid-kibocsátású gazdasághoz történő igazodásból ered, a klímaváltozás kezelése érdekében. A társadalmi ügyekhez kapcsolódó kockázatok többek között a munkához kapcsolódó jogokat és a közösséghez fűződő kapcsolatokat jelentik. Az irányításhoz kapcsolódó kockázatok többek között az igazgatóságok függetlenségét, a tulajdonlást és ellenőrzést, vagy az átvilágítások és az adózás kezelését jelentik. Ezek a kockázatok hatással lehetnek a kibocsátó működési hatékonyságára és ellenálló képességére valamint a róla a nyilvánosságban kialakult képre és hírnevére, befolyásolva annak profitját, illetve a tőkenövekedését, végső soron pedig az alap befektetéseinek értékét.

A fentebb említett tényezők példaként szolgálnak a fenntarthatósági kockázati tényezőkre, amelyek nem kizárólag határozzák meg egy adott befektetés kockázati profilját. A fenntarthatósági kockázati tényezők és egyéb kockázatok relevanciája, súlyossága, lényegessége és időhorizontja alaponként jelentősen eltérhet.

A fenntarthatósági kockázat több, meglevő kockázaton (többek között piaci, likviditási, koncentrációs, hitel, eszköz-forrás eltérések stb.) keresztül jelenhet meg. Példának okáért az alap befektethet egy olyan kibocsátó kötvényébe vagy részvényébe, amelynél fennáll a lehetősége a bevételek csökkenésének vagy a kiadások növekedésének fizikai klímakockázat (pl. az ellátási láncok zavaraiból eredő alacsonyabb termelési kapacitás, keresleti sokkokból eredő alacsonyabb értékesítés, vagy magasabb működési vagy tőkeköltségek) vagy átállási kockázat (például a széndioxid-intenzív termékek és szolgáltatások iránt lecsökkent kereslet vagy a változó beszerzési árak miatt megnövekedett termelési költségek) következtében. Ennek eredményeként a fenntarthatósági kockázati tényezők jelentős hatással lehetnek egy adott befektetésre, növelhetik az ingadozást, befolyásolhatják a likviditást és az alap befektetési jegyei értékének csökkenéséhez vezethetnek. E kockázatok hatása nagyobb lehet bizonyos ágazati vagy földrajzi koncentrációval rendelkező alapok esetében. Például a kedvezőtlen időjárási viszonyokra érzékeny helyeken földrajzi koncentrációval rendelkező alapok esetében, ahol az alapokba történő befektetések értéke érzékenyebb lehet a kedvezőtlen fizikai éghajlati eseményekre, illetve a sajátos ágazati koncentrációval rendelkező alapok esetében, például az alacsony szén-dioxid-kibocsátásra való átállással összefüggésben magas szén-dioxid-intenzitással vagy magas átállási költségekkel rendelkező iparágakba vagy kibocsátókba történő befektetési alternatívákat jobban érinthetik az éghajlatvédelmi átállás kockázatai. E tényezők mindegyike vagy azok kombinációja kiszámíthatatlan hatást gyakorolhat az adott alap befektetéseire. Normál piaci körülmények között az ilyen események jelentős hatással lehetnek az alap befektetési jegyeinek értékére.

A fenntarthatósági kockázat értékelése függ az adott alap eszközosztályától és befektetési célkitűzésétől. Az egyes eszközosztályok különböző típusú adatokat és eszközöket igényelnek a fokozott ellenőrzés alkalmazásához, a lényegesség értékeléséhez, valamint a kibocsátók és az eszközök közötti érdemi különbségtételhez. A kockázatokat egyidejűleg veszik figyelembe és kezelik, a lényegesség és az alap befektetési célja alapján történő rangsorolással. A fenntarthatósági tényezőkre és hatásokra vonatkozó adatok elérhetőségének bővülésével és a fenntartható finanszírozási szabályozási környezet változásának következtében a fenntarthatósági kockázatok hatásai vélhetően fejlődni fognak, és új kockázatok kerülnek majd azonosításra. Ezek a felmerülő kockázatok további hatással lehetnek az alapok befektetési jegyeinek értékére.

ESG integráció

A környezeti (environmental – E), társadalmi (social – S) és vállalatirányítási (governance – G, együtt „ESG”) befektetést gyakran összekapcsolják, vagy felcserélve használják a „fenntartható befektetéssel”. A BlackRock a fenntartható befektetést egy általános keretrendszerként határozta meg, az ESG-t pedig mint adat eszköztárat megoldásainak azonosításához és információkkal történő ellátásához. A BlackRock az ESG integrációt úgy határozza meg, mint a lényeges ESG információk beépítésének gyakorlatát a befektetési döntésekbe a kockázattal korrigált hozamok növelése érdekében. A BlackRock felismerte a lényeges ESG információk jelentőségét minden eszközosztályban és portfóliókezelési stílusban. A portfólió menedzser figyelembe veheti a fenntarthatósági megfontolásokat befektetési folyamataiban minden befektetési platformon. Az ESG információk és fenntarthatósági kockázatok figyelembe vételre kerülnek a befektetési elemzésekben, a portfólióépítésben, a portfólió felülvizsgálatnál és képviseleti politikájában.

A portfólió menedzser a befektetési folyamatban a teljes információs halmazon belül figyelembe veszi az ESG elemzéseket és adatokat, beleértve a fenntarthatósági kockázatokat, és dönt ezen információk jelentőségéről. Az ESG elemzések nem az egyedüli szempontok a befektetési döntések során és hogy az ESG elemzések a befektetési döntésekben milyen mértékben kerülnek figyelembe vételre, az alap fenntarthatósági jellemzői vagy céljai alapján kerül meghatározásra. Az ESG adatok portfólió menedzser általi értékelése szubjektív lehet és idővel változhat a felmerülő fenntarthatósági kockázatok vagy a változó piaci feltételek fényében. Ez a megközelítés összhangban áll a portfólió menedzser azon jogszabályi kötelezettségével, hogy az alapot annak befektetési céljával és politikájával összhangban, az alap befektetőinek legjobb érdekei szerint kezelje. A vállalat Kockázat és Mennyiségi Elemzés csoportja a portfólió menedzserrel együttműködve áttekinti a portfóliót annak érdekében, hogy a hagyományos pénzügyi kockázatok mellett a fenntarthatósági kockázatok is rendszeresen figyelembevételre kerüljenek, a befektetési döntések a lényeges fenntarthatósági kockázatok figyelembe vételével szülessenek meg, a portfóliót fenntarthatósági kockázatoknak kitevő döntések átgondoltan szülessenek meg, a kockázatok megosztásra kerüljenek és az alap befektetési céljaihoz igazodó mértékűek legyenek.

A BlackRock az ESG integrációt a portfólió menedzser által figyelembe vett információk körének szélesítéseként fogja fel, a befektetési elemzések fejlesztése és a fenntarthatósági kockázatoknak az alap befektetéseire kifejtett valószínű hatások megértése érdekében. A portfólió menedzser különböző közgazdasági és pénzügyi mutatókat értékel, köztük ESG adatokat és elemzéseket, az alap céljainak megfelelő döntések meghozatala érdekében. Ez lehet harmadik féltől származó, ide vonatkozó elemzés vagy adat, saját elemzés vagy elköteleződési nyilatkozat, valamint a BlackRock Képviseleti Politikájából származó input.

A fenntarthatósági kockázatok a befektetési folyamatok különböző lépéseinél azonosíthatók, adott esetben az elemzések, allokáció, kiválasztás, portfólióépítési döntések vagy irányítási elköteleződés kapcsán és az alap kockázati és hozamcéljai viszonylatában kerülnek figyelembe vételre. Ezen kockázatok értékelése a lényegességük (azaz a befektetés hozamaira gyakorolt hatás valószínűsége) alapján, egyéb (pl. likviditási, értékelési stb.) kockázatok értékelésével együtt történik. Hacsak az alap dokumentációja másként nem rendelkezik, és nem szerepel az alap befektetési célkitűzésében és politikájában az ESG integráció nem változtatja meg az alap befektetési célját, nem korlátozza a portfólió menedzser által megcélozható befektetési univerzumot és nem jelenti azt, hogy az alapban ESG- vagy fenntarthatósági fókuszú befektetési stratégia, vagy bármilyen kizáró jellegű szűrő kerülne alkalmazásra.  A hatásbefektetések olyan befektetések, amelyek célja pozitív, mérhető társadalmi és/vagy környezeti hatás elérése a pénzügyi megtérülés mellett. Hasonlóképp, az ESG integráció nem korlátozza a fenntarthatósági kockázatok hatását az alapra. A kockázati tényezőkről további információ az alábbi tájékoztató „Fenntarthatósági kockázatok” szakaszában található:

https://www.blackrock.com/lu/individual/literature/prospectus/blackrock-global-funds-prospectus-en.pdf.

A BlackRock további információkat tesz közzé az ESG kockázatintegrációs gyakorlatairól csapat- vagy platformszinten, valamint minden egyes egyedi befektetési stratégiára vonatkozóan számos integrációs nyilatkozaton keresztül, amelyek nyilvánosan elérhetők a termékoldalakon, ahol ezt a törvény/szabályozás lehetővé teszi, vagy más módon elérhetővé teszik a jelenlegi és leendő befektetők és portfólió menedzserek számára.

Felelős vagyonkezelés

A BlackRock felelős vagyonkezeléssel kapcsolatos szerepvállalást és meghatalmazotti szavazást vállal azzal a céllal, hogy megvédje és növelje az alapok eszközeinek hosszú távú értékét a releváns eszközosztályok számára. A BlackRock tapasztalatai szerint a fenntartható pénzügyi teljesítményt és értékteremtést javítják a megbízható vállalatirányítási gyakorlatok, beleértve a kockázatkezelési felügyeletet, az igazgatóság elszámoltathatóságát és a szabályozásoknak való megfelelést. Az Alapkezelő az igazgatótanács összetételére, hatékonyságára és elszámoltathatóságára kiemelt prioritásként összpontosít. A BlackRock úgy véli, hogy a vállalatirányítás magas színvonala a megfelelő igazgatósági vezetés és felügyelet alapja. Az Alapkezelő részt vesz abban, hogy jobban megértse, hogyan értékelik az igazgatótanácsok hatékonyságukat és teljesítményüket, valamint az igazgatói felelősségekkel és kötelezettségvállalásokkal, a fluktuációval és az utódlástervezéssel, a válságkezeléssel és a sokszínűséggel kapcsolatos álláspontjukat. A BlackRock hosszú távú perspektívát alkalmaz felelős vagyonkezelői munkájában, amely üzleti tevékenységük két kulcsfontosságú jellemzőjén alapul: befektetőik többsége hosszú távú célokra takarít meg, ezért feltételezi, hogy hosszú távú részvényesek; és a BlackRock különböző befektetési horizontú stratégiákat kínál, ami azt jelenti, hogy a BlackRock hosszú távú kapcsolatokat ápol a befektetést befogadó vállalatokkal.

A BlackRock fenntartható befektetési és felelős vagyonkezelési megközelítésével kapcsolatos további részletekért kérjük, látogasson el a www.blackrock.com/corporate/sustainability vagy a https://www.blackrock.com/corporate/insights/investment-stewardship weboldalára.

Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2019/2088 rendelete (továbbiakban SFDR rendelet)

A 8. cikk és a 9. cikk szerinti alapok esetében a BlackRock a vállalatokba történő mögöttes befektetéseket az SFDR rendelet által lefektetett helyes vállalatirányítási kritériumok szerint értékeli, a szükséges adatok rendelkezésre állásának és a mögöttes befektetés típusának függvényében. Ezek a kritériumok a szilárd irányítási struktúrákra, a munkavállalói kapcsolatokra, az érintett személyzet javadalmazására és az adójogszabályok betartására vonatkoznak. A BlackRock a helyes vállalatirányítással kapcsolatos további tényezőket is figyelembe vehet a mögöttes kibocsátók fenntarthatósággal kapcsolatos jellemzőinek értékelése során, az adott alapra alkalmazandó konkrét ESG stratégiától függően. A BlackRock értékeli a megbízott kezelők – beleértve a harmadik féltől származó kezelőket is – helyes vállalatirányítási értékelési keretrendszerét, amennyiben a releváns információk rendelkezésre állnak. A BlackRock az SFDR rendeletben meghatározott határidőn belül meg kíván felelni az adott alap fenntarthatóságra gyakorolt káros fő hatásaival kapcsolatos átláthatósági követelményeknek. A 9. cikk szerinti alapok esetében az eszközök többségét fenntartható befektetésekbe fektetik be. A fenntartható befektetéseknek való kitettség mellett a 9. cikk szerinti alapokba tartozó valamennyi részesedést úgy kell értékelni, hogy nem okoz jelentős kárt.

Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2020/852 rendelete (továbbiakban Taxonómia Rendelet) (8. és 9. cikk szerinti alapok)

A 8. és a 9. cikk szerinti alapok kötelesek közzétenni a Taxonómia Rendelet 3. cikke szerinti, környezeti szempontból fenntartható gazdasági tevékenységekbe történő befektetéseknek a (“környezeti szempontból fenntartható gazdasági tevékenységek”) kiválasztott arányát, beleértve a Taxonómia Rendelet értelmében vett támogató és átállási tevékenységek arányainak részleteit is.

A technikai vizsgálati kritériumokat (TSC) 2021. december 9-én véglegesítették (azaz az első két taxonómiai környezeti célkitűzés – az éghajlatváltozás mérséklése és az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodás tekintetében) –, a fennmaradó négy taxonómiai környezeti célkitűzés pedig még nem lépett hatályba. Ezek a részletes kritériumok megkövetelik, hogy minden egyes befektetésre vonatkozóan több, konkrét adatpont álljon rendelkezésre. A jelen dokumentum időpontjában nem áll rendelkezésre elegendő megbízható, időszerű és ellenőrizhető adat ahhoz, hogy a BlackRock értékelni tudja a beruházásokat a TSC segítségével.

Emellett még nem léptek hatályba a fenntartható finanszírozással kapcsolatos közzétételekről szóló rendelet (SFDR) szerinti szabályozástechnikai standardok (RTS), amelyek meghatározzák a környezeti szempontból fenntartható befektetések arányának kiszámítására szolgáló módszertant és e közzétételekhez használandó jelentéstételi sablonokat. A jelen dokumentum jelenlegi állása szerint a BlackRock nem tud szabványosított és összehasonlítható közzétételeket tenni az alapok taxonómiai kiigazításairól.

A BlackRock úgy véli, hogy nem tud megbízható adatokat gyűjteni a Taxonómiai Rendelet 9. cikkében meghatározott környezeti célkitűzésekről, valamint arról, hogy a 8. és 9. cikk szerinti alapok alapjául szolgáló befektetések hogyan és milyen mértékben kapcsolódnak környezeti szempontból fenntartható gazdasági tevékenységekhez. Ennek megfelelően, bár a 8. és 9. cikk szerinti alapok rendelkezhetnek befektetésekkel a fent említett tevékenységek szerint, jelenleg nem vállalnak kötelezettséget arra, hogy eszközeik több mint 0%-át a környezeti szempontból fenntartható gazdasági tevékenységekre vonatkozó uniós kritériumoknak megfelelő befektetésekbe fektetik.

A BlackRock folyamatos figyelemmel kíséri ezt a helyzetet, és amennyiben saját belátása szerint úgy ítéli meg, hogy elégségesen megbízható, időszerű és ellenőrizhető adattal rendelkezik az alapok befektetéseiről, a BlackRock frissíti a fent említett leírásokat, amely esetben az alábbi linken elérhető Tájékoztatót:

(https://www.blackrock.com/lu/individual/literature/prospectus/blackrock-global-funds-prospectus-en.pdf) vagy a vonatkozó kiegészítést frissíti. További információk az alábbi linken érhetőek el: https://www.blackrock.com/corporate/literature/prospectus/eu-taxonomy.pdf

Az SFDR rendelet szerinti szerződéskötés előtti közzétételek

A Blackrock 8. vagy 9. cikk szerinti alapjaira vonatkozó szerződéskötés előtti közzétételek az Alapkezelő alábbi tájékoztatójában érhetőek el:

https://www.blackrock.com/lu/individual/literature/prospectus/blackrock-global-funds-prospectus-en.pdf

A főbb káros hatások figyelembevétele (Principal Adverse Impact (PAI))

Míg a BlackRock minden portfólió esetében figyelembe veszi az ESG kockázatokat, és ezek a kockázatok egybeeshetnek a PAI-khoz kapcsolódó környezeti vagy társadalmi témákkal, hacsak az SFDR rendelet szerinti szerződéskötés előtti közzétételek másként nem rendelkeznek, az alapok nem vállalják, hogy a PAI-kat figyelembe veszik befektetéseik kiválasztásakor.

A fenntartható gazdasági tevékenységekre vonatkozó uniós kritériumok figyelembevételére – a környezeti vagy társadalmi jellemzőkre vagy a fenntartható befektetésre – és a fenntarthatósági tényezőkre gyakorolt főbb káros hatásokra vonatkozó információk a pénzügyi termékekre vonatkozó szerződéskötés előtti és időszakos fenntarthatósági közzétételben szerepelnek.

AlfaGo
×
Tartsa kézben biztosítási ügyeit!
Töltse le mobil applikációnkat most!
Tovább