Befektetési hírlevél
2025. október

Fókuszban: az amerikai kamatcsökkentés

A piac már hónapok óta találgatja, hogy az amerikai jegybank szerepét betöltő Fed-nek csökkentenie kellene-e a kamatlábakat, és ha igen, mikor és mennyivel. Hosszú várakozások után a Szövetségi Nyíltpiaci Bizottság (FOMC) végül úgy döntött, hogy 2024 decembere óta először kamatot csökkent.

Jerome Powell, a Fed elnöke bejelentette, hogy a szövetségi alapkamat céltartományát egyelőre 25 bázisponttal 4,00 és 4,25% közötti tartományra csökkentik, figyelmen kívül hagyva a – leghangosabban Donald Trump elnök által – jelentősebb csökkentést szorgalmazó felhívásokat.

A Fed két célja az árstabilitás és a maximális foglalkoztatottság, ami most úgy tűnik, veszélybe került. A legfrissebb adatok arra utalnak, hogy a munkaerőpiac jelentősen lehűlt, a munkahelyteremtés az utóbbi hónapokban jelentősen lelassult. Ugyanakkor az infláció az elmúlt hónapokban felgyorsult, mivel a vámok felhajtották az importcikkek árait. A gazdasági kilátásokat rontotta az is, hogy október elején leállt az amerikai kormányzat, miután a republikánus és demokrata szenátorok nem tudtak megállapodni a költségvetésről. Ezért egyre több szakértő valószínűsít az év hátralévő részére további két kamatcsökkentést, amely az alacsonyabb kamatozású hitelekkel stimulálja az üzleti beruházásokat és a lakossági fogyasztást is, ami növekő vállalati nyereségeket és ezzel emelkedő részvényárakat hozhat.

Aranyban a nyugalom

A piac végre választ kapott: a Fed 2024 decembere óta először kamatot csökkentett, 25 bázisponttal 4,00-4,25%-ra. A döntés üzeni: a lehűlő munkaerőpiacot és a bizonytalan növekedést immár óvatos lazítással kezelik. Közben az inflációt a vámok ismét csipkedik, Washingtonban költségvetési huzavona, Kínában szabályozási fordulat hűti a lendületet. Európában stabil az infláció és alacsony a munkanélküliség, de az EKB kivár. A dollár gyengül, a hosszú amerikai hozamok csak mérsékelten esnek, a részvénypiaci optimizmus helyenként „dotcom-szerű” árazásba csap át.

Ebben a környezetben a „menedék” érték kerül előtérbe: a geopolitikai kockázatok és a kamatcsökkentési ciklus kezdete új lökést adtak az aranynak. A jegybanki vásárlások, a portfóliók dollár-helyettesítő igénye és a csökkenő reálhozamok egy irányba mutatnak. Az Alfa Arany Fókuszú Eszközalap – egyszerű, átlátható aranykitettség, amely képes csillapítani a volatilitást és békét vinni a portfólióba. ZEN üzemmód bekapcsolva.

A Wall Street erős hónapot és negyedévet zárt, elsősorban az olyan, a mesterséges intelligenciában érdekelt vállalatok részvényár emelkedésének köszönhetően, mint az Nvidia és az Oracle. A 30 legnagyobb és legismertebb amerikai ipari vállalat részvényeinek árfolyamát követő Dow Jones ipari index és az 500 nagy, tőzsdén jegyzett amerikai vállalat részvényeinek teljesítményét mérő S&P 500 is újabb rekordot ért el. A gazdasági helyzet támogató a részvénypiacok számára: a GDP a második negyedévben a legutolsó, szeptemberi becslés szerint 3,8%-kal nőtt (Európában és Magyarországon csak 0,1%-kal!), a dollár kamat csökkent. A befektetői optimizmust ugyanakkor egyre többen tartják túlzottnak: sokan már „dotcom-szerű” árazásról beszélnek (az 1990-es évek végén az internetes cégeket övező túlzott optimizmus 2000-ben tőzsdei lufihoz, majd összeomláshoz vezetett). Igaz, ami igaz, az amerikai tőzsdei értékeltség nagyon magas: a papírok átlagosan az egy részvényre jutó vállalati profit 23-24-szeresén, a nagy techcégek 30-szorosán forognak (a 10 éves átlag csak 18), és már a kisebb, nem profitábilis AI-cégek is ralliznak. David Solomon, a befolyásos Goldman Sachs bankház vezérigazgatója a torinói Italian Tech Week konferencián mondta, hogy a következő két évben valószínűleg visszaesés jön majd a tőzsdéken. Az általános optimizmus veszélyes: az AI-cégek közt is lesznek nyertesek, de vesztesek is. Akkor már érdemesebb lehet a gyengülő dollárból profitáló, de vállalati nyereség alapon feleannyiba kerülő (14-es P/E mutatójú, azaz tőzsdei árfolyam/nyereség arányú) fejlődő piacokon befektetni: a sanghaji tőzsdén az AI-cégek, Latin-Amerikában a nyersanyagszektor vitték a prímet.

Érintett eszközalapok elsősorban:

• VIG MegaTrend Részvény eszközalapok
• VIG Opportunity Fejlett Piaci Részvény eszközalapok
• VIG Közép-Európai Részvény eszközalapok

További érintett eszközalapok
(részbeni kötvény kitettségük miatt):

• VIG Maraton ESG Abszolút Hozamú eszközalapok
• VIG Tempo Alapok Alapja eszközalapok

Továbbra is erős maradt a forint (egy euróért szeptemberben jellemzően körülbelül 390 forintot kellett fizetni), míg a dollárért már csak 330 forintot – utóbbira 2022 óta nem volt példa. Aki bölcsen megosztaná a deviza-kockázatot,
annak most jó pillanatban van lehetősége a megtakarítások egy részét euróra, dollárra váltani, hogy portfóliója egy későbbi, esetleges forint gyengülés ellen védve legyen. A jövő évi parlamenti választások hozhatnak némi bizonytalanságot nemzeti valutánk árfolyamát illetően, ugyanakkor a forint magas kamattartalma, vagy EU-barát politikai fordulatra utaló jelek további forint erősödést kockáokozhatnak (Lengyelországban a választási eredmények hatására a zloty 15%-ot drágult az euróhoz képest).

Érintett eszközalapok:

• Euróban és dollárban nyilvántartott biztosítási módozatok eszközalapjai
• Forintban nyilvántartott biztosítási módozatok azon eszközalapjai, melyeknek fókusza a nemzetközi pénz-és tőkepiac