Allianz Euro Bond Kötvény Eszközalap (EUR) befektetési politikája

Érvényes: 2026. március 1-től

Az eszközalap kizárólag az Allianz Global Investors Fund – Allianz Euro Bond befektetési jegyeit tartalmazza, ezen kívül az eszközalapban más befektetési eszköz nem szerepel.

Az eszközalap befektetéseinek jellemző földrajzi és szektoriális kitettsége: euróban kibocsátott kötvények.

Az eszközalap devizaneme euró (EUR).

Az eszközalap célja hosszú távú tőkenövekedés elérése a hosszú távú átlagos hozamot meghaladóan euróban tekintve, az euró iránti kitettséggel rendelkező globális kötvénypiacokba való befektetés révén, a fenntartható és felelős befektetési stratégiával (SRI-stratégia) összhangban.

Az eszközalap azon ügyfelek részére ajánlott, akik hosszú távon várhatóan alacsony hozam elérése érdekében alacsony kockázatot hajlandóak vállalni.

Az Allianz Global Investors Fund – Allianz Euro Bond befektetési politikája:

Az alap eszközei elsődlegesen hitelviszonyt megtestesítő értékpapírokba kerülnek befektetésre a befektetési célkitűzéssel összhangban, az SRI-stratégia szerint. Az alap eszközeinek legfeljebb 30%-a befektetési célkitűzésben leírtaktól eltérően hitelviszonyt megtestesítő értékpapírokba fektethető be az SRI-stratégiával összhangban. Az alap eszközeinek legfeljebb 30%-a fektethető be feltörekvő piacokon. Az alap eszközeinek legfeljebb 20%-a magas hozamú kötvényekbe fektethető be, amelyek jellemzően magasabb kockázatot jelentenek és a magasabb nyereség esélyét hordozzák. Az alap eszközeinek legfeljebb 20%-a fektethető be eszközalapú értékpapírokba és/vagy jelzálog alapú értékpapírokba. Az alap eszközeinek legfeljebb 100%-át betétekben lehet tartani és/vagy közvetlenül pénzpiaci eszközökbe és/vagy (legfeljebb Az alap eszközeinek 10%-áig) pénzpiaci alapokba lehet befektetni ideiglenes jelleggel likviditáskezelési és/vagy védelmi célból. Legfeljebb 20% nem EUR devizakitettség megengedett. Az alap eszközeinek legfeljebb 10%-a fektethető be ÁÉKBV-kbe és/vagy KBV-kbe. Az alap eszközei futamidejének 3 és 9 év között kell lennie. Származékos termékek használhatók az áringadozások kockázatának ellensúlyozására (lefedezésre), a két vagy több piac közötti árkülönbségek kiaknázására (arbitrázsra), vagy a nyereség megtöbbszörözésére (tőkeáttételre), bár ez a veszteségeket is megtöbbszörözheti. Az alap SFDR kategória szerinti besorolása Article 8 (olyan pénzügyi termék, amely többek között környezetvédelmi vagy társadalmi jellemzőket támogat, feltéve, hogy a vállalatok, amelyekbe a befektetések történnek, jó irányítási gyakorlatot követnek).

Az alap referenciaindexe a Bloomberg Euro Aggregate Total Return EUR Index.

Az eszközalapra jellemző alapvető kockázatok:

Kamatkockázat, likviditási piaci kockázat, devizaárfolyam-kockázat, származtatott ügyletek kockázata, ország- és politikai kockázat, partnerkockázat, hitelkockázat, koncentrációs kockázat, befektetési alapok speciális kockázatai.

Az eszközalapban a befektetési jegyek megcélzott, illetve minimálisan és maximálisan megengedett aránya egyaránt 100%. Az eszközalapban kizárólag befektetési jegyekre vonatkozó vételi és eladási ügyletek köthetők. Az eszközalapban nem megengedett az értékpapír-kölcsönzés és az ehhez kapcsolódó visszavásárlási megállapodások kötése. Az eszközalapban (fedezeti, arbitrázs, vagy egyéb célú) származtatott ügyletek nem köthetők. A mögöttes befektetési alapban annak befektetési politikája szerinti ügyletek köthetők.

Az alapok múltbeli teljesítménye nem nyújt garanciát a jövőbeli hozamok nagyságára. Jelen tájékoztató nem minősül ajánlattételnek vagy befektetési tanácsadásnak. A befektetés kockázatát a szerződő viseli.

* A javasolt minimális befektetési idő az a minimális időtartam, amely alatt a piacon a hasonló összetételű portfoliók elvárt hozama – a rendelkezésre álló historikus adatok alapján várhatóan – realizálódik.

Allianz Euro Bond Kötvény Eszközalap (EUR) fenntarthatósági tájékoztatója

Érvényes: 2026. október 1-től

Az SFDR rendelet szerinti termékkategória: 8. cikk (támogatja az ESG-jellemzőket).

A Fenntarthatósági Kockázat jelentése olyan környezeti, társadalmi vagy irányítási esemény vagy helyzet, amely bekövetkezése esetén ténylegesen vagy potenciálisan lényegesen hátrányos hatást gyakorolhat a befektetés értékére.  Szisztematikus kutatási eredmények igazolják, hogy a fenntarthatósági kockázatok kibocsátó-specifikus, extrém veszteség-kockázat formájában jelenhetnek meg. Az ilyen kibocsátó-specifikus fenntarthatósági kockázati események általában alacsony gyakorisággal és valószínűséggel merülnek fel, azonban erőteljes pénzügyi hatással járhatnak és lényeges pénzügyi veszteségeket eredményezhetnek.

Bármilyen befektetési stratégia alkalmazásakor az alap Befektetéskezelője az átvilágítási eljárás keretében a befektetési döntés meghozatalakor minden releváns pénzügyi kockázatot figyelembe vesz, közöttük minden olyan vonatkozó fenntarthatósági kockázatot, amely a befektetés hozamára lényegesen hátrányos hatást gyakorolhat, és azokat folyamatosan értékeli. A Fenntarthatósági Kockázatok értékelése nem terjed ki a készpénzre, valamint a betétekre, derivatívákra és a nem minősített befektetésekre. A Fenntarthatósági Kockázatok az alábbi csoportokra oszthatók:

• Fenntarthatósági makrókockázatok, amelyek globális jelentőséggel bírnak mindegyik részalap szempontjából (például a globális felmelegedés és a klímaváltozás).
• Fenntarthatósági iparági kockázatok konkrét szektorokban kitettséggel rendelkező valamennyi alap esetében (például az olaj- és földgázszektorban a meg nem térülő eszközök kockázata)
• Egyedi vállalati és állami kibocsátók szintjén megjelenő sajátos fenntarthatósági kockázatok, amelyek az e kibocsátókkal szemben kitettséggel rendelkező valamennyi portfólió esetében relevánsak (például az éghajlatváltozásra való felkészüléssel kapcsolatos intézkedések)
• Portfólió szinten megjelenő fenntarthatósági befektetési kockázat, amely a portfóliónak a Fenntarthatósági makrókockázatnak, a Fenntarthatósági iparági kockázatnak és a Fenntartható kibocsátók felé való kitettségéből származik.

Az Alapkezelő a Fenntarthatósági kockázatokat külső fenntarthatósági kutatási adatok alkalmazásável és/vagy belső kutatások és elemzések útján méri fel. Mind a külső, mind a belső kutatások célja egy kibocsátó értékpapírjaiba történő befektetés esetében a fenntarthatósághoz kapcsolódó lehetséges pénzügyi kockázatok beazonosítása. A kibocsátók lehetnek vállalati, állami vagy alsóbb államszervezeti szinten lévő intézményi kibocsátók. A részleteket a Kockázatkezelési Kódexhez kapcsolódó nyilatkozat tartalmazza. Ez megtalálható a https://www.allianzgi.com/en/our-firm/esg linken.

Valamennyi termék megfelel a fent leírt folyamatnak. Ezen kívül, a Fenntarthatósággal  kapcsolatos közzétételeket szabályozó Rendelet (az EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS (EU) 2019/2088 RENDELETE a pénzügyi szolgáltatási ágazatban a fenntarthatósággal kapcsolatos közzétételekről) 8. és 9. cikkeinek megfelelő befektetési stratégiák olyan jellemzőkkel rendelkeznek, amelyek például egyes iparágak vagy a legrosszabb minősítésű kibocsátók kizárása útján bizonyos mértékig korlátozhatnak egyes kockázatokat, pl. a reputációs kockázatokat.

Az Alap az SFDR (Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2019/2088 Rendelete) 8. cikk (1) bekezdéssel összhangban kezelt alap. Az Alap környezeti és/vagy társadalmi jellemzőket mozdít elő, de nem vállal kötelezettséget a fenntartható befektetések minimális arányára vonatkozóan.

Az Alap környezeti és társadalmi jellemzőket, valamint az üvegházhatású gázkibocsátási („ÜHG”) intenzitás kezelését támogatja. Az Alap ezt az alábbi módokon valósítja meg:

• A környezeti és társadalmi jellemzők előmozdításának első lépéseként az Alap bizonyos, vitatott környezeti vagy társadalmi üzleti tevékenységekben érintett kibocsátókba történő közvetlen befektetéseket kizárja az Alap befektetési univerzumából kizárási kritériumok alkalmazásával. Ennek keretében a Befektetéskezelő kizárja azokat a céltársaságokat, amelyek súlyosan megsértik a megfelelő vállalatirányítási gyakorlatokat és olyan elveket, illetve iránymutatásokat, mint az ENSZ Globális Megállapodásának alapelvei, az OECD multinacionális vállalatokra vonatkozó irányelvei, valamint az ENSZ Üzleti és Emberi Jogi Irányelvei.
• Második lépésként a Befektetéskezelő a befektetéseket (a készpénz és a származtatott ügyletek kivételével) a céltársaságok üvegházhatásúgáz-kibocsátása („ÜHG-kibocsátás”) alapján értékeli, amennyiben ilyen adatok rendelkezésre állnak. Ennek alapján a Befektetéskezelő az Alapot úgy kezeli, hogy a portfólió ÜHG-intenzitása legalább 20,00%-kal alacsonyabb legyen az Alap referenciaindexének ÜHG-intenzitásánál.

Az Alap által támogatott környezeti és/vagy társadalmi jellemzők elérésének mérésére a Befektetéskezelő az „S&P Europe Large Cap Growth Total Return Net” indexet jelölte ki az Alap referenciaindexeként.

A befektetési stratégia környezeti és társadalmi jellemzői tekintetében az alábbiak alkalmazandók:

Első lépésként a Befektetéskezelő az alábbi kizárási kritériumokat alkalmazza, azaz nem fektet közvetlenül olyan vállalatok által kibocsátott értékpapírokba, amelyek:

• súlyosan megsértik az olyan elveket és iránymutatásokat, mint az ENSZ Globális Megállapodásának alapelvei, az OECD multinacionális vállalatokra vonatkozó irányelvei, valamint az ENSZ Üzleti és Emberi Jogi Irányelvei,
• vitatott fegyverek fejlesztésében, gyártásában, használatában, karbantartásában, értékesítésében, forgalmazásában, tárolásában vagy szállításában vesznek részt (gyalogsági aknák, kazettás lőszerek, vegyi fegyverek, biológiai fegyverek, szegényített urán, fehér foszfor és az atomsorompó-egyezményen kívüli nukleáris fegyverek),
• árbevételük több mint 10%-át termikus szén kitermeléséből szerzik,
• a közüzemi szektorban működnek, és árbevételük több mint 20%-a szénalapú tevékenységből származik,
• dohánytermékek gyártásában vesznek részt, vagy árbevételük több mint 5%-a dohánytermékek forgalmazásából származik.

Kizárásra kerülnek továbbá azok a szuverén kibocsátók által kibocsátott értékpapírokba történő közvetlen befektetések, amelyeket a Freedom House Index „nem szabad” minősítéssel lát el.