Február 28-án az Amerikai Egyesült Államok és Izrael közös támadást indított Irán ellen a fennálló rezsim megdöntésének céljából, ami azóta bővebb konfliktussá nőtte ki magát. A rezsim megdöntése mellett cél volt Irán hadseregének elpusztítása, illetve annak megakadályozása, hogy az ország nukleáris fegyverekre tegyen szert. Irán válaszul rakétatámadást indított Izrael, valamint számos környező országban – mint Kuvait, Bahrein, Katar, Irak, Szaúd-Arábia és az Egyesült Arab Emírségek – található katonai bázis ellen. A geopolitikai feszültség és a háborús cselekmények jelentős ingadozást okoztak a világ pénz- és tőkepiacain: az újra menedék-valutaként funkcionáló dollár egy év gyengülés után újra erősödött (nem csoda, hisz az USA a világ vezető katonai-gazdasági hatalma), a kockázatcsökkentés miatt lejtőre kerültek az olyan rizikósabb eszközök, mint a részvények és a kriptovaluták. Ennél is jelentősebb a hatás az energiapiacon: Katar, a világ legnagyobb LNG-exportőre dróntámadás miatt átmenetileg leállította a termelést, ami az európai import 15%-át érintheti. Irán ráadásul blokkolta a Hormuzi-szorost is, amelyen keresztül számos más közel-keleti olaj- és gáztermelő állam is bonyolítja exportját. A legnagyobb félelem a háború tartósan magas olajárat eredményező eszkalációja, ami világszerte inflációt, kamatemelkedést és ezzel a gazdasági növekedési ütem lassulását hozhatja, elsősorban Európában. A világgazdaság hosszabb távú folyamatai ugyanakkor valószínűleg nem vesznek 180 fokos fordulatot.
Gyorsuló ütemű gazdasági növekedés, egyúttal emelkedő árszínvonal: márciusra expanziós szakaszba lépett a VIG Alapkezelő Globális Befektetési Óra elnevezésű, tudományos alapokra épülő előrejelző modellje, amely előremutató indikátorokkal becsüli meg a rövid távú gazdasági ciklust. Ennek megfelelően a részvénypiacokon azok a szektorok kezdtek felülteljesíteni, amelyeket a modell jelez: az energiaszektor és az alapanyaggyártás mellett a nyersanyagok teljesítenek átlag felett. Ez összhangban van az előretekintő növekedési és inflációs mutatókkal.
Az egyes országcsoportok kilátásai között ugyanakkor érezhető különbségek lehetnek. Előrejelző mutatónkat jelen pillanatban Kína húzza fel a legnagyobb mértékben, ahol az általános feldolgozóipari PMI-index februárban 52,1 pontra emelkedett a januári 50,3 pontról. Ez 2020 decembere óta a legmagasabb érték, a termelés 2024 júniusa óta a legnagyobb mértékben nőtt, míg az új megrendelések kilencedik hónapja emelkedtek, a növekedés pedig 2020 decembere óta a legerősebb volt.
A globális pénz- és tőkepiacok az elmúlt időszakban ismét emlékeztettek arra, milyen gyorsan változhat a befektetési környezet. A geopolitikai feszültségek, az energiapiaci kockázatok és a jegybanki kamatpályával kapcsolatos bizonytalanság egyaránt növelte a piaci ingadozásokat. Az ilyen időszakokban különösen felértékelődik a megfontolt, kiegyensúlyozott befektetési stratégia.
A jelenlegi helyzet továbbra is óvatosságra int. A konfliktusok és az inflációs kockázatok rövid távon könnyen okozhatnak piaci kilengéseket, ezért érdemes olyan portfóliót választani, amely egyszerre képes kezelni a bizonytalanságot és kihasználni a gazdasági ciklus kínálta lehetőségeket. Az Alfa Konzervatív Vegyes Eszközalap ezt a szemléletet képviseli. A portfólióban meghatározó szerepet kapnak a stabilabb kötvénybefektetések, amelyek a kiszámíthatóbb hozam alapját adják, miközben a részvény és egyéb eszközök révén a befektetők a globális gazdaság növekedési lehetőségeiből is részesedhetnek. A diverzifikált eszközallokáció célja, hogy a piaci hullámzások közepette is kiegyensúlyozott teljesítményt biztosítson. Az eszközalap így azoknak a befektetőknek lehet megfelelő választás, akik a jelen bizonytalan világpolitikai környezetben nem szeretnének lemondani a hosszabb távú növekedési potenciálról, ugyanakkor fontos számukra a kockázatok kontrollja és a stabilabb befektetési struktúra.
Egyelőre leálltak a kamatcsökkentéssel a világ nagy jegybankjai. Az amerikai Fed (és a piac is) februárban késleltetett és kisebb volumenű kamatcsökkentéseket árazott 2026-ra, a korábbinál bizonytalanabb ütemmel és időponttal, részben a geopolitikai és inflációs kockázatok miatt. A döntés mögött az áll, hogy az infláció tartósan a 2% feletti cél közelében maradt és a munkaerő-piaci adatok is enyhén stabilizálódtak (a munkaadók a vártnál több, 130 000 új munkahelyet teremtettek januárban, amivel a munkanélküliségi ráta 4,3%-ra csökkent). Európában szintén nem változtak az irányadó ráták: az euróövezet központi bankja, az EKB a kamatok tartása mellett döntött, és a piaci várakozások sem áraztak kamatcsökkentést. Főleg, hogy a most kirobbant háború inflációs kockázatot hordoz: az amerikai 10 éves államkötvény hozama 4%, a németé 2,7% fölé emelkedett. A vállalati kötvények hozamfelára ugyanakkor évtizedes mélypontra csökkent: a globális gazdaság jól muzsikál, a cégek egyre valószínűbben fizetik vissza a kölcsönt. Alacsonyabb kockázat alacsonyabb kamatot eredményez.
Átrendeződés volt a világ legnagyobb részvénypiacán februárban: a globális kapitalizáció 40%-át adó főbb amerikai részvényindexek közül a S&P 500 és a Nasdaq esett, a nagy technológiai papírok ugyanis eladási nyomás alatt álltak. Az Amazon részvénye például közel 12%-kal esett, a cég 200 milliárd USD-t tervez beruházni AI infrastruktúrára, ami sok befektető szerint túlzott összeg. Az Nvidia részvénye egyetlen nap alatt 5,5%-ot esett, annak ellenére, hogy a vállalat egyébként kedvező eredményeket tett közzé. De olyan cégek árfolyama is jelentősen csökkent, amelyeket kivált az AI: a nyelvtanulást segítő Duolingo kurzusa tavaly május óta több, mint 80%-kal esett. A Dow Jones Industrial Average és a Russell 2000 kis- és középvállalati index értéke ugyanakkor nőtt, ami azt jelzi, hogy a piac diverzifikálódik a nagy tech-papírok túlsúlya alól. A prímet a közüzemi, energia- és alapanyaggyártó szektor vitte, csakúgy, mint Európában, ahol viszont a részvénypiacok új, történelmi csúcsokra emelkedtek. A háború kitörése ugyanakkor korrekciót hozott, a dél-koreai KOSPI index például néhány nap alatt 15%-ot esett.
A háborús cselekmények nyomán jelentősen emelkedett az olaj világpiaci ára. Nem csoda: a világ olajtartalékainak mintegy 50-55%-a található ezen a régión belül. Az Európában irányadó Brent nyersolaj ára március elején rövid időre meghaladta a hordónként (159 liter) 85 dollárt is a geopolitikai feszültségek és ellátási kockázatok miatt, majd tartósan 70 dollár felett zárt. Utóbbira tavaly nyár, előbbire 2023 októbere óta nem volt példa. A Kara-öbölből kivezető fő tengeri útvonal, a Hormuzi-szoros blokádja miatt a szállítás és a kínálat is korlátozott, ami további árfelhajtó nyomást eredményezett. Az OPEC+ olajkartell ugyan napi 206 000 hordós áprilisi kitermelésnövelésről döntött, ám Szaúd-Arábia és az Egyesült Arab Emírségek egyelőre nemigen tudnak exportálni, amíg az öbölbeli hajózás vissza nem tér a normális kerékvágásba. A biztonságos menedéknek tartott arany tőzsdei ára ugyanakkor az unciánként (31,1 gramm) 5000 dolláros lélektani határ felett stabilizálódott.
Megint bebizonyosodott, hogy megéri deviza alapon is diverzifikálni a megtakarításokat. A befektetők a közel-keleti zűrzavar közepette a dollárba fektettek: a régióban terjedő háború ugyanis a dollár értékét növeli, mivel a befektetők a világ leglikvidebb eszközének relatív biztonságát keresik. Ez jelentős mértékben erősítette az amerikai valuta árfolyamát (különösen a feltörekvő gazdaságú országokhoz képest: a forinthoz képest például pár nap alatt 15 forint volt a felértékelődése, de jelentősen drágult az angol fonttal, a japán jennel és az euróval szemben is). Mindez arra figyelmeztet, hogy a dollárközpontú pénzügyi univerzumtól mégsem lesz olyan egyszerű és gyors az átmenet egy töredezettebb, többpólusú világ felé. A háborús bizonytalanságok miatt a forint árfolyama az euróhoz képest is jelentősen vesztett értékéből, és közel 390 forintra gyengült.
Jegybanki alapkamatok
2026.03.12.
Devizaárfolyamok (MNB)
2026.03.12.
Deviza
EUR/HUF
USD/HUF
Árfolyam
389,00
336,00
Változás (elmúlt 12 hónap)
-3,00%
-8,00%