Az Egyesült Államok gazdasága továbbra is a vártnál szilárdabb ellenállóképességet tanúsít: az inflációtól megtisztított amerikai GDP-növekedés évesített negyedéves alapon 2,2%-kal nőtt a legutolsó negyedévi adatok szerint – ami jóval több, mint az 1,5%-os előzetes becslések. Ezt a dinamikát elsősorban a meglepően erős lakossági fogyasztás, valamint a vállalati szektorban megfigyelhető, a stratégiai infrastruktúrába és technológiai fejlesztésekbe irányuló beruházások hajtották. Ezzel párhuzamosan a konjunktúramutatók is a gazdasági aktivitás éles kétoldalúságát igazolják. A tengerentúli cégvezetők várakozásait tükröző S&P Global feldolgozóipari beszerzési menedzser index (PMI) 57 pontra emelkedett (a növekedést az 50 pontos küszöb jelzi). A szolgáltatási szektor PMI mutatója még magasabb szinten, 58,7 ponton stabilizálódott. Mindezek a számok alátámasztják a belső kereslet erőteljes jelenlétét. Ezzel szemben az eurózóna kompozit PMIje 49,2 ponton stagnált, ami a kontinentális európai ipar strukturális lemaradását, a magas energiaköltségek miatti versenyképességi hátrányt mutatja, valamint azt is, hogy az európai lakosság egyre óvatosabb, és inkább tartalékolja a pénzt, mintsem elköltené a boltokban.
A gazdasági ciklusokat indikátorokkal előrejelző, tudományos alapokra épülő VIG Globális Befektetési Óra a következő hónapokra nem mutat egységes képet. A világ három meghatározó gazdasági régiója (Amerika, Európa és Kína) ugyanis eltérő fázisban van. Az USA esetében a korábbi neutrál stagflációs állapotból a mutató átlépett az expanziós szakaszba (erősebb növekedés és magasabb infláció mellett), míg az Európai Unió a kissé jobb növekedési adatok hatására a túlhevülési (overheat) szakaszba került. A növekedési adatok javulását és a gazdasági aktivitást elsősorban az USA-ban zajló AI (mesterséges intelligencia) hátterű beruházások fűtik. Az olajárak jelentős volatilitása ugyanakkor bizonytalanságot okoz az előrejelző indikátorokban. A Befektetési Óra mozgása jól illusztrálja, hogy a makrogazdasági környezet rendkívül bizonytalan és gyorsan változik.
Az amerikai gazdaság ismét bizonyította ellenálló képességét. Az erős fogyasztás, a technológiai beruházások és a vállalati nyereségek növekedése továbbra is támogatják a részvénypiacokat. A jó gazdasági híreknek azonban van árnyoldala is: a tartós infláció miatt a jegybankok magasabban tarthatják a kamatokat, ami a kötvény- és részvénypiacokon egyaránt átrendezheti a befektetői várakozásokat.
A kötvényhozamok jelentős emelkedése ugyan átmeneti árfolyamveszteségeket okozott, de egyúttal új lehetőségeket is teremtett. A fejlett piaci állampapírok hosszú idő után ismét vonzó kamatozást kínálnak, egy későbbi hozamcsökkenés pedig további árfolyamnyereséget eredményezhet. A részvénypiacokon eközben egyre fontosabb a körültekintő választás: a mesterséges intelligencia továbbra is a növekedés motorja, de a magas értékeltségű technológiai vállalatok mellett egyre nagyobb figyelmet kapnak a stabilabb nyereségtermelő képességű ágazatok. Ebben a környezetben különösen érdekes választás lehet az Alfa Konzervatív Vegyes Eszközalap. Befektetési stratégiája a globális kötvény- és részvénypiacok lehetőségeit ötvözi, mérsékelt kockázatvállalás mellett. Az eszközalap a fejlett piaci államkötvények révén részesedhet a magasabb hozamkörnyezet előnyeiből, miközben visszafogott részvénykitettsége lehetőséget ad a vállalati profitnövekedés kihasználására is.
A magas kamatok, az energiapiaci bizonytalanság és a részvénypiaci átrendeződés idején a legfontosabb kérdés nem feltétlenül az, hogy melyik piac teljesít majd a legjobban, hanem, hogy miként lehet többféle forgatókönyvre felkészülni. Az Alfa Konzervatív Vegyes Eszközalap éppen ezt az egyensúlyt kínálhatja: mérsékelt kockázat mellett teremthet lehetőséget hozam elérésére, anélkül, hogy a befektetőknek egyetlen piaci irányra kellene fogadniuk.
A globális kötvénypiacokon szeptemberben jelentős kamat- és hozamemelkedési hullám söpört végig, amit az erősödő inflációs félelmek és a fiskális hiányok következtében növekvő állampapír-kínálat miatt tartósan magas jegybanki kamatlábakra vonatkozó várakozások tápláltak. Az amerikai Fed 25 bázisponttal a 3,75–4,00%-os sávra, az Európai Központi Bank (EKB) az európai gazdasági stagnálás ellenére 2,50%-ra, a Bank of Japan (BoJ) 1,25%-ra emelte irányadó rátáját. A hatás nem is maradt el: az amerikai 10 éves államkötvény hozama 5,33%-ra emelkedett, elérve a 2002 óta mért legmagasabb szintet. A görbe leghoszszabb végén a 30 éves amerikai hozam pedig 5,67%-ra nőtt. Az európai kötvénypiacokon a brit 10 éves gilt hozama 5,35%-on tetőzött, jelezve, hogy az aggályok nem korlátozódnak az amerikai piacra. A forintkötvény se fizet sokkal többet, a 10 éves magyar referencia-államkötvény 5,8% körüli éves kamatával elérhető reálhozam ugyanakkor nemzetközi összehasonlításban még mindig elég magas ahhoz, hogy megtartsa és vonzza a külföldi tőkét.
A részvénypiacokon szeptemberben erőteljes szektoriális rotáció ment végbe, miközben a vállalati fundamentumok összességében meglepően erősek maradtak. A FactSet adatai alapján az S&P 500 indexben szereplő vállalatok harmadik negyedéves egy részvényre jutó nyereségének (EPS) növekedése 29,1% volt, miközben a P/E ráta viszonylag alacsonyan, 19x körül alakult. Ez azt jelzi, hogy bár a részvények nem olcsók, az érdemi profitnövekedés képes alátámasztani a jelenlegi árfolyamszinteket. Bár a piacon megjelentek a mesterséges intelligencia beruházások megtérülésével kapcsolatos kérdőjelek, és jelentős tőke áramlott ki a csúcsra járatott, tőkeigényes technológiai óriásokból olyan stabilabb készpénztermelő, kedvezőbb értékeltségű szektorokba, mint a pénzügy, az egészségügy vagy éppen a kommunikáció, az AI-ban azért most is akadt óriási sztori. A Facebook-tulajdonos Meta részvényei a „Muse” nevű személyes AI-asszisztensének szeptember 8-i bemutatása után néhány hét alatt közel 30%-kal erősödtek. Az AI-ügynök képes önálló feladatokat végrehajtani (utazást foglalni, vásárolni, e-maileket küldeni) a fizetős tranzakciók után pedig még jutalékot is szedhet, ami óriási bevétellel kecsegtet.
Az Európában mérvadó Brent típusú kőolaj ára 14%-os szeptember havi drágulást követően 103,73 és 107,00 dollár/hordó közötti tartományba ugrott, elsősorban a közel-keleti geopolitikai válság elmélyülése és a kulcsfontosságú tengerszállítási útvonalak háborús akadályoztatása miatt (de drágult az amerikai WTI kőolaj árfolyama is). Ezzel párhuzamosan az európai tőzsdei földgázár 85 euró/MWh szinten tetőzött a téli feltöltési időszak lezárulta előtti, a tárolókat övező aggodalmak és az LNG-infrastruktúra kapacitáskorlátai miatt. Ez közel 100%-os drágulást jelent mindössze 6 hónap alatt. A nemesfémek közül az arany és az ezüst a jelentős nyári felértékelődés után konszolidációt mutatott: az arany kurzusa az augusztusi, közel 4700 dollár/uncia (1 uncia = 31,1 gramm) csúcsot követően 4 200 dollár/uncia körül stabilizálódott. A jegybankok ugyan évente több mint 1 000 tonnát vásárolnak (a holland jegybank teljes 345 tonnás nemzeti aranytartaléka több mint negyedének hazaszállítása jól mutatja annak fontosságát), a kamatok emelkedése ugyanakkor csökkenti a sem hozamot, sem osztalékot nem fizető nemesfém csáberejét.
Az amerikai dollár érdemi erősödést mutatott szeptemberben a főbb devizapárokkal szemben, köszönhetően az amerikai kötvényhozamok szárnyalásából fakadó, növekvő kamatelőnynek és a globális bizonytalanságok idején tapasztalható biztonsági tőkebeáramlásnak. Ezzel párhuzamosan az euró gyengült, mivel az európai iparra nehéz idők járnak (most elsősorban a növekedés miatt). A magyar forint viszont jól tartotta magát. A Magyar Nemzeti Bank által fenntartott magas reálkamat, a nemzetközi befektetők számára vonzó „carry trade” (más devizában felvehető olcsó hitellel kombinált spekuláció) és a magyar gazdaságpolitika jó megítélése hatékonyan védték a hazai fizetőeszközt a külső piacok volatilitásával szemben.
Jegybanki alapkamatok
2026.10.13.
Devizaárfolyamok (MNB)
2026.10.13.
Deviza
EUR/HUF
USD/HUF
Árfolyam
364,00
325,72
Változás (elmúlt 12 hónap)
-7,10%
-3,74%