Eszközalapokra vonatkozó általános tudnivalók

• A likvid eszközöknek a teljes alaphoz viszonyított minimum és megcélzott aránya 0%, maximális aránya 10%, míg az eszközalapokra jellemző eszközök illetve befektetési jegyek minimális aránya 90%, maximális és megcélzott aránya 100% minden eszközalapban. A likvid eszközök közé a bankbetétek, a folyószámlán elhelyezett pénzeszközök valamint a repó és fordított repó ügyletek tartoznak, kivéve a Pénzpiaci eszközalapot, amely esetében a bankbetétek, valamint a repó és fordított repó ügyletek az eszközalapra jellemző eszközöknek számítanak.
• Az eszközalap nettó eszközértéke az alapot képező értékpapírok piaci értékének, valamint az alap követeléseinek és kötelezettségeinek összege.
• Az értékpapírok piaci értékének meghatározása a magánnyugdíjpénztárak nettó eszközérték számítására vonatkozó törvényi szabályozás által előírt módon történik.
• Az eszközalapokban csak befektetési jegy jegyzési (vételi) és visszaváltási (eladási) ügyletek kötésére van lehetőség, az értékpapír-kölcsönzési ügyletek nem megengedettek.
• Az eszközalap múltbeli teljesítménye nem jelent garanciát a jövőbeni hozamokat illetően. Mivel bizonyos eszközalapok közvetlenül vagy közvetve részvényeket tartanak, ezen eszközalapok kockázata magas. Az eszközalapok kockázatát az alap befektetéseinek devizája is lényegesen befolyásolhatja. A biztosító az eszközalapokra sem tőke, sem hozamgaranciát nem vállal, az eszközalapokba történő befektetésből származó – lent felsorolt – kockázatokat a szerződő viseli.
• Ezen eszközalapoknál nincsenek olyan időpontok, időszakok, vagy feltételek amelyek befolyásolják az eszközalap-portfolió értékét. Az eszközalapokban elhelyezett befektetések értékét a biztosító az értékelési napokon határozza meg, melynek gyakoriságáról a Befektetéstechnikai kiegészítő szabályai rendelkeznek.
• A biztosító az eszközalapokra sem tőke, sem hozamgaranciát nem vállal, az eszközalapokba történő befektetésből származó – lent felsorolt kockázatokat a szerződő viseli.

Az eszközalapokra vonatkozó befektetési kockázati tényezők

Az eszközalap múltbeli hozamai, nem jelentenek garanciát a jövőbeni hozamokat illetően.
Az eszközalapok egységeinek megvásárlása – különösen rövid távon – magában hordozza az egységek árfolyamának, így az eképpen nyilvántartott megtakarítások értékének csökkenési kockázatát is.

Piaci kockázatok:

• Kamatkockázat: a piaci hozamszint emelkedése hátrányosan érintheti az eszközalap portfoliójában szereplő értékpapírok, különösen a fix kamatozású, hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok értékét. A kamatok és tágabb értelemben a tőkepiaci, ezen belül is elsősorban az állampapírpiaci hozamok nem feltétlenül tartanak lépést az inflációval, ami kedvezőtlen körülmények esetén akár negatív reálhozamú befektetést is eredményezhet.
• Társaságok kockázata: gazdasági társaságok hitel- vagy tulajdonviszonyt megtestesítő értékpapírjaiba történő befektetés annak a veszélynek teheti ki az eszközalapot, hogy az értékpapírok árfolyama az általános piaci folyamatoknak, a társaságok megítélésének vagy gazdasági helyzetének romlásának következtében átmenetileg vagy tartósan csökkenhet, vagy akár teljesen el is értéktelenedhet. Előfordulhat, hogy a társaságok egyes, általuk kibocsátott értékpapírokkal kapcsolatos kötelezettségeiket nem időben, részben, vagy egyáltalán nem teljesítik.
• Likviditási kockázat: az eszközalapok a portfoliójában szereplő eszközök értékesítése a piaci viszonyok függvényében időnként nehézségekbe ütközhet, illetve csak kedvezőtlen árfolyamon lehetséges.
• Devizaárfolyam-kockázat: az eszközalap devizanemétől eltérő devizanemekben kibocsátott eszközökbe történő befektetés esetén az eszközöknek, illetve az eszközök tartásából eredő jövedelmeknek az eszközalap devizanemére átszámított értéke az adott deviza és az eszközalap devizaneme közötti árfolyam ingadozásának következményeként csökkenhet.
• Származtatott ügyletek kockázata: A származtatott ügyletekhez speciális kockázati tényezők tartoznak. Ilyen a piaci kockázat, a báziskockázat, a partnerkockázat, és a likviditási kockázat. A piaci kockázat felnagyítja a mögöttes termék, alaptermék árában bekövetkező változásokat. Báziskockázatról akkor beszélünk, amikor nem tökéletes fedezeteket nyit az alapkezelő, mert az adott termékre nincs határidős kereskedés, nem azonos a lejárat a fedezni kívánt időszak hosszával, vagy a fedezeti ügyletkötő nem biztos a termék jövőbeli megvételének vagy eladásának időpontjában. Partnerkockázat az ügyletek teljesülésére vonatkozik, amit a futures piacon az elszámolóházak biztosítanak, a forward ügyleteknél pedig közvetlenül a partner. A likviditási kockázatot az adott származtatott termék forgalma, nyitott kötésállománya mutatja meg. Egyéb technikai jellegű kockázat a szabályozási kockázat, ami a törvényi szabályozás megváltozását jelenti, a működési kockázat a kereskedési rendszerek megbízhatóságát, működőképességét jelenti. Az elszámolási kockázat az aktuális piaci árhoz történő igazítás végrehajthatóságát és az elszámolóház belső mechanizmusának az átláthatóságát jelenti. A szállítási kockázat a fizikai szállításhoz szükséges mechanizmus megbízhatóságát, a végrehajtási kockázat pedig megbízás teljesítésének gyorsaságát és pontosságát jelenti.
• Árutőzsdei árfolyamváltozások kockázata: az árutőzsdei termékekbe, illetve árutőzsdei termékeken alapuló származtatott ügyletekbe történő befektetés annak a veszélyét rejti magában, hogy a termékek ára az általános piaci folyamatok, illetve az esetleges természeti behatások következtében nagy mértékben ingadozhat, így az eszközalap által birtokolt árutőzsdei termékek, illetve árutőzsdei termékeken alapuló származtatott ügyletek értéke átmenetileg vagy tartósan csökkenhet, vagy akár teljesen el is veszhet.
• Ingatlan befektetések általános kockázata: az ingatlanok vételárának megtérülési ideje jellemzően hosszabb, mint az értékpapír-befektetéseké. Az ingatlan befektetések kockázata döntően az ingatlanok hasznosításából eredő kockázatból, valamint az ingatlanok értékének ingadozásából származhat. Az ingatlanok hasznosítása (bérbeadása), illetve értékesítése ugyanis időről-időre – a piaci viszonyok változásával párhuzamosan – nehézségekbe ütközhet. Az ingatlanpiac jellemzően több éves ciklusokban mozog, amely eltérhet a gazdaság egyéb szektorainak ciklusától, azaz az ingatlanpiacon realizálható hozam alakulása nem feltétlenül egyezik meg az alternatív befektetési eszközökön elérhető hozamok alakulásával.

Nem piaci kockázatok:

• Politikai kockázat: a célországok – amelyekbe az eszközalapok befektetései irányulnak – mindenkori politikai stabilitása, helyzete időről-időre megváltozhat. Az egyes országok kormányai hozhatnak olyan döntéseket, melyek az eszközalap működése során negatívan befolyásolhatják az ezen országokban megszerzett befektetések értékét. A magyar, illetve külföldi kormányok, valamint az egyes célországok nemzeti bankjainak politikája és intézkedései jelentős hatással lehetnek az eszközök hozamára és az üzleti életre általában, így azon társaságok teljesítményére is, amelyek által kibocsátott értékpapírok időről-időre az eszközalap portfóliójában szerepelhetnek.
• Partnerkockázat: az eszközalapokban közvetve vagy közvetetten tartott eszközök külső, különösen külföldi partnerek által történő forgalmazásából, kezeléséből fakadóan adódó kockázatok, így különösen az értékpapírok késedelmes leszállításából, elvesztéséből adódó veszteségek, amelyek tőzsdén kívüli származtatott ügyletekbe történő befektetés esetén az ügyletek teljesítésével kapcsolatosan is felmerülhetnek.
• Koncentrációs kockázat: amennyiben az eszközalapok által eszközölt befektetések egy adott kibocsátó, szektor, deviza, földrajzi régió tekintetében magas koncentrációt érnek el, az csökkentheti a kockázatok hatékony megosztásából fakadó előnyöket.
• Különleges kockázat: Kockázatos befektetési termékeknek tekintjük azokat a termékeket, amelyek esetében szerteágazó kockázati jellemzők miatt fokozottan szükséges az ügyfelek figyelmét felhívni a befektetési termék sajátosságaira. Ilyen befektetési termékek lehetnek azok, amelyek: különleges cégcsoportot céloznak meg (pl. a társadalmi felelősségvállalást előnyben részesítő befektetőket, illetve a luxustermékek piacának felfutásából részesedni kívánó ügyfeleket); koncentrált az ipari kitettségük (pl. technológiai, gyógyszeripari, luxus, árutőzsdei), valamilyen társadalmi-gazdasági folyamat kihasználására hozták létre (pl. a népesség elöregedése, illetve klímaváltozással járó folyamatok); elkülönítetten kezelt befektetési eszközök, amelyek földrajzi elhelyezkedésüket tekintve alapvetően fejlődő piacokhoz kapcsolódnak (pl. ázsiai, latin-amerikai, orosz, kelet-európai); határidős instrumentumok; certifikátok, tőke-, illetve hozamvédett konstrukciók; tőke-, illetve hozamgarantált konstrukciók.