Allianz European Equity Dividend Részvény Eszközalap (EUR) befektetési politikája

Érvényes: 2024. július 1-től

Az eszközalap kizárólag az Allianz Global Investors Fund – Allianz European Equity Dividend befektetési jegyeit tartalmazza, ezen kívül az eszközalapban más befektetési eszköz nem szerepel.

Az eszközalap befektetéseinek jellemző földrajzi és szektoriális kitettsége: európai, magas osztalékot fizető részvények.
Az eszközalap devizaneme euró (EUR).

Az eszközalap célja hosszú távú tőkenövekedés elérése az európai részvénypiacok olyan vállalataiba való befektetés révén, amelyek várhatóan fenntartható osztalékhozamokat érnek el, a fenntarthatósági fő teljesítménymutató stratégiával („KPI-stratégia (relatív)”) összhangban. Ennek kapcsán a cél a mögöttes alap fenntarthatósági KPI-jánál jobb teljesítmény elérése (a mögöttes alap referenciaértékéhez hasonlítva) a befektetési célkitűzés elérése érdekében.

Az eszközalap azon ügyfelek részére ajánlott, akik hosszú távon várhatóan közepes hozam elérése érdekében közepes kockázatot hajlandóak vállalni.

Az Allianz Global Investors Fund – Allianz European Equity Dividend befektetési politikája:

Az alap eszközeinek legalább 70%-a tartósan, fizikailag részvényekbe kerül befektetésre a befektetési célkitűzésben leírtak szerint, a KPI-stratégiával összhangban.. Az alap eszközeinek legfeljebb 30%-a a befektetési célkitűzésben leírtaktól eltérő részvényekbe fektethető be, a KPI-stratégiával összhangban. Az alap eszközeinek legfeljebb 20 %-a fejlődő piacokon fektethető be. Az alap eszközeinek legfeljebb 20%-a közvetlenül betétekben tartható és/vagy pénzpiaci eszközökbe és/vagy (legfeljebb az alap eszközeinek 10%-áig) pénzpiaci alapokba fektethető be. Az alap SFDR kategória szerinti besorolása alapján Article 8-as (olyan pénzügyi termék, amely többek között környezetvédelmi vagy társadalmi jellemzőket támogat, feltéve, hogy a vállalatok, amelyekbe a befektetések történnek, jó irányítási gyakorlatot követnek) pénzügyi termék.

Az alap referenciaindexe az MSCI Europe Total Return Net Index.

Az eszközalapra jellemző alapvető kockázatok:

Részvénykockázat, likviditási piaci kockázat, devizaárfolyam-kockázat, ország- és politikai kockázat, partnerkockázat, koncentrációs kockázat, befektetési alapok speciális kockázatai.

Az eszközalapban a befektetési jegyek megcélzott, illetve minimálisan és maximálisan megengedett aránya egyaránt 100%. Az eszközalapban kizárólag befektetési jegyekre vonatkozó vételi és eladási ügyletek köthetők. Az eszközalapban nem megengedett az értékpapír-kölcsönzés és az ehhez kapcsolódó visszavásárlási megállapodások kötése. Az eszközalapban (fedezeti, arbitrázs, vagy egyéb célú) származtatott ügyletek nem köthetők. A mögöttes befektetési alapban annak befektetési politikája szerinti ügyletek köthetők.

Az alapok múltbeli teljesítménye nem nyújt garanciát a jövőbeli hozamok nagyságára. Jelen tájékoztató nem minősül ajánlattételnek vagy befektetési tanácsadásnak. A befektetés kockázatát a szerződő viseli.

* A javasolt minimális befektetési idő az a minimális időtartam, amely alatt a piacon a hasonló összetételű portfoliók elvárt hozama – a rendelkezésre álló historikus adatok alapján várhatóan – realizálódik.

Allianz European Equity Dividend Részvény Eszközalap (EUR) fenntarthatósági tájékoztatója

Érvényes: 2024. július 1-től

A Fenntarthatósági Kockázat jelentése olyan környezeti, társadalmi vagy irányítási esemény vagy helyzet, amely bekövetkezése esetén ténylegesen vagy potenciálisan lényegesen hátrányos hatást gyakorolhat a befektetés értékére.  Szisztematikus kutatási eredmények igazolják, hogy a fenntarthatósági kockázatok kibocsátó-specifikus, extrém veszteség-kockázat formájában jelenhetnek meg. Az ilyen kibocsátó-specifikus fenntarthatósági kockázati események általában alacsony gyakorisággal és valószínűséggel merülnek fel, azonban erőteljes pénzügyi hatással járhatnak és lényeges pénzügyi veszteségeket eredményezhetnek.

Bármilyen befektetési stratégia alkalmazásakor az alap Befektetéskezelője az átvilágítási eljárás keretében a befektetési döntés meghozatalakor minden releváns pénzügyi kockázatot figyelembe vesz, közöttük minden olyan vonatkozó fenntarthatósági kockázatot, amely a befektetés hozamára lényegesen hátrányos hatást gyakorolhat, és azokat folyamatosan értékeli. A Fenntarthatósági Kockázatok értékelése nem terjed ki a készpénzre, valamint a betétekre, derivatívákra és a nem minősített befektetésekre. A Fenntarthatósági Kockázatok az alábbi csoportokra oszthatók:

• Fenntarthatósági makrókockázatok, amelyek globális jelentőséggel bírnak mindegyik részalap szempontjából (például a globális felmelegedés és a klímaváltozás).
• Fenntarthatósági iparági kockázatok konkrét szektorokban kitettséggel rendelkező valamennyi alap esetében (például az olaj- és földgázszektorban a meg nem térülő eszközök kockázata)
• Egyedi vállalati és állami kibocsátók szintjén megjelenő sajátos fenntarthatósági kockázatok, amelyek az e kibocsátókkal szemben kitettséggel rendelkező valamennyi portfólió esetében relevánsak (például az éghajlatváltozásra való felkészüléssel kapcsolatos intézkedések)
• Portfólió szinten megjelenő fenntarthatósági befektetési kockázat, amely a portfóliónak a Fenntarthatósági makrókockázatnak, a Fenntarthatósági iparági kockázatnak és a Fenntartható kibocsátók felé való kitettségéből származik.

Az Alapkezelő a Fenntarthatósági kockázatokat külső fenntarthatósági kutatási adatok alkalmazásável és/vagy belső kutatások és elemzések útján méri fel. Mind a külső, mind a belső kutatások célja egy kibocsátó értékpapírjaiba történő befektetés esetében a fenntarthatósághoz kapcsolódó lehetséges pénzügyi kockázatok beazonosítása. A kibocsátók lehetnek vállalati, állami vagy alsóbb államszervezeti szinten lévő intézményi kibocsátók. A részleteket a Kockázatkezelési Kódexhez kapcsolódó nyilatkozat tartalmazza. Ez megtalálható a https://www.allianzgi.com/en/our-firm/esg linken.

Valamennyi termék megfelel a fent leírt folyamatnak. Ezen kívül, a Fenntarthatósággal  kapcsolatos közzétételeket szabályozó Rendelet (az EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS (EU) 2019/2088 RENDELETE a pénzügyi szolgáltatási ágazatban a fenntarthatósággal kapcsolatos közzétételekről) 8. és 9. cikkeinek megfelelő befektetési stratégiák olyan jellemzőkkel rendelkeznek, amelyek például egyes iparágak vagy a legrosszabb minősítésű kibocsátók kizárása útján bizonyos mértékig korlátozhatnak egyes kockázatokat, pl. a reputációs kockázatokat.

Az Alap az SFDR (Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2019/2088 Rendelete) 8. cikk (1) bekezdéssel összhangban kezelt alap. Az Alap környezeti és/vagy társadalmi jellemzőket mozdít elő, de nem vállal kötelezettséget a fenntartható befektetések minimális arányára vonatkozóan.

A Taxonómia Rendelet tartalmazza a „jelentős károkozás elkerülését” célzó elvet, ami azt írja elő, hogy a Taxonómia Rendeletnek megfelelő befektetések nem károsíthatják jelentősen a Taxonómia Rendelet szerinti célkitűzéseket és ez kiegészül bizonyos EU-s kritériumokkal. A „jelentős károkozás elkerülését” célzó elv az Alap azon befektetéseire vonatkozik, amelyek figyelembe veszik a környezeti szempontból fenntartható gazdasági tevékenységekre vonatkozó uniós kritériumokat a Taxonómia Rendelettel összhangban. Bármely más fenntartható befektetés sem károsíthatja jelentősen egyik környezeti vagy társadalmi célitűzést sem. Az Alap többi részének alapjául szolgáló befektetések a Taxonómia Rendelettel összhangban nem veszik figyelembe a környezeti szempontból fenntartható gazdasági tevékenységekre vonatkozó uniós kritériumokat.

Az alap a környezeti, illetve társadalmi jellemzőket oly módon mozdítja elő, hogy a befektetési döntés meghozatalakor figyelembe veszi a környezeti, illetve társadalmi tényezőket, valamint a klímatudatosság növelése érdekében kifejezetten együttműködik a nagy szénlábnyomú értékpapír-kibocsátókkal.

„Climate Engagement With Outcome” stratégia

A „Climate Engagement With Outcome” Stratégiának  (Climate Engagement Stratégia) megfelelően kezelt alapok a befektetéseik elemzésekor a felelős befektetéseket részesítik előnyben azáltal, hogy figyelembe veszik a környezeti tényezőket, a célhoz kötött klímavédelmi kötelezettségvállalást és a meghatalmazott útján történő szavazási gyakorlatot.

A Climate Engagement Stratégiával összhangban kezelt alapok a környezetvédelmi jellemzőket az adott alap 10 legnagyobb széndioxid-kibocsátással rendelkező értékpapírkibocsátója vonatkozásában kezdeményezett párbeszéd révén mozdítják elő, úgy, hogy szektor-specifikus célok kitűzésével elősegítsék azoknak az átállását az alacsony széndioxid-kibocsátású működésre. A portfólióban a 10 legnagyobb széndioxid-kibocsátású értékpapír-kibocsátót az 1. és a 2. típusú kibocsátási adataik alapján rangsorolják. A 1. típusú kibocsátás egy vállalat vagy az irányítása alá eső egységek tevékenységéből származó összes közvetlen kibocsátást méri. A 2. típusú kibocsátás a vállalat által az Üvegházhatású Gázok Protokoll meghatározása szerint vásárolt és felhasznált elektromos áramból származó összes közvetett kibocsátást méri.

Az alap Befektetéskezelője a szavazati jogok gyakorlása útján mozdítja elő a jó irányítási gyakorlatokat és a környezetvédelmi kérdéseket. Az alap Befektetéskezelője részt vállal az értékpapír-kibocsátóknak a klímaváltozást mérséklő folyamataikat érintő céljaik meghatározásában.

Az irányítási jellemzőket az értékpapír-kibocsátók irányításában és ellenőrzésében alkalmazott szabályrendszerek, gyakorlatok és folyamatok alapján értékelik.

Ezen kívül a Climate Engagement Stratégia minimum kizárási kritériumokat alkalmaz:

• az ENSZ globális kezdeményezését (Global Compact) súlyosan megsértő kibocsátókra (olyan értékpapírkibocsátók kizárása, amelyek a párbeszédet követően sem hajlandóak a változásra)
• vitatott fegyverek gyártásával foglalkozókra vagy olyan értékpapír-kibocsátókra, amelyek a bevételeik több, mint 10%-át fegyverekből szerzik.
• olyan értékpapír-kibocsátókra, amelyek bevételeik több, mint 10%-át hőerőművek fűtésére használt szén kitermeléséből szerzik és az olyan közüzemi szolgáltató értékpapír-kibocsátókra, amelyek bevételeik több, mint 20%-át szénből szerzik, és
• a dohánytermelésben érdekelt, valamint olyan értékpapír-kibocsátókra, amelyek a bevételeik több, mint 5%-át dohányforgalmazásból szerzik.

Az állami értékpapír-kibocsátók vonatkozásában a Freedom House Index mutatót veszik figyelembe.

Előfordulhat, hogy az alap értékpapírok egy olyan csoportjába (például indexbe) fektet be, amely tartalmazhat a fenti kizárási feltételek alá eső értékpapírokat.

E kizárások alkalmazásához az Alapkezelő különböző külső adat- és kutatási szolgáltatókat vesz igénybe.

Azon alapok Befektetéskezelőinek, amelyek alkalmazzák a Climate Engagement Stratégiát, szándékukban áll

• az alapba tartozó Értékpapírok kibocsátói közül a 10 legnagyobb szénlábnyomú kibocsátóval együttműködni;
• együttműködni a klímaváltozáshoz való alkalmazkodásban, objektív célok kitűzésén keresztül.

Az alap befektetései között szereplő állami értékpapír-kibocsátókkal nem működnek együtt, azonban az alap által megszerzendő értékpapírokat alávetik a Társadalmilag Felelős Befektetési (SRI) minősítési eljárásnak. Az állami értékpapír-kibocsátókba való befektetések százalékos aránya részalaponként változhat. Egyes befektetések vonatkozásában az SRI besorolási módszertan nem alkalmazható vagy nem lehetséges a kapcsolatfelvétel, így azok nem minősíthetők.

Az alap Befektetéskezelője lehetőség szerint az olyan származtatott ügyleteket részesíti előnyben, amelyek célja a Climate Engagement Stratégiának megfelelően kezelt alap meghirdetett környezeti vagy társadalmi jellemzőinek a teljesítése.