Orosz Részvény Eszközalap (HUF) befektetési politikája

Ajánlott tartási időt az Alapkezelő nem határoz meg.

Az eszközalapra vételi megbízás nem adható, emiatt a kockázati mutató számítása félrevezető.

Érvényes: 2023. június 1-től

Az eszközalapra jellemző befektetési eszköz a VIG Russia Részvény Befektetési Alap befektetési jegye. Az eszközalapban emellett likviditási célú eszközök is tarthatók az eszközalap devizanemében, melyek elsősorban bankszámlapénz, lekötött bankbetét, repó ügylet, diszkont kincstárjegy, MNB kötvény és éven belüli hátralevő futamidejű magyar államkötvény lehetnek.

Az egyes eszközcsoportokra vonatkozó befektetési korlátok:

A megcélzott arányoktól a befektetési egységek forgalmazása által indokolt mértékben lehet eltérni.
Az alap referenciaindexe az MSCI Russia 10/40 Net Total Return USD Index.
Az eszközalap befektetéseinek jellemző földrajzi és szektoriális kitettsége: orosz részvények.
Az eszközalap devizaneme magyar forint (HUF).
Az eszközalap eredeti célja, hogy az orosz részvénypiac hozamából részesedjen, az orosz gazdasági növekedésből a részvényárfolyamokon és az osztalékjövedelmeken keresztül profitáljon. Ugyanakkor az orosz piac ellehetetlenülése miatt az eszközalap fel van függesztve, a Biztosító az esetlegesen likviddé váló eszközöket a Biztosító az általa meghatározott és kihirdetett eljárásrend szerint kezeli.

Az eszközalap azon ügyfelek részére ajánlott, akik hosszú távon várhatóan nagyon magas hozam elérése érdekében nagyon magas kockázatot hajlandóak vállalni.

A VIG Russia Részvény Befektetési Alap befektetési politikája:

Az Alap eredeti célja, hogy az orosz részvénypiac hozamából részesedjen, az orosz gazdasági növekedésből a részvényárfolyamokon és az osztalékjövedelmeken keresztül profitáljon. Ugyanakkor az Alapkezelő felhívja az Alap befektetőinek figyelmét, hogy az orosz piachoz való hozzáférés ellehetetlenülése miatt az Alap likvid sorozatainak befektetési politikája nem teljesíti az Alap eredeti célkitűzését. Az Alap illikvid befektetései az illikvid sorozatokban kerülnek elkülönítésre a befektetési jegyek folyamatos forgalmazásának fenntartása érdekében, figyelemmel a kollektív befektetési formákról és kezelőikről, valamint egyes pénzügyi tárgyú törvények módosításáról szóló 2014. évi XVI. törvény (Kbftv.) 128. § (1) bekezdésre. Az Alap célja, hogy az Alap tulajdonában lévő, szankciókkal érintett és ezért illikviddé vált orosz befektetéseket megőrizze és amennyiben ezek az eszközök egy későbbi időpontban újra likviddé válnak, azokat a befektetők számára hasznosítsa.

Az eszközalapra jellemző alapvető kockázatok:

Részvénykockázat, likviditási piaci kockázat, devizaárfolyam-kockázat, származtatott ügyletek kockázata, ország- és politikai kockázat, partnerkockázat, koncentrációs kockázat, befektetési alapok speciális kockázatai.

Az eszközalapban kizárólag a megengedett eszközökre vonatkozó vételi és eladási, valamint betétlekötési és repó ügyletek köthetők. Az eszközalapban nem megengedett az értékpapír-kölcsönzés és az ehhez kapcsolódó visszavásárlási megállapodások kötése. Az eszközalapban származtatott ügyletek (fedezeti, arbitrázs, vagy egyéb célból) nem köthetők. A  mögöttes befektetési alapban annak befektetési politikája szerinti ügyletek köthetők.

Az alapok múltbeli teljesítménye nem nyújt garanciát a jövőbeli hozamok nagyságára. Jelen tájékoztató nem minősül ajánlattételnek vagy befektetési tanácsadásnak. A befektetés kockázatát a szerződő viseli.

*A javasolt minimális befektetési idő az a minimális időtartam, amely alatt a piacon a hasonló összetételű portfoliók elvárt hozama –  a rendelkezésre álló historikus adatok alapján várhatóan – realizálódik.

Az alapok múltbeli teljesítménye nem nyújt garanciát a jövőbeli hozamok nagyságára. Jelen tájékoztató nem minősül ajánlattételnek vagy befektetési tanácsadásnak. A befektetés kockázatát a szerződő viseli.

Orosz Részvény Eszközalap (HUF) fenntarthatósági tájékoztatója

Érvényes: 2023. november 1-től

A fenntarthatósági kockázatok befektetési döntésekbe való integrálása (az SFDR rendelet 6. cikk (1) a) pontja szerinti tájékoztatás):

Az Alapkezelő az Alap vagyonkezelése során saját belső módszertana alapján értékeli a potenciális befektetési instrumentumokat, mely értékelés kiterjed a releváns kockázatokra és azok kezelésére is. Az Alapkezelő a fenntartható befektetési elveit a Fenntarthatósági Politikájában írja le, mely előírja a hosszútávon fenntartható fejlődési célok mentén a releváns kockázatok feltárását és a befektetési döntések során való figyelembevételét. A vagyonkezelési döntések során a felelős portfóliómenedzserek áttekintik a potenciális befektetési instrumentumok esetében rendelkezésre álló fenntarthatósági kockázati értékelések eredményét. A kockázatkezelés részeként a fenntarthatósági kockázatok a többi befektetési kockázattal együtt mérlegelésre kerülnek a várható hozamok mértékével és azok fenntarthatóságával összevetve.

Az Alapnak nem célja a pénzügyi szolgáltatási ágazatban a fenntarthatósággal kapcsolatos közzétételekről szóló 2019. november 27-ei (EU) 2019/2088 európai parlamenti és tanácsi rendelet (SFDR) 8. és 9. cikkének történő megfelelés, azaz nem rendelkezik környezeti és/vagy társadalmi jellemzőket előmozdító céllal, illetve nem célja a fenntartható befektetések megvalósítása.

A fenntarthatósági kockázat által a kínált pénzügyi termék hozamára gyakorolt valószínű hatások értékelésének eredményei (az SFDR rendelet 6. cikk (1) b) pontja szerinti megfelelés alátámasztása):

Az Alapkezelő által kínált pénzügyi termékek, így a befektetési alapok hozamára a fenntarthatósági kockázatok (pl. klíma kockázat, átállási kockázat, fosszilis energiahordozók miatti extra kiadások) hatással lehetnek. Ezen hatások jellemzően hosszabb – akár 10 év, vagy azt meghaladó – befektetési időtáv esetén jelentkeznek, eredményüket tekintve pedig akár jelentős befolyással is lehetnek az adott pénzügyi termék hozamának alakulására, adott esetben rontva azok teljesítményét. (Például környezetvédelmi szempontok előtérbe kerülése folytán adott szektorban tevékenykedő vállalat piaci hátrányt szenvedhet el, amennyiben működését nem állítja át megfelelő időben a „hagyományos” modellről, korszerűbb és környezetvédelmi szempontból fenntarthatónak minősülő egyéb módszerre). Ennek hatása jellemzően hosszú távon jelenhet meg az adott cég piaci megítélésében és ezáltal piaci értékben is, melyre az Alapkezelő az eszközválasztási döntések során figyelemmel van.

Az egyes pénzügyi termékek esetében a fenntarthatósági kockázatok mértéke eltérő lehet, amelyet az Alapkezelő folyamatosan nyomon követ és erről a befektetőket a jogszabályokban előírt módon tájékoztatja.

Az Alap esetében az Alapkezelő arról tájékoztatja az befektetőket, hogy a portfólió nem tartozik a Közzétételi Rendelet (EU 2019/2088) által meghatározott környezeti vagy társadalmi jellemzőket, illetve ezek kombinációját előmozdító pénzügyi termék vagy a fenntartható befektetést célul kitűző pénzügyi termék kategóriába.