Világszerte meglepetést keltett, amikor január első napjaiban az Egyesült Államok saját otthonában letartóztatta Nicolás Maduro venezuelai elnököt, és az USA-ba szállította, hogy kábítószer-kereskedelemmel kapcsolatos büntetőeljárással nézzen szembe. Maduro erőszakos eltávolítása – és egy Amerika-barát vezető várható kinevezése – olyan amerikai akció, aminek jelentős világgazdasági és -politikai hatásai is vannak. Venezuela ugyanis a világ legnagyobb kőolaj tartalékával rendelkező ország (körülbelül 303 milliárd hordó, őt követi Szaúd-Arábia 267 milliárd, Irán 209 milliárd, Kanada 163 milliárd és Irak 145 milliárd hordóval). A lépés pedig jelentős mértékben befolyásolhatja a világ energiafelhasználásának egyharmadát kitevő nyersanyag világpiaci árát és ezzel a globális (de elsősorban az amerikai) inflációt és gazdasági növekedést is. Az első piaci reakciók árcsökkenést mutattak (az Amerikában irányadó WTI hordónkénti ára 60 dollár alatt maradt), ami azt jelzi: a piac inkább a hosszú távú kínálatnövekedés lehetőségére összpontosít, mint a hatalmi átmenetből eredő rövid távú zavarokra. Ha az USA hosszabb távon eltávolítja a korlátozásokat, és amerikai olajcégek (pl. Chevron, Exxon) nagy beruházásokat hajtanak végre, akkor Venezuela termelése és exportja növekedhet. Ez több olaj kínálatát eredményezheti, ami lefelé viszi az árakat, különösen, ha közben a világpiaci kínálat egyébként is bőséges.
A VIG Alapkezelő Globális Befektetési Óra elnevezésű, tudományos alapokra épülő előrejelző modellje, amely előremutató indikátorokkal becsüli meg a rövid távú gazdasági ciklust, jelenleg a fellendülés irányába mutat. Egyes országcsoportok kilátásai között ugyanakkor érezhető különbségek lehetnek.
A 2026-os világgazdaságot legnagyobb valószínűséggel továbbra is azok a folyamatok formálják majd, amelyek 2025-ben indultak, a makrogazdasági környezet pedig összességében támogató maradhat a kockázatos eszközök számára. A fejlett gazdaságokban több tényező is támogathatja majd a növekedést. A monetáris élénkítés késleltetett hatása és a laza pénzügyi kondíciók jelentős szerepet játszhatnak a globális növekedés fenntartásában, miközben a fiskális politika is segíthet. Trump „one, big beautiful bill” költségvetési lazító csomagja, valamint a német védelmi és infrastruktúra-fejlesztési csomag egyaránt emelhetik majd a növekedési számokat. Az Egyesült Államokban a fiskális expanzió „front-loaded” lehet. A német költekezés mértéke jelentős, de az implementációs kockázatok miatt ott inkább az év második felére várhatóak pozitív hatások. Kínában is úton van a fiskális élénkítés, mivel a kormányzat a deflációs kockázatok és a csökkenő külső kereslet árnyékában próbálja ösztönözni a belföldi fogyasztást, miközben ambiciózus stratégiai ágazati terjeszkedésre és ipari modernizációra is fókuszál.
A 2026-os év elején a befektetési környezet összességében támogató képet mutat, ugyanakkor a geopolitikai kockázatok továbbra sem elhanyagolhatók. Az Egyesült Államok és Venezuela körüli események rövid távon feszültséget hoztak az energiapolitikába, a piacok reakciója azonban egyértelmű: az olajárak mérsékeltek maradtak, az inflációs nyomás nem erősödött, a globális növekedési kilátások pedig továbbra is kedvezőek. A VIG Alapkezelő Befektetési Órája is a fellendülési fázist jelzi, ami hagyományosan kedvez a kockázatosabb eszközöknek.
Ebben a környezetben a befektetők számára kulcskérdés a megfelelő egyensúly megtalálása: hogyan lehet részesedni a részvénypiaci emelkedésből anélkül, hogy a portfólió túlzottan kitetté válna a hirtelen piaci kilengéseknek. Erre kínálnak kiegyensúlyozott megoldást az Alfa Dinamikus Vegyes eszközalapok. Ezek rugalmas eszközallokációjuknak köszönhetően képesek kihasználni a részvénypiacokban rejlő növekedési potenciált, miközben a kötvény típusú és likvid eszközök stabilizáló szerepet töltenek be. Ez különösen indokolt egy olyan időszakban, amikor a gazdasági fundamentumok erősek, de a geopolitikai és politikai hírek időről időre növelhetik a volatilitást.
2026. januárjára tehát azoknak a befektetőknek lehet ideális választás a három devizában (HUF, EUR, USD) elérhető Alfa Dinamikus Vegyes eszközalap család, akik szeretnének aktívan részt venni a globális növekedésben, ugyanakkor fontos számukra a kockázatok tudatos kezelése és a kiegyensúlyozott portfólió.
December igazi nyertese Közép-Kelet Európa volt. Romániában a jelenleg 10% körüli infláció 2026 végére az előrejelzések szerint 4,5%-ra csökkenhet, a Román Nemzeti Bank a várakozások szerint idén 100 bázisponttal csökkenti a kamatokat, ez értékelheti fel a korábban magasabb hozammal forgó kötvényeket. Esnek az irányadó magyar hozamok is: a forint kötvények reálkamata magas, ami a stabil forint árfolyammal együtt igazi mézesmadzag a külföldi befektetők számára. A növekvő kereslet pedig felértékelheti a hazai állampapírokat (hasonló a helyzet Dél-Afrikában is). Kamatot csökkentett a Lengyel Nemzeti Bank is: a 25 bázispontos vágás után az irányadó ráta már csak 4%, ami 2022 márciusa óta a legalacsonyabb szint. Ez volt az év hatodik kamatcsökkentése, így a 2025-ös teljes enyhítés mértéke 175 bázispontra nőtt. Itt azonban szünet következhet, mint ahogy az amerikai Federal Reserve sem siet további mérsékléssel decemberi, 25 bázispontos kamatcsökkentése után.
Venezuela tőzsdéje váratlan és meredek emelkedést mutatott ezen a héten, a befektetők erőteljesen reagáltak az országban bekövetkezett drámai fejleményekre. A caracasi börze indexe egyetlen kereskedési napon 50%-kal (január első napjaiban még ugyanennyivel) emelkedett a már korábban említett amerikai katonai akciót követően, amelynek eredményeként elfogták a régóta hivatalban lévő vezetőt, Nicolás Maduro-t. Ezt az eseményt a piacok a múlttól való lehetséges szakítás és a gazdaság kedvező irányú változásának jelzéseként értelmezték. A dél-amerikai országban zajló műveletnek az amerikai olajvállalatok részvényei is nagy nyertesei voltak: miután Trump jelezte, hogy hozzáférhet a venezuelai tartalékokhoz. A Chevron részvényei – ez az egyetlen amerikai nagyvállalat, amely jelenleg Venezuela olajmezőin működik – 5%-ot emelkedett a bejelentés napján, de a nagy amerikai finomítók kurzusa is 3,4% és 9,3% között nőtt. Európában a spanyol és olasz bankrészvények (mint a Santander, az UniCredit és az Intesa Sanpaolo) teljesítettek jól a javuló spanyol gazdasági kilátásoknak, az olasz fegyelmezett fiskális politikának és a csökkenő kockázatoknak köszönhetően. A Stoxx 600 Banks Index 1997 óta a legerősebb évet zárta.
A réz ára új történelmi csúcsot ért el, meghaladva a tonnánkénti 13 000 dolláros árat, amit a szűkös globális kínálat, a mesterséges intelligencia (MI) adatközpontok és zöldenergia-projektek iránti hatalmas kereslet, valamint a befektetők biztonságos vásárlásai okoztak. Több kulcsfontosságú bányában termelési problémák adódtak (pl. bányabalesetek, leállások Chilében, Indonéziában, stb.), ami szűkítette a világpiaci ellátást. Történelmi csúcsra (unciánként 4550 dollárra) drágult az arany is. A nemesfém tőzsdei ára – a geopolitikai feszültségek, a várható kamatcsökkentések és a központi bankok vásárlásai miatt – dollárban számolva 2025-ben 65%-kal emelkedett. Jelenleg 1 uncia aranyból (31,1 gramm) közel 80 hordó (80×159 liter) olajat lehetne vásárolni, 10 éve még csak 29 hordónyit.
Megéri a diverzifikáció: jelentősebb mértékben gyengült a forint az euróval szemben december közepén. Az árfolyam azután került lejtőre, hogy a Varga Mihály jegybankelnök vezette Monetáris Tanács ezentúl gyakrabban (ülésről ülésre) dönt majd az alapkamat mértékéről. Ez a korábbiakhoz képest váltás, és a várakozásokhoz képest korábbi kamatcsökkentést is előrevetíthet. A dollárral szemben ugyanakkor kisebb volt a leértékelődés az amerikai valuta dollárra épülő gazdaságpolitikája miatt. Az év egészét tekintve a dollár az egyik leggyengébb évét zárta, ami átlagosan 10% körüli éves leértékelődést jelent a jelentősebb devizákhoz képest – ez a legrosszabb teljesítmény több mint egy évtized óta.
Jegybanki alapkamatok
2026.01.13.
Devizaárfolyamok (MNB)
2026.01.13.
Deviza
EUR/HUF
USD/HUF
Árfolyam
386,4
331,8
Változás (elmúlt 12 hónap)
-6,6%
-3,4%